Magyarország kifogásolja az uniós hétéves költségvetési kompromisszumot Brüsszelben

Magyarország kifogásolja az uniós hétéves költségvetési kompromisszumot Brüsszelben
Magyar vétó Brüsszelben

Magyarország számára kiemelt európai tanácsi tárgyalások kezdődnek Brüsszelben, ahol a migráció mellett a következő hétéves uniós költségvetési keret is napirenden van. A vita sok milliárd euró elosztását érinti, és Budapest szerint a jelenlegi javaslat a magasabb nemzeti befizetések miatt ebben a formában nem elfogadható.

Kiemelések

  • Magyar Péter miniszterelnök szerint az Európai Tanács hétéves, 1,62 ezermilliárd eurós költségvetési kompromisszuma a jelenlegi formában elfogadhatatlan Magyarország számára.
  • A kompromisszumcsomag mintegy 8 százalékkal kevesebb az Európai Bizottság eredeti javaslatánál, és a kohéziós országoktól, mint Magyarország és Lengyelország, nagyobb hozzájárulást várnak.
  • Magyarország rövid távon előnyös helyzetbe kerülhet a források védelmével, de hosszabb távon aggódik a szigorúbb feltételek és új uniós bevételi források aránytalan teherelosztása miatt.

Költségvetési vita és magyar kifogások

Portfolio.hu beszámolója szerint Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Tanács kétnapos találkozójára érkezve azt mondja, hogy a következő uniós költségvetési javaslat jelenlegi formájában nem fogadható el. A magyar álláspont szerint bár a közös agrárpolitika és a kohéziós politika kereteit az ír elnökség nem csökkenti, a kohéziós országoktól, köztük Magyarországtól és Lengyelországtól, jelentősen nagyobb hozzájárulást várnának el.

A tárgyalások egyik központi eleme a következő hétéves pénzügyi keret, amelyre az ír elnökség 1,62 ezermilliárd eurós kompromisszumot javasol. Ez a csomag mintegy 8 százalékkal marad el az Európai Bizottság eredeti tervétől, és célja a takarékosabb, illetve a felzárkózó tagállamok közötti vita enyhítése.

Hatás a magyar forrásokra és a kohéziós országokra

Magyarország rövid távon kedvezőbb helyzetben lehet, mert a tervezett csökkentések elsősorban a központi programokat érintik, miközben az agrár- és kohéziós forrásokat igyekeznek megóvni. Budapest ugyanakkor attól tart, hogy a szigorúbb feltételek később a gazdák támogatását is veszélyeztethetik.

A magyar aggályok másik eleme, hogy az új uniós bevételi források aránytalanul nagyobb terhet rakhatnak a szegényebb tagállamokra. Ez a vita így nemcsak a költségvetés nagyságáról, hanem arról is szól, milyen mértékben oszlanak meg a finanszírozási terhek az egyes tagállami csoportok között.

Korábbi cikkünkben a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló brüsszeli tárgyalások magyar vonatkozásait vettük sorra, különös tekintettel arra, hogyan próbál a kormány kompenzációt elérni a korábban elveszített uniós források miatt. Bemutattuk, hogy a kabinet a következő pénzügyi ciklusban nagyobb támogatási keretet szeretne kiharcolni, miközben a jogállamisági eljárás lezárásához kötötten 4,2 milliárd eurónyi forrás felszabadítása is napirenden van, ami a 2027-es költségvetésben és a gazdaságélénkítésben is szerepet kaphat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.