A Trezor biztonsági vezetője: könnyebb átverni a felhasználókat, mint feltörni egy kriptotárcát

​A hardveres tárcákat a digitális eszközök tárolásának egyik legbiztonságosabb módjaként tartják számon. A közelmúlt biztonsági incidensei azonban még ezekkel az eszközökkel kapcsolatban is kétségeket ébresztettek. A Traders Union munkatársának adott interjúban Jan Komarek, a Trezor biztonsági vezetője a hidegtárcák sebezhetőségéről, a Bitcoin ETF-ekkel járó kockázatokról, valamint a kriptovaluták örökösökre hagyásának kihívásairól beszél.

Miért maradnak sebezhetők a hardveres tárcák?

A Trezor a hardveres kriptotárcák piacának egyik úttörője. A vállalat még 2014-ben mutatta be első eszközét. A digitáliseszköz-tárolási technológia azóta jelentősen fejlődött, de a speciális eszközök továbbra is komoly biztonsági kihívásokkal néznek szembe.

Az egyik legismertebb eset a Coldcard 2026 júliusában bekövetkezett biztonsági incidense volt. A Galaxy Research szerint az igazolt felhasználói veszteség meghaladta a $112 milliót. Az incidenst egy firmware-hiba okozta, amely lehetővé tette a támadók számára, hogy fizikai hozzáférés nélkül rekonstruálják a privát kulcsokat.

Komarek szerint az incidens rávilágított a kriptovaluták biztonsági gyakorlatának súlyos hiányosságára, de nem kérdőjelezte meg az önálló letétkezelés létjogosultságát.

„A Coldcard problémáját a Coldcard saját firmware-ének hibája okozta. Egy 2021-es kódmódosítás miatt egyes eszközeik kihagyták a hardveres véletlenszám-generátort, és helyette egy gyenge szoftveres megoldást használtak. Az ezeken az eszközökön létrehozott seedek sokkal könnyebben kitalálhatók voltak, mint kellett volna.”

Az ilyen jellegű sebezhetőségeket azonban nem mindig fedezik fel, mielőtt a támadók kihasználnák őket. Ez szélesebb körű kérdéseket vet fel a gyártók számára eszközeik biztonsági architektúrájának megbízhatóságával kapcsolatban.

„A legfontosabb tanulság számomra az, hogy a kritikus biztonsági funkcióknak soha nem szabad egyetlen védelmi vonaltól függniük.”

A technikai sebezhetőségek azonban csak a fenyegetés egy részét jelentik. A támadók egyre inkább a pszichológiai manipulációt és a kriptovaluta-tulajdonosok hibáit kihasználva próbálják megkerülni az eszközök védelmét.

„Ma általában az eszközt használó ember a leggyengébb láncszem, és ezt a támadók is tudják. Egy biztonságos chip feltöréséhez labor és speciális felszerelés kell, ha egyáltalán lehetséges. Ahhoz viszont, hogy valakit rávegyenek a helyreállító kifejezése hamis weboldalon történő megadására, elég egy meggyőző e-mail.”

Melyik a biztonságosabb: a hardveres tárca vagy az okostelefon?

A mobiltechnológia fejlődése felvetette a kérdést, szükség van-e külön eszköz vásárlására a kriptovaluták tárolásához. A modern okostelefonok biztonságos chipekkel rendelkeznek, és kriptotárcaként is használhatók, egyes szakértők pedig külön telefon használatát javasolják erre a célra. Ennek a megközelítésnek azonban vannak korlátai.

„A telefonok manapság jó biztonsági hardverrel rendelkeznek, ezért az érv nem alaptalan. A gond minden más, amit egy telefon csinál. Folyamatosan online van, és olyan operációs rendszert futtat, amelyben meg kell bíznod, de amelyet nagyrészt nem tudsz ellenőrizni.”

Az okostelefon teljes offline állapotban tartása csökkentheti bizonyos kockázatokat, de a kriptovaluta-tranzakciókat is bonyolultabbá teszi. Sok felhasználó számára a kényelem éppolyan fontos, mint a technikai biztonság.

„Vannak olyan esetek, amikor a telefonos tárca a megfelelő eszköz. A mindennap elköltött kisebb összegekhez olyan, mint a zsebben tartott készpénz, és a kényelem is számít. Megtakarításokhoz hardveres tárcát használnék.”

Befolyásolja-e a támogatott kriptovaluták száma a tárca biztonságát?

A hardveres tárcák gyártói eltérő módon közelítik meg a digitális eszközök támogatását. Egyes eszközöket kizárólag Bitcoinhoz terveztek, míg mások több tucat, sőt akár több száz kriptovaluta tárolását is lehetővé teszik. De befolyásolja-e ez a sokoldalúság a biztonságot?

„Minden támogatott coin újabb firmware-elemet jelent a tárcában, a több firmware pedig több helyet teremt a hibák számára. Ez valódi kompromisszum.”

A kriptotárca kiválasztásakor a felhasználók gyakran figyelembe veszik a támogatott eszközök számát, a gyártó hírnevét és a kiegészítő funkciókat. Az eszköz biztonságának felmérése azonban speciális műszaki ismeretek nélkül nehéz lehet.

„Azt viszont nem a coinok száma dönti el, hogy biztonságos-e egy tárca. A Coldcard kizárólag Bitcoinhoz készült eszköz, az azt érintő hiba pedig a seed generálásában volt, ami minden tárcánál megtalálható. Sokkal fontosabb, milyen gondosan írták meg az alapvető kódot, és hogy a vállalaton kívüliek is ellenőrizhetik-e.”

A Trezor–Ledger rivalizálás másik oldala

A Trezor a francia hardvertárca-gyártóval, a Ledgerrel versenyez. A rivalizálás azonban messze túlmutat az eszközök értékesítésén. A biztonsági szakemberek rendszeresen vizsgálják a versenytársak szoftver- és hardverösszetevőit, hogy sebezhetőségeket keressenek.

A Ledger Donjon kutatócsoportja például többször is lehetséges problémákat tárt fel a Trezor eszközeiben. Az ilyen felfedezések kérdéseket vethetnek fel a termékek biztonságával kapcsolatban, Komarek azonban nem tartja ezt tisztességtelen versenynek.

„Értékes munkáról van szó, függetlenül attól, hogy kinek dolgoznak a kutatók. A Ledger Donjon csapata felelős közzétételi eljárással juttatta el hozzánk a megállapításait; kijavítottuk, amit kellett, és nyilvánosan megköszöntük nekik.”

Példaként a Trezor Safe 3-mal kapcsolatos kutatást említi. A támadáshoz a Ledger kutatóinak fizikailag hozzá kellett férniük az eszközhöz, de nem tudták kinyerni belőle a privát kulcsokat vagy a PIN-kódokat.

„Azt szeretnénk, ha minél többen keresnének hibákat, és egy jól finanszírozott laborral rendelkező versenytárs épp olyan motivált ellenőr, amilyet csak kívánhatunk. Szeretném, ha a piacon lévő összes tárcát ilyen alapos külső vizsgálatnak vetnék alá, ez pedig sokkal könnyebb, ha a kód nyilvános.”

Miért jelentenek új kockázatot a Bitcoin ETF-ek?

Az amerikai spot Bitcoin ETF-ek bevezetése jelentősen megváltoztatta, hogyan szerezhetnek a befektetők kitettséget a kriptovalutának. A befektetők most már hagyományos brókerszámlákon keresztül is követhetik a Bitcoin árfolyammozgásait, anélkül, hogy saját tárcát hoznának létre vagy privát kulcsokat kezelnének.

E termékek növekvő népszerűsége azonban vitát váltott ki arról, hogy a Bitcoin ETF-ekbe történő befektetés valódi alternatívának tekinthető-e a kriptovaluta közvetlen birtoklásával szemben. A kérdés különösen fontos a decentralizáció hívei számára, akik a digitális eszközök feletti közvetlen rendelkezést szorgalmazzák.

„Nem látok ellentmondást. Egy ETF kitettséget biztosít a bitcoin árfolyamára. Ha a saját kulcsaidat tartod, magadé a bitcoin. Különböző célokra szolgáló termékekről van szó, és mindkettőnek megvan a helye.”

A tőzsdén kereskedett alapok térnyerése a Bitcoin-tulajdonlás szerkezetét is átalakítja. Míg korábban az egyéni felhasználók és a kriptovaluta-tőzsdék jelentős szerepet játszottak a piacon, egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a nagy pénzügyi közvetítők.

„Biztonsági szempontból a koncentráció kérdése is felmerül. Az amerikai spot ETF-ekben lévő bitcoin nagy részét néhány letétkezelő őrzi, így rendkívül vonzó célponttá válnak. Az önálló letétkezelés milliónyi egyedi eszköz között osztja szét ezt a kockázatot.”

A két megközelítés közötti különbség nemcsak a biztonságot érinti, hanem azt is, hogy a tulajdonos mennyire tud rendelkezni az eszközei felett, és mire tudja használni őket.

„A legrosszabb az lenne, ha mindenki úgy gondolná, hogy egy ETF-részesedés ugyanaz, mint a bitcoin birtoklása. Az ETF-et nem tudod átutalni, elkölteni vagy kivenni a platformról. A kulcsokat valaki más kezeli.”

Hogyan örökíthetjük tovább a kriptovalutát?

Az önálló letétkezelés teljes ellenőrzést biztosít a digitális eszközök tulajdonosainak a pénzeszközeik felett, ugyanakkor a privát kulcsok védelméért is ők felelnek. Ez különösen nagy kihívást jelent, amikor a kriptovalutákat örökösökre kell hagyni.

A bankszámlákkal ellentétben a kriptotárcához való hozzáférést gyakran nem lehet pénzintézet vagy bírósági végzés segítségével visszaállítani. Ha a tulajdonos úgy hal meg, hogy nem hagyja hátra a szükséges információkat, a pénzeszközök végleg hozzáférhetetlenné válhatnak.

Komarek elismeri, hogy erre a problémára továbbra sincs általános megoldás.

„Jelenleg nincs olyan termék, amely önmagában megoldaná ezt a problémát, pedig szerintem fontos lenne foglalkoznunk vele. A nehézség az, hogy bármi, ami megkönnyíti a családod számára a hozzáférést, másoknak is könnyebbé teszi.”

Az egyik lehetséges megoldás, ha a tárca biztonsági mentését több részre osztják. A hozzáférés visszaállításához meghatározott számú részre van szükség, például a háromból kettőre. Ezeket különböző helyeken lehet tárolni, vagy különböző örökösökre lehet bízni.

Egy másik lehetőség, ha különböző jelmondatokkal lehet hozzáférni az egyes rejtett tárcákhoz, így a tulajdonos előre eldöntheti, hogy melyik örökös milyen eszközöket örökölhet.

Még a gondosan megtervezett öröklési megoldások sem tudják azonban teljesen kiküszöbölni az érintettek között felmerülő lehetséges problémákat.

„Mindkét megoldáshoz szükség van valamennyi bizalomra közted és az örököseid között.”

Mi akadályozza a hardvertárcák elterjedését?

A kriptovaluta-iparág növekedése ellenére a hardvertárcák továbbra is rétegterméknek számítanak. A legtöbb befektető inkább tőzsdéken tárolja az eszközeit, vagy mobilalkalmazásokat használ, ahelyett hogy önállóan kezelné a privát kulcsait.

Komarek által idézett becslések szerint a világszerte mintegy 600 millió kriptovaluta-tulajdonos közül mindössze 12–13 millió használ hardvertárcát. Ez a piac hozzávetőleg 2%-át jelenti.

„A legtöbben még mindig úgy gondolnak az önálló letétkezelésre, mint ami a mérnököknek való. A helyreállító kifejezéstől is tartanak. Mi van, ha elveszítem? Mi van, ha rosszul írom le?”

A kihívást nem csupán a technológiai összetettség jelenti. A felhasználók hozzászoktak azokhoz a pénzügyi szolgáltatásokhoz, amelyeknél a bankok vagy más intézmények részben felelősséget vállalnak a hozzáférés helyreállításáért és a problémák megoldásáért. Az önálló letétkezelésnél nincs ilyen közvetítő.

„A bankkártya ismerősnek tűnik, mert egy bank áll mögötte. Hardvertárca használatakor te irányítasz, és ezt első alkalommal el kell magyarázni. Az iparágnak tehát közérthetően, személyesen kell oktatnia a felhasználókat.”

Tervez IPO-t a Trezor?

A hardvertárca-gyártók eközben tovább fejlesztik vállalkozásaikat, és új növekedési lehetőségeket keresnek. Ahogy egyre több kriptovaluta-vállalat jelenik meg a tőzsdén, felmerül a kérdés, hogy a Trezor is tervez-e IPO-t.

Komarek nem árult el konkrét terveket a tőzsdei bevezetésről, de hangsúlyozta a vállalat függetlenségének fontosságát.

„A Trezor független, és büszkék vagyunk erre. Ez azt jelenti, hogy nem kell külső befektetőknek megfelelnünk. A biztonság mindig is az elsődleges szempontunk volt, a függetlenség pedig azt jelenti, hogy a vállalaton kívül senki nem sorolhatja hátrébb.”

Végső soron az önálló letétkezelés kompromisszumot jelent a digitális eszközök feletti ellenőrzés és a biztonságukért viselt személyes felelősség között. A hardvertárcák fejlődése sem tudja teljesen kiküszöbölni a csalásokat, a pénzeszközökhöz való hozzáférés elvesztésének kockázatát vagy a kriptovaluták örökítésének nehézségeit.