Az EKB felügyelete támogatja az értékpapírosítás újjáélesztését, de figyelmeztet a biztosítási kapcsolódású konstrukciókra és az alacsonyabb tőkekövetelmény-minimumokra
Az európai bankfelügyeleti hatóságok támogatják a régió értékpapírosítási piacának újjáélesztésére irányuló törekvéseket, ugyanakkor a tőkekönnyítésre és a kockázatátruházásra vonatkozó biztosítékokat sürgetnek. Az álláspont arra az időszakra esik, amikor bővül a szintetikus ügyletek köre, egyre nagyobb figyelem irányul a mesterséges intelligenciához kapcsolódó hitelezésre és a kiberkockázatokra, a döntéshozók pedig a banki tőkekövetelmények és a piaci integráció szabályainak módosításáról vitáznak.
Kiemelések
- Pedro Machado, az EKB Felügyelőbizottságának tagja támogatja az értékpapírosítási piac újjáélesztését, amennyiben megmaradnak a biztosítékok. Megjegyezte, hogy a szintetikus értékpapírosítások volumene 2022 és 2025 vége között csaknem megduplázódott.
- Machado arra figyelmeztet, hogy a biztosítók által nyújtott, nem finanszírozott hitelvédelem javasolt kezelése az STS-minősítés keretében nem feltétlenül tükrözi a nemteljesítés kockázatát, és eltér az EKB ajánlásaitól.
- Machado a szenior tranche-okra vonatkozó abszolút kockázatisúly-minimumok 7% feletti fenntartását sürgeti, és arra figyelmeztet, hogy a reziliens STS-értékpapírosításokra vonatkozó alacsonyabb szintek gyengíthetik a prudenciális biztosítékokat.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
Az értékpapírosítás biztosítékai és a tőkével kapcsolatos aggályok
Amint arról az Európai Központi Bank bankfelügyeleti szerve az EKB felügyeleti ágára hivatkozva beszámolt, Pedro Machado, az EKB Felügyelőbizottságának tagja szerint az értékpapírosítás legitim és hatékony eszköz a bankok számára a tőke- és hitelkockázat kezelésére, amennyiben az ügyleteket megfelelően alakítják ki, és azok jelentős kockázatátruházást eredményeznek. Úgy véli, az Európai Bizottság piacélénkítési javaslata támogathatja a hitelezést és az európai tőkepiaci aktivitást, de csak akkor, ha megmaradnak a megfelelő biztosítékok, és a kockázatokat átlátható módon kezelik.Machado szerint a felügyeleti hatóságok alapvetően semlegesek a szintetikus és a készpénzes értékpapírosítás közötti választás tekintetében, feltéve, hogy a vállalatirányítás, a kockázatkezelés és a védelmi intézkedések megfelelőek. Megjegyzi, hogy a szintetikus értékpapírosítási tevékenység jelentősen bővült: az ügyleti volumen 2022 és 2025 vége között csaknem megduplázódott, a mögöttes kitettségek pedig több mint kétszeresükre nőttek. Arra azonban figyelmeztet, hogy a partnerkockázat továbbra is kulcsfontosságú kérdés, különösen akkor, ha a védelem nem finanszírozott.
Az STS-minősítésre jogosult szintetikus értékpapírosításokban nagyobb szerepet biztosító társaságoknak szánó, előzetes politikai megállapodással kapcsolatban is aggályokat fogalmaz meg. Bár a megállapodásnak vannak kedvező elemei, szerinte a biztosítók által nyújtott, nem finanszírozott hitelvédelem javasolt kezelése eltér az EKB ajánlásától, és nem feltétlenül tükrözi annak kockázatát, hogy a biztosító esetleg nem teljesíti a védelmi kötelezettségét.
A tőkekövetelményekről szólva Machado elmondta, hogy az EKB a szenior pozíciókra vonatkozóan kockázatérzékeny minimumok helyett abszolút kockázatisúly-minimumokat szorgalmazott. A felügyeleti hatóságok azt szeretnék, ha a szenior tranche-okra vonatkozó minimum nem csökkenne 7% alá. Hozzátette, hogy a reziliens STS-értékpapírosításokra tervezett szint túl alacsony lehet, és gyengítheti a prudenciális biztosítékokat.
A mesterséges intelligenciából, a likviditásból és a piaci integrációból eredő tágabb banki kockázatok
Machado szerint a felügyeleti hatóságok figyelemmel kísérik, hogy a nem banki pénzügyi közvetítők egyre gyakrabban használnak platformokat a szintetikus értékpapírosítások újracsomagolására: a biztosítótársaságok hitelkockázatot vállalnak át a hitelhez kötött kötvényekből, miközben a bankok finanszírozást biztosítanak a kötvényekhez. Elmondása szerint ez a tendencia először 2024 végén jelent meg, majd 2025-ben erősödött. Arra figyelmeztet, hogy a növekvő összetettség, az átláthatatlanság és a bankrendszerhez fűződő szorosabb kapcsolatok intenzívebb felügyeleti vizsgálatot vonhatnak maguk után, és kizárhatják az ügyleteket az SRT-eljárás gyorsított kezeléséből.Elmondta, hogy az EKB azt is vizsgálja, miként finanszírozzák a bankok a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kitettségeket, köztük az adatközpontokat. Ez a hitelkockázatokra és a hitelezési standardokra irányuló szélesebb körű felügyeleti figyelem része. Machado szerint az adatközpontok finanszírozása a telek megszerzésétől a fejlesztésen és az építésen át az üzemeltetésig terjed, és az ingatlanfejlesztéssel, valamint az energia fenntarthatóságával is összefügg. A felügyeleti hatóságok azt vizsgálják, hogyan árazzák be ezeket a kockázatokat, és miként jelennek meg a hiteldöntésekben.
A mesterséges intelligencia bankokon belüli alkalmazásáról Machado elmondta, hogy a bankok mintegy 85%-a már használ generatív mesterséges intelligenciát többek között a csalások felderítésére, az ügyfél-azonosítási ellenőrzésekre, a tranzakciók monitorozására és a hitelpontozásra. Hozzátette, hogy a legfejlettebb MI-modellek a kiberbiztonsági kockázatokat is átalakítják, mivel lerövidítik a sérülékenységek felfedezése és kihasználása közötti időt. Emiatt még fontosabbá válik a gyors javítócsomag-telepítés és a hatékonyabb kiberhigiénia. A felügyeleti hatóságok átfogóbb értékelése a bankok október végéig benyújtandó cselekvési terveitől függ.
Machado szerint a digitalizáció növelheti a betétállomány ingadozásának lehetőségét, bár az EKB kutatásai nem mutatják, hogy az online bankolás vagy az alkalmazások elterjedtebb használata eddig instabilabbá tette volna a betéteket. Úgy véli, hogy az ügyfeleket a legjobb betéti kamatok felé terelő MI-ügynökök felerősíthetik ezt a kockázatot, a bankok azonban MI-alapú árazással és személyre szabott ajánlatokkal ellensúlyozhatják a hatást.
Ismételten kiállt az EKB azon álláspontja mellett is, hogy Európában integráltabb bankpiacra van szükség. Elmondta, hogy a bankunión belüli hitelezés túlnyomórészt továbbra is belföldi, a határokon átnyúló vállalati hitelezés pedig korlátozott. Machado szerint mintegy 230 milliárd eurónyi, jó minőségű likvid eszköz reked le a leányvállalatok szintjén, holott a reálgazdaságot hatékonyabban szolgálhatná, ha a megfelelő biztosítékok mellett, egy teljes körűen működő bankunióban szabadon áramolhatna a határokon át.
Az Európai Bizottság átfogóbb egyszerűsítési programjáról Machado azt mondta, hogy a döntéshozóknak a rezilienciát holisztikusan kell vizsgálniuk, mielőtt enyhítenék az olyan szabályozási védőkorlátokat, mint az output floor vagy a 2. pillér szerinti útmutatás. A tőkekövetelmények és az értékpapírosítási szabályok módosítása növelheti a bankok tőkekönnyítését, a felügyeleti hatóságoknak azonban ügyelniük kell arra, hogy ne mosódjon el a határ a hasznos egyszerűsítés és a bankrendszer rezilienciájának csökkentése között.
Korábbi beszámolónk az IMF októberi előrejelzéséről kiemelte, hogy Európa kilábalása továbbra is egyenetlen: Németországban és az Egyesült Királyságban javulnak a kilátások, Spanyolország viszonylag jól teljesít, Franciaországban pedig továbbra is gyenge a helyzet. Megjegyeztük, hogy a tartós infláció, a szűkös költségvetési mozgástér és a versenyképességi hiányosságok alakítják a hitelpiaci hangulatot és a hitelfelvételi feltételeket, így a gyengébb gazdaságok jobban ki vannak téve a magasabb finanszírozási költségeknek és a változó kereskedelmi mintázatoknak.
Legfrissebb SSM hírek
- Forex
- Crypto