A WeFi vezérigazgatója: a bankok eltúlozzák a stablecoinok jelentette fenyegetést

​A hagyományos bankok attól tartanak, hogy a stablecoinok miatt betéteket veszítenek, ezért korlátozásokat sürgetnek a kriptovállalatokkal szemben. De mennyire valós ez a fenyegetés, és versenyezhetnek-e a blokkláncalapú platformok az iparág legnagyobb szereplőivel? A Traders Union-nak adott interjúban Maksym Sakharov, a WeFi vezérigazgatója a bankolás jövőjéről, a stablecoinok szabályozásáról és a mesterséges intelligencia befektetésekben betöltött szerepéről beszél.

Miért jelentenek fenyegetést a stablecoinok a bankbetétekre?

Az amerikai pénzügyi piac egyik fő vitatémája, hogy a stablecoinok tulajdonosai részesülhessenek-e jutalomban. A hagyományos bankok ellenzik az ilyen kifizetéseket, mert attól tartanak, hogy a betétek digitális dollárokba áramlanak át. A kriptovállalatok ezzel szemben a verseny akadályának tekintik ezeket a korlátozásokat.

Sakharov szerint a kérdést az alapján kell megítélni, hogy milyen tényleges hatást gyakorol az amerikai gazdaság hitelezésére.

„Értem, miért aggódnak a bankok a betétek elvesztése miatt. Ezt a pénzt hitelezésre használják, de szerintem túlbecsülik a veszélyt. A Fehér Ház Gazdasági Tanácsadóinak Tanácsa úgy becsülte, hogy a stablecoinok tartásáért fizetett hozamok tényleges betiltása mindössze 2,1 milliárd dollárral növelné a banki hitelezést, ami az összes hitel nagyjából 0,02%-a.”

A vita azóta éleződött ki, hogy az Egyesült Államok végrehajtja a fizetési célú stablecoinokra vonatkozó szabályokat rögzítő GENIUS Actet. Októberben a Pénzügyi Felügyeleti Hivatal (OCC) enyhített a harmadik feleken keresztül kínált jutalmakhoz való hozzáállásán. A felügyelet ezentúl eseti alapon kívánja vizsgálni az esetleges jogsértéseket.

Sakharov szerint ez a bizonytalanság további nehézségeket okoz a kisebb kriptovállalatoknak.

„Az OCC nem adott egyértelmű tesztet a vállalkozásoknak annak megállapítására, hogy mely konstrukciók engedélyezettek. A nagyvállalatok meg tudják fizetni az ügyvédeket, hogy eligazodjanak a szabályok között. A kisebb kriptovállalatok egyszerűen felhagyhatnak a jutalmak kínálatával. Ez előnyhöz juttathatja a bankokat anélkül, hogy bármit is tenniük kellene.”

2027 januárjától a stablecoin-kibocsátók nem fizethetnek kamatot pusztán a tokenjeik tartásáért. A más szolgáltatásokon keresztül kínált jutalmak azonban továbbra is vita tárgyát képezik.

Sakharov szerint a szabályozóknak egyértelműen különbséget kell tenniük az engedélyezett és tiltott jutalmazási konstrukciók között. Fontos szempont, hogy honnan származik az ügyfelek jutalmazására felhasznált pénz.

„Ha viszont egy független alkalmazás a saját keretéből ad cashbacket, amikor valaki vásárol, azt hagyományos versenynek tekinteném, feltéve, hogy a konstrukció valódi.”

Miben különbözik a deobank a neobanktól?

Az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált a „neobank ” kifejezés a pénzügyi ágazatban. Ezek a digitális bankok mobilalkalmazásokon keresztül kínálnak megszokott pénzügyi szolgáltatásokat. A legtöbbjük azonban továbbra is a hagyományos banki infrastruktúrára támaszkodik.

A WeFi egy Deobank nevű, eltérő modellt kínál, amely blokklánc-infrastruktúrát használ az egyenlegek nyilvántartására és a fizetések elszámolására. Sakharov elmagyarázza, miben különbözik ez a megközelítés a hagyományos neobankoktól.

„A tranzakciók közvetlenül a hálózaton ellenőrizhetők. Az ügyfelek továbbra is igénybe vehetik a megszokott banki szolgáltatásokat, ugyanakkor jobban rálátnak a pénzükre, és nagyobb befolyásuk van afelett, hogyan tartják és utalják át azt.”

A blokklánc-infrastruktúra nem zárja ki a hagyományos fizetési hálózatokkal való együttműködést. Áprilisban a WeFi bejelentette a Visa-val kötött partnerségét; a vállalat szintén bővíti a stablecoinokkal történő elszámolást. Sakharov szerint ahhoz, hogy a digitális valuták széles körben elterjedjenek, az embereknek a mindennapi vásárlásaik során is használniuk kell tudni őket.

„Ha valaki digitális dollárban kapja a fizetését, akkor is szeretné abból megvenni az élelmiszert, vagy kifizetni a szállodát. A kereskedő pedig egyszerűen hagyományos kártyás fizetést szeretne kapni.”

Hol a legnagyobb a digitális dollárok iránti kereslet?

Az Egyesült Államokon és Európán kívül a stablecoinok elterjedését nagyrészt a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés igénye hajtja. Egyes országokban továbbra is drágák a nemzetközi átutalások, miközben nehézséget jelenthet devizaszámlát nyitni.

Ez a kereslet különösen Délkelet-Ázsiában szembetűnő. A Chainalysis adatai szerint a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Vietnámban 5,4 millió, egyenként 10 000 dollárnál kisebb értékű peer-to-peer kriptoátutalást regisztráltak a 2026 júniusáig tartó 12 hónapban. Ezek a tranzakciók a globális összérték 14,4%-át tették ki.

Sakharov szerint ezek az adatok elsősorban az egyének és a vállalkozások gyakorlati szükségleteit tükrözik.

„A kereslet jelentős része olyan emberektől származik, akiknek nagyon is gyakorlati pénzügyi problémáik vannak. A külföldön dolgozóknak pénzt kell küldeniük a családjuknak. Egy kisvállalkozásnak egy másik országban működő beszállítót kell kifizetnie. Néha nehéz dollárszámlát nyitni, vagy drága az elérhető nemzetközi fizetési szolgáltatás.”

A stablecoinok átutalása azonban nem old meg minden problémát. A címzetteknek gyakran helyi pénznemre kell váltaniuk digitális eszközeiket, ehhez pedig megbízható pénzügyi szolgáltatókhoz kell hozzáférniük.

Miért válik a szabályozás meghatározó tényezővé?

Az Európai Unióban a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet (MiCA) vált a kriptopiac szabályozásának alapjává. Egységes követelményeket határoz meg a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, és lehetővé teszi, hogy az egyik uniós országban engedélyezett vállalatok az előírt eljárások betartásával az egész EU-ban kínálják az érintett szolgáltatásokat.

Sakharov fontos előnynek tartja, hogy az európai piac egységes szabályokat vezetett be.

„Az európai kriptocégek évek óta az eltérő nemzeti engedélyezési megközelítésekhez igazodnak. A MiCA közös keretrendszert teremt számukra, amit előrelépésnek tartok.”

Ugyanakkor az új követelmények teljesítése többletköltségekkel jár. A kisebb cégek számára az engedélyezés és a jogi támogatás jelentős terhet jelenthet. Egyes termékek ráadásul nehezen illeszkednek a meglévő szabályozási kategóriákba.

Európán kívül Sakharov különösen az Egyesült Arab Emírségeket tartja vonzónak. Dubajban külön szabályozó hatóság felügyeli a virtuális eszközöket (VARA), míg bizonyos stablecoin-szolgáltatásokra az EAE központi bankjának szabályai vonatkoznak.

„Ha egyet kellene választanom, az EAE-t választanám, különösen Dubajt. Az emírségnek kiépült pénzügyi szektora van, így a kriptoiparon túl is gyakorlati okok szólnak az ottani jelenlét mellett.”

A Dubai International Financial Centre (DIFC) adatai szerint 2026 első felében több mint 1 100 szabályozott pénzügyi vállalat működött a központban. A pénzügyi intézmények koncentrációja lehetőséget teremt a kriptoprojektek és a hagyományos pénzügyi cégek együttműködésére.

A fejlett pénzügyi infrastruktúra azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy könnyű megfelelni a szabályozási követelményeknek. Sakharov a magas engedélyezési költségekre és a több szabályozó hatóság előírásainak való megfelelés szükségességére hívja fel a figyelmet.

Hogyan változtatja meg az AI a stablecoinok használatát

A pénzügyi technológia fejlődésének egy másik területe a mesterséges intelligencia és a blokklánc integrációja. Az AI-ügynökök már most is képesek bizonyos digitáliseszköz-tranzakciókat végrehajtani a felhasználók által meghatározott költési limiteken belül.

A WeFi korábban azt jósolta, hogy az AI és az account abstraction könnyebbé teszi a stablecoinokhoz és a DeFi-hez való hozzáférést a hétköznapi felhasználók számára. Sakharov szerint ezek közül néhány előrejelzés már valóra is válik.

„Ha hagyományos kriptotárcából küldesz valakinek digitális dollárt, előfordulhat, hogy előbb egy másik kriptovalutát kell vásárolnod, hogy fedezd a tranzakciós díjat. Néhány újabb tárca ezt elintézi helyetted. Megadod az összeget, jóváhagyod a fizetést, és kész.”

Sakharov szerint az AI lehetőségei túlmutatnak a fizetések feldolgozásán. A jövőben az ilyen rendszerek összetettebb pénzügyi tranzakciókban is szerepet kaphatnak.

„El tudom képzelni, hogy az AI segít az embereknek összehasonlítani a különböző DeFi-hitelezési szolgáltatások költségeit és kockázatait, mielőtt pénzt helyeznek el bennük. Azt viszont továbbra is szeretném, ha jóvá kellene hagynom minden befektetést, mielőtt egy AI-ügynök megmozgatná a pénzemet.”

Mi akadályozza az ingatlanok tokenizációját

Annak ellenére, hogy a pénzügyi vállalatok körében egyre nagyobb az érdeklődés a valós eszközök tokenizációja iránt, a piac egyes szegmensei a vártnál jóval lassabban fejlődnek.

Sakharov, aki korábban közreműködött egy ingatlanügyletekre szolgáló blokklánc-platform létrehozásában, úgy véli, hogy az egyik fő akadály a befektetők jogainak meghatározása és védelme körüli bonyolultság.

„Ha valaki olyan tokent vásárol, amely egy társasház 10%-át képviseli, tudnia kell, hogy valójában mi a tulajdona. A token egy, az épületet birtokló társaságban való részesedést is jelenthet, közvetlen ingatlantulajdon nélkül. A szerződéses dokumentumok határozzák meg, milyen jogai vannak.”

A tokenizált ingatlanok másodpiaca egy másik komoly problémát jelent. Sakharov szerint az iparág kezdetben alábecsülte ezt a kérdést.

„Előfordulhat, hogy egy befektető egy év után ki akar szállni, de nem talál vevőt. A token kibocsátása önmagában nem teremt keresletet, így a pénze az ügyletben ragadhat.”

Sakharov arra számít, hogy a tokenizáció szélesebb körben elterjed, de nem tekinti az ingatlanpiac minden problémájára megoldást kínáló eszköznek. A blokklánc egyszerűsítheti az ügyletek egyes szakaszait, de nem helyettesítheti a jogilag elismert ingatlan-nyilvántartásokat vagy a pénzügyi intézmények közreműködését.

Kihívhatják-e az új platformok a JPMorgant és a HSBC-t?

A nagy pénzügyi csoportok már aktívan kísérleteznek a blokklánccal. A JPMorgan a Kinexys platformját használja fizetésekre és elszámolásra, a HSBC pedig tokenizált betéti szolgáltatást fejleszt, amellyel vállalati ügyfelei éjjel-nappal bonyolíthatnak tranzakciókat.

A blokklánctechnológia fejlődése azonban kérdéseket vet fel a hagyományos bankok és az új pénzügyi platformok jövőbeli kapcsolatáról. Sakharov szerint versenyre és együttműködésre egyaránt sor kerülhet.

„Igen, úgy gondolom, hogy a blokkláncalapú bankok versenyezni fognak a már működő bankokkal, különösen a nemzetközi fizetések terén. Ha egy kisebb szolgáltató gyorsabban vagy olcsóbban tudja eljuttatni valakihez a pénzt, azt az ügyfelek észre fogják venni.”

A hagyományos bankoknak azonban jelentős előnyeik vannak, köztük a kiépült ügyfélkör, az engedélyek és a kiterjedt hitelezési tevékenység. Sakharov ezért úgy véli, hogy az új blokklánc-platformok nemcsak versenyezhetnek ezekkel az intézményekkel, hanem technológiát is biztosíthatnak a meglévő pénzügyi infrastruktúra korszerűsítéséhez.