A tweetet a szerző törölte.
De mi mindent elmentettünk 🙂.
A Bitcoin-bányászat évek óta világszerte az olcsóbb villamos energiát keresi. Most úgy tűnik, ez a keresés a Földön túlra vezethet. Az ötlet szokatlan időpontban merül fel: a romló gazdaságosság a földi bányászokat egy teljesen más üzleti irány felé tereli.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
A Starcloud a Bitcoin-bányászathoz szükséges hardvert a várhatóan 2027-ben startoló Starcloud-2 műhold fedélzetére tervezi juttatni. A startup elsősorban mesterséges intelligenciát támogató orbitális adatközpontokat fejleszt, következő űreszközét azonban különböző típusú számítástechnikai berendezések befogadására tervezték.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
Ezek között ASIC-ek is lesznek, vagyis a Bitcoin bányászatára specializált gépek. Philip Johnston, a Starcloud vezérigazgatója szerint a bányászhardver teljesítményfelvételének kilowattonkénti költsége nagyjából 1 000 dollár, szemben a csúcskategóriás GPU-k körülbelül 30 000 dolláros értékével. Ha a vállalat már egyébként is napenergiával működő számítástechnikai infrastruktúrát juttat pályára, a viszonylag olcsó bányászeszközök újabb lehetőséget adhatnak a rendelkezésre álló villamos energia felhasználására.
„A második űreszközön néhány Bitcoin-bányászati ASIC-et is elhelyezünk” – mondta Johnston a projektről beszélve. „Ez lesz az első olyan eszköz, amely érmét bányászik az űrben.”
A Földön eközben a bányászok egy kevésbé futurisztikus problémával szembesülnek: hogyan lehet elegendő pénzt keresni Bitcoinnal. A 2024-es felezés 6,25 BTC-ről 3,125 BTC-re csökkentette a blokkjutalmat, miközben a fokozódó verseny, a hálózati nehézség és a villamosenergia-költségek tovább szűkítették a profitmarzsokat. 2026 júniusára a hashprice – az a mutató, amely azt jelzi, mennyi bevételt termelnek a bányászok a számítási kapacitásukkal – havi átlagban rekordalacsony szintre esett.
Egyre több bányász számára az AI újabb lehetőséget kínál arra, hogy pénzt termeljen a már meglévő infrastruktúrából. A Core Scientific, a TeraWulf, a Cipher és az IREN azon vállalatok közé tartozik, amelyek megállapodásokat kötöttek, vagy kapacitásukat az AI és a nagy teljesítményű számítástechnika felé irányították át, ahol a hosszú távú szerződések kiszámíthatóbb hozamot kínálhatnak, mint a Bitcoin-bányászat.
Az AI felé történő elmozdulás rávilágított a bányászati üzletág egyik érdekes sajátosságára. Egyes vállalatok számára már nem feltétlenül a Bitcoint előállító gépek jelentik a legértékesebb eszközt, hanem a nagy mennyiségű villamos energiához való hozzáférés.
A nagy bányászok már most is jelentős hálózati csatlakozással, hűtőrendszerekkel és az adatközpontok működtetéséhez szükséges egyéb infrastruktúrával rendelkező telephelyeket üzemeltetnek. Ezek az eszközök különösen értékessé váltak az AI-ipar számára, ahol gyorsan nő az energiaigény, egy új, nagyméretű számítástechnikai létesítmény hálózatra csatlakoztatása pedig évekig tarthat.
Ugyanakkor egy Bitcoin-bányászati létesítmény AI-adatközponttá alakítása nem merül ki az ASIC-ek GPU-kra cserélésében. Ehhez jóval drágább hardverre, eltérő hálózati berendezésekre és fejlettebb infrastruktúrára van szükség. A bányászok előnye tehát nem az, hogy már most AI-kompatibilis adatközpontokkal rendelkeznek, hanem az, hogy már ellenőrzésük alatt áll az egyik legnehezebben biztosítható erőforrás.
A Starcloud az ellenkező irányba halad. A vállalat az AI számára épít infrastruktúrát az alapoktól, most azonban azt is meg akarja vizsgálni, hogy a rendelkezésre álló energia egy része Bitcoin-bányászatra is felhasználható-e.
A bányászat mindig is különösen érzékeny volt a villamos energia árára és rendelkezésre állására. Ez az iparágat vízerőművekben gazdag régiókba, megújulóenergia-projektekhez és olyan helyszínekre vitte, ahol az energiát egyébként nehéz lett volna pénzzé tenni.
Az űr ugyanezt az elképzelést sokkal radikálisabb formában kínálja. A megfelelő pályán keringő műholdak hosszú időn át kaphatnak napfényt, így a számítástechnikai berendezések potenciálisan bőséges napenergiához juthatnak anélkül, hogy a földi hálózati csatlakozásokért kellene versenyezniük.
Az akadályok is szokatlanok. Minden ASIC-et pályára kell állítani, ellenállóvá kell tenni a sugárzással szemben, és olyan környezetben kell működtetni, ahol a javítás rendkívül nehéz. A csökkenő indítási költségek javíthatják a gazdaságosságot, a meghibásodott berendezések cseréje azonban továbbra is sokkal könnyebb Texasban, mint több száz kilométerrel a Föld felett.
A hűtés újabb komplikációt jelent. Az űr hideg, a vákuum azonban nem teszi lehetővé, hogy a hő konvekció útján távozzon. A nagy teljesítményű számítógépeknek ehelyett hősugárzókra van szükségük az általuk termelt hő leadásához, így a hőmenedzsment minden nagyméretű orbitális adatközpont számára komoly mérnöki kihívást jelent.
A Bitcoin és a műholdak kapcsolata nem a bányászattal kezdődött. A Blockstream Satellite 2017 óta kommunikációs műholdakon keresztül sugározza a Bitcoin blokkláncának adatait, lehetővé téve, hogy a szükséges felszereléssel rendelkező felhasználók hagyományos internetkapcsolat nélkül fogadjanak blokkokat.
A SpaceChain még tovább ment: blokklánc-csomópontokat juttatott pályára, később pedig hardvert küldött a Nemzetközi Űrállomásra az űralapú tranzakcióbiztonság vizsgálatához. Egyik projekt sem helyezte azonban át a Bitcoin energiaigényes proof-of-work folyamatát a Földön kívülre.
Meddig követheti a bányászat az olcsó energiát?
Néhány pályára állított ASIC nem fog érdemben versenyezni a földi ipari bányászfarmokkal. A Starcloudnak először azt kell bizonyítania, hogy szélesebb körű orbitális adatközpont-modellje működőképes, beleértve az indítás, az energiatermelés, a hőmenedzsment és a nehezen javítható berendezések gazdaságosságát.
A kísérlet azonban szokatlan csavart ad a Földön már zajló átalakuláshoz. Miközben a Bitcoin-bányászok a jobb hozam reményében az AI felé fordulnak, a Starcloud azt vizsgálja, hogy az AI-infrastruktúra idővel új helyet teremthet-e a Bitcoin-bányászat számára – ezúttal a Földön túl.