Az EKB felügyelete támogatja a szabályozás korszerűsítését az európai bankrendszer stabilitásának megőrzése érdekében

Az EKB felügyelete támogatja a szabályozás korszerűsítését az európai bankrendszer stabilitásának megőrzése érdekében
A banki szabályok korszerűsítése

Az európai bankfelügyeleti szervek a szabályozás korszerűsítését sürgetik, mivel a bankok olyan új technológiákat és üzleti modelleket vezetnek be, amelyek gyorsabban fejlődhetnek, mint a meglévő szabályozás. A kezdeményezés célja a pénzügyi stabilitás megőrzése, a szükségtelen megfelelési költségek csökkentése és a bankok ellenálló képességének fenntartása a kedvezőtlenebb körülmények között is.

Kiemelések

  • Sharon Donnery, az EKB Felügyeleti Testületének tagja 2026. november 6-án arra figyelmeztetett, hogy az elavult szabályok növelnék a költségeket és gyengítenék a bankrendszer védelmét.
  • Donnery a Pénzügyi Stabilitási Tanács elvtervezetével való összhangra hivatkozva a folyamatok egyszerűsítését, a technológia felelős alkalmazását és a kockázatalapú felügyelet erősítését szorgalmazta.
  • Hangsúlyozta, hogy a tőke- és likviditási követelmények továbbra is alapvetőek, ugyanakkor integráltabb egységes piacot és kedvezőbb, határokon átnyúló feltételeket sürgetett az európai bankszektor ellenálló képességének növelése érdekében.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Az EKB érvei a felügyeleti biztosítékok korszerűsítése mellett

A Európai Központi Bank szerint, az EKB felügyeleti ágának kulcsfontosságú beszédében elhangzottak alapján Sharon Donnery, a Felügyeleti Testület tagja úgy véli, hogy ha a banki szabályok és a felügyeleti gyakorlatok a következő évtizedben változatlanok maradnak, az növelné a költségeket és gyengítené a védelmet, miközben a pénzügyi rendszer átalakul.

Donnery a 2026. november 6-án, Frankfurt am Mainban, az IIF európai banki szabályozási és felügyeleti kollokviumán elmondta: egyes meglévő biztosítékok továbbra is hatékonyak lehetnek, mások azonban olyan kockázatoknak tehetik ki a bankokat és a hatóságokat, amelyek kezelésére nem tervezték őket. Érvelése szerint a bankok és a felügyeleti szervek továbbra is időt és pénzt fordítanának olyan követelmények teljesítésére, amelyek már elvesztették hasznosságukat, vagy olyan feladatokra, amelyeket a technológia gyorsabban és olcsóbban el tud végezni.

Donnery ezt a Pénzügyi Stabilitási Tanács nemrég közzétett elvtervezetével hozta összefüggésbe, amely szerinte szorosan illeszkedik az EKB-nál már folyamatban lévő reformokhoz. Ezek közé tartozik a folyamatok egyszerűsítése, az új technológiák és eszközök felelős alkalmazása, a legfontosabb kockázatokra irányuló fokozott figyelem, valamint az ellenálló képesség megőrzése.

Felhívta az érintetteket – köztük a pénzügyi intézményeket, kutatókat és civil szervezeteket – arra is, hogy bizonyítékokkal és tapasztalataikkal járuljanak hozzá a Pénzügyi Stabilitási Tanács korszerűsítésről szóló nyilvános konzultációjához.

Stabilitási célok és az európai bankszektorra gyakorolt hatások

Beszédében Donnery kifejtette, hogy a pénzügyi rendszer biztonságának megőrzése nem jelenti a kockázatok teljes kiküszöbölését, hiszen a bankoknak továbbra is hitelezniük, lakásfinanszírozást nyújtaniuk és támogatniuk kell a vállalkozások beruházásait ahhoz, hogy a gazdaság egésze növekedhessen. A biztonság ehelyett azon múlik, hogy a bankok megfelelően kezeljék a vállalt kockázatokat, és rendelkezzenek azokkal az erőforrásokkal, amelyekkel elviselhetik a veszteségeket és a finanszírozási nehézségeket, miközben fenntartják az alapvető működésüket.

Ez a keretrendszer a tőke- és likviditási követelményeket a felügyelet középpontjában tartja. Donnery szerint a tőke segít elnyelni a veszteségeket, védeni a betéteseket és csökkenteni annak kockázatát, hogy az adófizetőknek kelljen támogatniuk a csődbe jutó bankokat, míg a likviditási követelmények azt biztosítják, hogy a bankok esedékességkor teljesíteni tudják a fizetéseiket, stresszhelyzetben is.

Hozzátette, hogy a belső irányítás és a kockázatkezelés továbbra is alapvető fontosságú, az igazgatóságok és a felső vezetés felelőssége pedig az, hogy felismerjék és kezeljék a változó kockázatokat. Ennek ellenére a bankok továbbra is csődbe mehetnek, ezért olyan rendezett válságkezelési megoldásokra is szükség van, amelyek védik a betéteseket és az alapvető szolgáltatásokat.

Donnery szerint Európában az ellenálló bankok kedvező és kedvezőtlen időszakokban egyaránt jobban tudják finanszírozni a termelékeny beruházásokat, de a pénzügyi szektor önmagában nem helyettesítheti a strukturális reformokat. Úgy véli, Európának továbbra is integráltabb egységes piacra, az innováció és a technológiai alkalmazás kedvezőbb feltételeire, valamint a vállalatok határokon átnyúló terjeszkedése előtt álló akadályok lebontására van szüksége.

Korábbi cikkünk Mario Draghi figyelmeztetéséről a stabilitás és a növekedés közötti átváltásról bemutatta, hogyan ronthatja az adósságdinamikát és erősítheti a „fiskális dominanciára” irányuló nyomást, ha a kamatlábak túl sokáig a növekedés szintje fölött maradnak. Ismertettük Draghi érvelését, miszerint a jegybankoknak az infláció megfékezését kell előtérbe helyezniük, miközben kerülniük kell a termelékeny beruházások szükségtelen visszafogását; emellett szó esett az uniós piac integrációjára és az innováció célzott támogatására irányuló felhívásokról is, amelyek az ellenálló képesség erősítését szolgálják.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.