Trump AI-ból SI-t akar: miért nem ilyen egyszerű?

A mesterséges intelligencia tudományos áttöréseket, látványos kudarcokat és Hollywood évtizedeken átívelő disztópiáit is túlélte. Most Donald Trumpon a sor, aki úgy döntött, hogy egyik problémája a neve. Két betű megváltoztatása azonban jóval nehezebbnek bizonyulhat, mint aláírni egy elnöki rendeletet.

Trump búcsút int az AI-nak

Trump elnöki rendeletet írt alá, amely arra utasítja a szövetségi ügynökségeket, hogy a hivatalos kommunikációban, weboldalakon és egyéb, jogszabályban nem rögzített dokumentumokban az „Artificial Intelligence” és az „AI” helyett a „Super Intelligence” és az „SI” kifejezéseket használják. A meglévő szabályozásokat, szerződéseket, támogatásokat és egyéb történelmi dokumentumokat nem kell átírni.

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

Trump problémája elsősorban az „artificial”, vagyis „mesterséges” szóval van. Szerinte ettől a technológia hamisnak tűnik, míg a „super” jobban tükrözi, mire képesek az egyre fejlettebb rendszerek. Van némi logika a név megkérdőjelezésében: a mesterséges intelligencia sosem volt különösebben pontos megnevezése a technológiáknak, az ajánlórendszerektől a chatbotokon át a képalkotókig.

A kutatók szinte azóta vitatják, mit jelent maga az intelligencia, amióta megpróbálják reprodukálni a gépekben. 

Hogyan kapta egyáltalán a nevét az AI?

A történet 1955-ben kezdődik, amikor John McCarthy, a Dartmouth matematikusa, valamint Marvin Minsky, Nathaniel Rochester és Claude Shannon kutatók egy ambiciózus ötlet köré szervezett nyári workshopot javasoltak: a gépek egy napon talán képesek lesznek emberi intelligenciához kapcsolódó feladatok elvégzésére.

A rendezvényt Dartmouth Summer Research Project on Artificial Intelligence névre keresztelték. A találkozót 1956-ban tartották, és az AI mint tudományos terület egyik alapító momentumává vált. Más kifejezések is használatban voltak már, köztük a machine intelligence és a cybernetics, McCarthy elnevezése azonban megmaradt.

A laboratórium falain kívülre is eljutott. A következő évtizedekben az AI nemcsak tudományos szakkifejezéssé, hanem könyveken, televízión és mozifilmeken keresztül emberek milliói által megismert fogalommá is vált.

Előbb képzeltük el az AI-t, mint hogy valóban létrehoztuk volna

A tudományos-fantasztikus irodalom jóval azelőtt intelligens gépeket mutatott be a közönségnek, hogy a mérnökök bármi ehhez hasonlót képesek lettek volna megépíteni. Isaac Asimov már az AI kifejezés megjelenése előtt azt vizsgálta, hogyan irányíthatnák az emberek az intelligens robotokat. Később HAL 9000, a 2001: Űrodüsszeia mesterséges intelligenciája beszélni, gondolkodni, megtéveszteni és ölni is tudott, míg a Terminátor olyan világot képzelt el, amelyben a gépi intelligencia az emberiség ellen fordult.

Ezek a történetek nemcsak szórakoztatták a közönséget. Olyan kérdéseket vetettek fel, amelyek ma is alakítják az AI-ról szóló vitát: Gondolkodhat egy gép? Tudatossá válhat? Mi történik, ha okosabb lesz nálunk? És képesek lesznek-e az emberek továbbra is irányítani?

Mire a ChatGPT tömegekhez juttatta el a generatív AI-t, a közönségnek már nem kellett bemutatni az alapötletet. A tudomány, a fikció, a filmek és a technológiai ígéretek évtizedei már az eredeti akadémiai definíción messze túlmutató jelentést adtak az „AI” fogalmának.

Valaki már kisajátította a „szuperintelligencia” kifejezést

Trump által előnyben részesített új elnevezésnek is megvan a maga története. Nick Bostrom oxfordi filozófus 2014-ben megjelent, bestsellernek számító Superintelligence: Paths, Dangers, Strategies című könyvével segített a „szuperintelligencia” fogalmát a szélesebb közönség számára ismertté tenni, bár a kifejezést évekkel korábban is használta, maga az alapgondolat pedig még régebbi.

Bostrom valami sokkal konkrétabbat írt le, mint az AI általában. A szuperintelligencia olyan értelmet jelent, amely gyakorlatilag minden fontos területen jelentősen meghaladja a legkiválóbb emberi elmék kognitív képességeit. Könyvében azt vizsgálta, hogyan jelenhet meg egy ilyen rendszer, és mi történhet, ha az emberek képtelenek lesznek irányítani.

Trump elnöki rendelete a „Super Intelligence” kifejezést sokkal tágabban használja. Egyelőre azokra a technológiákra is kiterjed, amelyeket a szövetségi kormány jelenlegi AI-definíciója már magában foglal, így a mai AI-rendszerek és az emberi képességeket meghaladó, hipotetikus intelligencia ugyanazon elnevezés különböző változatai alá kerülnek.

A Mexikói-öböl is tudja, milyen érzés ez

Az AI aligha az első közismert elnevezés, amelyet Trump szerint érdemes lenne frissíteni. Miután 2025-ben visszatért a hivatalába, elrendelte, hogy a szövetségi kormány a Mexikói-öbölre a „Gulf of America” megnevezést használja, Denali szövetségi nevét pedig állítsa vissza Mount McKinley-re.

Erről azonnal eszünkbe juthat a 2012-es A diktátor című vígjáték, amelyben Aladeen főadmirális elrendeli, hogy a kitalált wadijai nyelv több száz szavát „Aladeen”-re cseréljék. Közöttük van a „pozitív” és a „negatív” is, ami a film emlékezetes jelenetéhez vezet: egy beteg HIV-teszt eredményt kap, de nem tudja megállapítani, hogy jó vagy rossz hírről van-e szó.

Át lehet nevezni egyáltalán az AI-t?

A szövetségi kormánynak jelentős hatalma van a saját szóhasználata felett. Az ügynökségek SI-t írhatnak a jelentésekben, a tisztviselők használhatják a beszédeikben, a kormányzati weboldalak pedig lecserélhetik az egyik rövidítést a másikra. Washingtonon kívül azonban a kormánynak jóval kisebb a befolyása arra, hogy az emberek minek nevezik a technológiát.

Az AI világszerte beépült az egyetemi tanszékekbe, a vállalati stratégiákba, a jogszabályokba, a befektetési termékekbe, a munkakörök elnevezéseibe és a mindennapi beszélgetésekbe. Megjelenik a vállalatnevekben és a termékleírásokban, jelentését pedig kutatók, vállalkozások, írók, filmesek és azok nemzedékei formálták, akik már jóval a mai AI-boom előtt találkoztak ezzel a fogalommal.

Mindez nem jelenti azt, hogy a „mesterséges intelligencia” tökéletes elnevezés lenne. A technológia óriásit változott azóta, hogy négy kutató 1955-ben ezeket a szavakat választotta, és az intelligencia fogalmába tartozó kérdések továbbra is tisztázatlanok. McCarthynak és kollégáinak azonban hatalmas előnyük volt a terület elnevezésekor: szinte senki sem hallott még róla. Trump éppen akkor próbálja átnevezni, amikor szinte mindenki ismeri.