Az EKB ismerteti a digitális és határokon átnyúló kockázatokra adott pénzmosás elleni felügyeleti válaszát Európában

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi intézmények
Az EKB pénzmosás elleni felügyeleti válasza

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Olga Shendetskaya

22 órával ezelőtt

Az EKB ismerteti a digitális és határokon átnyúló kockázatokra adott pénzmosás elleni felügyeleti válaszát Európában — Az EKB fellép a pénzmosási kockázatok ellen

Az európai bankfelügyeleti hatóságok fokozzák a pénzmosási kockázatok elleni fellépést, mivel a digitalizáció, a határokon átnyúló pénzügyi tevékenység és az új technológiák megnehezítik a tiltott pénzmozgások felderítését és megakadályozását. Az EKB szerint ezek a kockázatok egyre inkább összefonódnak a bankok prudenciális kockázataival, beleértve az irányítással, a működési rezilienciával, a likviditással és a hírnévvel kapcsolatos fenyegetéseket is.

Kiemelések

Az AMLA 2025 júliusában kezdi meg működését, és az EU központosított pénzmosás elleni rendszerének keretében 2028 januárjától mintegy 40 magas kockázatú szervezet felett lát majd el közvetlen felügyeletet.
Az EKB és az AMLA 2025 közepén egyetértési megállapodást köt az információcsere javítása és az egymással összefüggő prudenciális és pénzmosás elleni kockázatok kezelésére irányuló szorosabb együttműködés érdekében.
Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a kriptoeszközök és az azonnali fizetések, fokozzák a digitális pénzügyi bűnözés kockázatait, ezért az európai bankoknak nagyobb működési rezilienciára és szigorúbb pénzmosás elleni kontrollokra van szükségük.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Az uniós felügyeleti keretrendszer a központosított pénzmosás elleni ellenőrzés felé mozdul el

A EKB Bankfelügyelet tájékoztatása szerint az EU egy központosítottabb modell köré szervezi át pénzmosás elleni rendszerét, miután több nagy visszhangot kiváltó ügy is feltárta a nemzeti jogérvényesítés és a határokon átnyúló koordináció hiányosságait. A beszéd szerint ez a változás részben a korábbi Egységes Felügyeleti Mechanizmus létrehozását követi, amelyre az euróövezeti államadósság-válság és bankválság mutatott rá, rávilágítva a széttagolt nemzeti felügyelet korlátaira.

A Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hatósága, az AMLA 2025 júliusában kezdi meg hivatalosan a működését, az EU pénzmosás elleni rendelete pedig 2027 júliusában válik teljes körűen kötelezővé. Az új struktúra keretében az AMLA 2028 januárjától közvetlen felügyeletet lát majd el mintegy 40 magas kockázatú csoport vagy szervezet felett, emellett koordinálja a pénzügyi információs egységeket, és közreműködik az egységes pénzmosás elleni szabálykönyv kidolgozásában.

Az EKB szerint a nemzeti szabályok eltérő átültetésére épülő rendszerről a közvetlenül alkalmazandó uniós szabályokra való áttérés célja a tagállamok közötti egységesség javítása. Az EKB arra is felhívja a figyelmet, hogy a prudenciális felügyelettől eltérően az AMLA egyetlen keretrendszerben egyesíti a felügyeleti feladatokat, a pénzügyi információk koordinálását és a szabályozási standardok kialakítását.

A digitális fenyegetések erősítik a pénzmosás elleni és a prudenciális kockázatok összefonódását

A jelenlegi uniós keretrendszerben az EKB nem ellenőrzi közvetlenül, hogy a bankok betartják-e a pénzmosás elleni szabályokat, de a pénzmosással kapcsolatos megállapításokat figyelembe veszi prudenciális döntéseiben. Ezek a megállapítások befolyásolhatják a banki engedélyek elbírálását, a befolyásoló részesedések felülvizsgálatát, a vezető tisztségviselők alkalmasságának és megfelelőségének ellenőrzését, az engedélyek visszavonását, valamint a napi felügyeletet, ideértve a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást is.

A beszéd szerint egyre fontosabbá válik a pénzmosás elleni és a prudenciális felügyeletek közötti hatékony együttműködés, mivel mindkét fél egymással összefüggő kockázatokkal foglalkozik, és hasonló intézkedéseket alkalmazhat, többek között korlátozhatja az üzleti tevékenységet, módosíthatja az irányítási rendszert vagy pénzbírságot szabhat ki. Az együttműködés támogatása érdekében az EKB és az AMLA 2025 közepén egyetértési megállapodást köt az információcseréről és a kölcsönös képviseletről.

Az EKB szerint a felügyeleti hatóságoknak egyre nehezebb működési környezettel kell szembenézniük, mivel a bankok bővítik a digitális ügyfél-azonosítás alkalmazását, egyre inkább külső szolgáltatókra támaszkodnak, és fokozódó kiberbiztonsági, illetve csalási kockázatokkal szembesülnek. Az olyan eszközök, mint a mesterséges intelligencia, a szintetikus személyazonosságok, a deepfake-ek, a kriptoeszközök, az elektronikus pénz és az azonnali fizetések, növelik a pénzügyi bűncselekmények kockázatának sebességét, anonimitását és összetettségét. Ezáltal az európai bankszektorban szorosabban összekapcsolódnak a működési rezilienciával kapcsolatos és a pénzmosás elleni kontrollok.

A mesterséges intelligencia által vezérelt kiberfenyegetések és a bankok kiberrezilienciára vonatkozó tervei korábbi cikkünk témáját képezték, amely a szabályozó hatóságok súlyosabb technológiai meghibásodásokkal kapcsolatos aggodalmait mutatta be. Ismertettük, hogyan szorgalmazzák a felügyeleti hatóságok, hogy a nagybankok dolgozzanak ki „bare metal” helyreállítási lehetőségeket, amelyek révén az alapvető szolgáltatások akkor is működőképesek maradhatnak, ha a központi rendszerek sérülnek. Ez azt a szemléletváltást tükrözi, hogy a kizárólagos megelőzés helyett egyre inkább a teljes körű helyreállítás kerül előtérbe.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?