Digitális euró közeleg: teljes kontroll és lejárati idővel rendelkező pénz?

Traders Union
Minden hír
Szerkesztők kedvencei
A digitális euró közeleg

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Olena Litvinenko

07.10.2026

Digitális euró közeleg: teljes kontroll és lejárati idővel rendelkező pénz? — A digitális euró előnyei és hátrányai

A digitális euró egyre közelebb kerül a megvalósuláshoz. Az EKB szerint közös fizetési módot biztosíthatna az európaiak számára, csökkentve a külföldi szolgáltatóktól való függést. De vajon előfordulhat, hogy a pénzünkhöz idővel szabályok társulnak arra vonatkozóan, hol és hogyan költhetjük el?

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Miért szeretne Európa digitális eurót?

Az EKB igazgatósági tagja, Piero Cipollone ezen a héten ismét kiállt a digitális euró mellett, arra figyelmeztetve, hogy Európában fokozódhat a széttagoltság, ahogy a pénz és a pénzügyi eszközök egyre inkább digitalizálódnak. Európának továbbra sincs olyan saját digitális fizetési módja, amely az egész euróövezetben működik, miközben fizetési infrastruktúrájának jelentős része nem európai szolgáltatóktól függ.

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

Az EKB szerint egy közös rendszer csökkenthetné ezt a függőséget, és olyan infrastruktúrát biztosíthatna az európai bankok számára, amellyel versenyezhetnek a digitális fizetések terén. „Célunk nem a bankok szerepének átvétele” – mondta Cipollone. „Éppen ellenkezőleg: a digitális euró biztosítaná a bankok számára azt az infrastruktúrát, amelyre szükségük van a digitális korban való versenyhez, és segítené őket saját megoldásaik elérésének és felhasználási lehetőségeinek bővítésében.”

A projekthez továbbra is uniós jogszabályokra van szükség, ezt követően pedig az EKB hozná meg a kibocsátásról szóló végső döntést. A kísérleti program a tervek szerint 2027 második felében indulna, miközben már zajlanak az előkészületek egy esetleges, 2029-es első kibocsátáshoz.

Befolyásolhatja a digitális euró, hogy mit vásárolhat?

Egy 20 eurós bankjegy nem tudja, kié, hol költik el, vagy mit vásárolnak vele. A digitális pénz elméletileg másképp működhet: szabályok határozhatják meg, hol, mikor vagy milyen feltételek mellett használható fel.

A pénz felhasználásának korlátozása nem új keletű. A kormányok már most is egyes engedélyezett egészségügyi szolgáltatásokra vagy termékekre korlátozzák bizonyos pénzügyi támogatások felhasználását, míg az ajándékkártyák csak meghatározott üzletekben működhetnek. Ezekben az esetekben azonban a korlátozás egy adott programhoz vagy fizetési termékhez kapcsolódik, nem magához a hagyományos pénzhez.

A digitális pénzhez elméletileg lejárati idő is társulhatna. Egyes összegek csak meghatározott ideig lennének felhasználhatók, ami arra ösztönözhetné az embereket, hogy megtakarítás helyett költsenek. A készpénznek nincs ehhez hasonló beépített mechanizmusa: egy bankjegy nem veszít az értékéből pusztán azért, mert túl sokáig lapul a pénztárcában.

Az EKB szerint a digitális euró egyikre sem lenne képes. Nem lenne „programozható pénz”, nem járna le, és nem tartalmazna olyan beépített szabályokat, amelyek meghatározzák, hol, mikor vagy mit vásárolhatnak vele az emberek.

Egyes fizetések azonban továbbra is programozhatók lennének

Bár az EKB elutasítja a programozható pénz koncepcióját, azt szeretné, hogy a digitális euró feltételes fizetéseket támogasson. A különbség viszonylag egyszerű: a fizetés tartalmazhat utasításokat anélkül, hogy maga a pénz megváltozna.

Képzeljük el, hogy online rendelünk egy új telefont. Ahelyett, hogy azonnal fizetnénk, majd várnánk a kiszállításra, a tranzakció úgy is beállítható lenne, hogy a pénz automatikusan felszabaduljon, amikor a telefon megérkezik. Maguk a digitális eurók továbbra is korlátozásmentesek maradnának, miközben a felhasználó önkéntesen feltételt határoz meg az adott tranzakcióhoz.

Az EKB más lehetséges felhasználási módokat is tárgyalt, például az utazási fennakadások utáni automatikus visszatérítéseket és a használatalapú szolgáltatásokat. Mindegyik esetben a feltétel egy adott tranzakcióra vonatkozik, nem pedig azt határozza meg, hogyan költhetők el később a digitális eurók.

Mi a helyzet az adatvédelemmel?

Az adatvédelem egy másik fontos különbséget jelent a készpénz és a digitális pénz között. Amikor valaki átad egy 20 eurós bankjegyet a boltosnak, nincs szükség fizetési szolgáltatóra a tranzakció feldolgozásához. Az elektronikus fizetésekhez infrastruktúra szükséges, ami felveti a kérdést: ki láthatja az általuk generált információkat?

Az EKB szerint az eurórendszer nem tudná közvetlenül azonosítani az egyes felhasználókat digitális eurós fizetéseik alapján. A bankok és a fizetési szolgáltatók továbbra is elvégeznék a pénzmosás elleni és egyéb megfelelési ellenőrzéseket, nagyjából úgy, ahogy ezt a hagyományos elektronikus fizetéseknél már most is teszik. Az offline digitális eurós fizetések várhatóan nagyobb adatvédelmet biztosítanának.

Az EKB azt is hangsúlyozza, hogy a digitális euró kiegészítené, nem pedig felváltaná a készpénzt. Ez azért fontos, mert a készpénz részben fizikai jellegénél fogva biztosít adatvédelmet, nem pedig egy szakpolitikai döntés eredményeként. Egy bankjegynek nincs szüksége adatbázisra ahhoz, hogy „elfelejtse”, ki költötte el, míg az adatvédelmi garanciákat tudatosan kell beépíteni egy digitális rendszerbe.

Mi történik, ha megváltoznak a szabályok?

Az EKB jelenlegi álláspontja egyértelmű: a digitális euró nem járna le, és nem határozná meg, mit vásárolhatnak az emberek. Ezek a garanciák azonban végső soron tervezési és szakpolitikai döntések. A kormányok változnak, a törvények módosulnak, a technológia pedig fejlődik.

Egyelőre még azelőtt kijelölik a korlátokat, hogy a digitális euró egyáltalán létezne. Az érdekesebb kérdés évekkel később merülhet fel, amikor Európa már hozzászokott a használatához, és dönteni kell arról, hogy a rendszernek mit szabadna, illetve mit nem szabadna tennie.

Mindez nem jelenti azt, hogy a digitális euró idővel programozható pénzzé válik. Ahogy azonban a pénz szoftverré alakul, az embereknek egyre inkább el kell gondolkodniuk valamin, amit egy 20 eurós bankjegy soha nem követelt meg tőlük: nemcsak azon, ki bocsátja ki a pénzüket, hanem azon is, hogy technikailag mire képes a pénzük.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?