Darina Pashchenko

Az EKB felügyelete mellett stabilak az euróövezeti bankok SREP-pontszámai, miközben továbbra is fennállnak a működési és hitelkockázatok

Az EKB felügyelete mellett stabilak az euróövezeti bankok SREP-pontszámai, miközben továbbra is fennállnak a működési és hitelkockázatok
EKB SREP: stabilitás és kockázatok

Az euróövezeti bankok összességében továbbra is ellenállónak bizonyulnak az EKB 2026-os felügyeleti felülvizsgálata szerint: az átlagos SREP-pontszám és a tőkekövetelmények nem változtak. Az értékelés szerint a tőkehelyzet, a likviditás és a jövedelmezőség továbbra is erős, ugyanakkor a belső irányítás, a működési reziliencia és a hitelkockázat továbbra is kulcsfontosságú sebezhető pontok.

Kiemelések

  • Az EKB 2026-os SREP-eredményei szerint az euróövezeti bankok átlagos SREP-pontszáma 2,5, az összesített tőkekövetelmények pedig változatlanok, a tőkemegfelelési mutatók pedig szilárdak.
  • A bankok mindössze 8%-ának javult, 7%-ának pedig romlott a SREP-pontszáma. Az EKB a stabil eszközminőség ellenére továbbra is fennálló működési és hitelkockázatokra figyelmeztet.
  • Az EKB kiemelt célja a geopolitikai és makropénzügyi sokkhatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése; fokozott figyelmet fordít a hitelkockázat kezelésére, a működési rezilienciára és a CRR III végrehajtására.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A 2026-os SREP eredményei és a felügyeleti prioritások

Az Európai Központi Bank bankfelügyelete beszámolója szerint az EKB felügyeleti szerve által végzett 2026-os felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat azt mutatja, hogy az euróövezeti bankszektor összességében továbbra is ellenálló: az átlagos SREP-pontszám 2,5, az összesített tőkekövetelmények pedig változatlanok. Az ágazat tőkeellátottsága, likviditása és jövedelmezősége továbbra is megfelelő, a tőkemegfelelési mutatók pedig meghaladják az alkalmazandó követelményeket, puffereket és iránymutatásokat.

A bankok többségének SREP-pontszáma nem változott az előző évhez képest, míg körülbelül 8%-uké javult, 7%-uké pedig romlott. Az EKB szerint a bankok eszközminősége eddig alig romlott, annak ellenére, hogy geopolitikai kockázatok már megvalósultak. A jegybank ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az ellenálló képesség nem jelent védettséget a pénzügyi stabilitást fenyegető növekvő veszélyekkel szemben.

A következő három év elsődleges felügyeleti prioritása a bankok geopolitikai kockázatokkal és makropénzügyi sokkhatásokkal szembeni pénzügyi ellenálló képességének erősítése. A kiemelt területek közé tartozik a pénzügyi piacok hirtelen átárazódása, a magasabb finanszírozási költségekhez és a költségvetési nyomáshoz kapcsolódó államadósság-kockázatok, a bankok tőketervezése kedvezőtlen forgatókönyvek esetére, valamint a felülvizsgált tőkekövetelmény-rendelet (CRR III) végrehajtása.

Továbbra is vizsgálat alatt a működési reziliencia és a hitelkockázat kezelése

A SREP eredményeinek részletesebb vizsgálata két fő aggodalomra okot adó területet tár fel: a belső irányítást és a működési rezilienciát, valamint a hitelkockázatot. A minőségi felügyeleti intézkedések legnagyobb része továbbra is azzal kapcsolatos, hogy egyes bankok hiányosságokat mutatnak a hitelkockázatok azonosításában, értékelésében és kezelésében.

Az EKB szerint a működési reziliencia továbbra is kiemelt figyelmet igényel, ahogy a bankok olyan technológiákat vezetnek be, mint a mesterséges intelligencia. Ezek az eszközök javíthatják a pénzügyi szolgáltatásokat, használatuk azonban a kiszervezéshez és a kibertámadásokhoz kapcsolódó sebezhetőségeket is teremt, ezért még fontosabbá válik a kockázatkezelés megerősítése és a biztonságos működésbe történő folyamatos beruházás.

A felügyeleti szervek azt is hangsúlyozzák, hogy a nehéz gazdasági környezetben a bankoknak orvosolniuk kell a még nyitott felügyeleti megállapításokban feltárt hiányosságokat, hogy továbbra is támogathassák a gazdaságot. Az EKB szerint reformprogramja hatékonyabbá, eredményesebbé és kockázatalapúvá kívánja tenni a felügyeletet. Eközben továbbra is figyelemmel kíséri a bankok értékpapírosítási tevékenységét, valamint annak az egyes intézményekre és a tágabb pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásait.

Nemrég írtunk a Bázeli Bizottság prioritásairól a 2027–28-as időszakra, miközben a felügyeleti szervek a globális bankszektort érintő kockázatokat és a működési rezilienciát mérlegelték.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.