Pavlo Kot

Lakás vagy Bitcoin: melyik nyújt biztosabb menedéket a vagyonnak?

Lakás vagy Bitcoin: melyik nyújt biztosabb menedéket a vagyonnak?
Bitcoin vagy ingatlan: a vagyonmegőrzés jövője

​Az ingatlan évtizedek óta a vagyon megőrzésének egyik legfontosabb eszköze. Az emberek nemcsak azért vásárolnak lakásokat és házakat, hogy ott éljenek, hanem azért is, mert olyan vagyontárgyaknak tekintik őket, amelyek ellenállnak az inflációnak, és idővel felértékelődnek. Leon Wankum, a Digital Real Estate szerzője szerint a Bitcoin részben átveheti ezt a szerepet. De mit jelentene ez magára a lakáspiacra nézve?

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Wankum nem állítja, hogy a BTC felváltja az otthonokat, vagy hogy az ingatlan feleslegessé válik. Érvelése más: jelentős tőke áramlik az ingatlanpiacra nem azért, mert az embereknek több lakótérre van szükségük, hanem mert pénzük vásárlóerejét szeretnék megőrizni.

Ha a Bitcoin versenyre kelhet ebben a szerepben, az ingatlanok értékelése is megváltozhat. Az árakban nagyobb szerepet kaphat az ingatlan hasznossága, elhelyezkedése és bérleti díjbevétel-termelő képessége, és kisebb mértékben számíthatnak a további drágulással kapcsolatos várakozások.

Az ingatlan mint értékőrző eszköz

A piac hatalmas mérete is megmutatja, miért fontos ez a vita. A Savills adatai szerint a globális ingatlanpiac értéke megközelítőleg 393 billió dollár, ebből mintegy 287 billió dollárt tesz ki a lakóingatlanok értéke.

Ezzel szemben a Bitcoin jelenlegi piaci kapitalizációja körülbelül 1,6 billió dollár.

Wankum az ingatlan értékének egy részét „monetáris prémiumnak” nevezi. Ezen azt a többletet érti, amelyet a vásárlók nem azért hajlandók megfizetni, hogy az ingatlanban lakhassanak, hanem azokért a jellemzőkért, amelyek az ingatlant értékőrző eszközzé teszik.

A szerző ennél jóval messzebbre megy: szerinte ez a prémium a piac értékének akár 80–90%-át is kiteheti. Ezt az arányt azonban nem támasztják alá független becslések, ezért állítását inkább a modellje egyik kiinduló feltevéseként, semmint igazolt tényként érdemes kezelni.

Az Egyesült Államokban az elmúlt években a lakásvásárlások nagyjából egyötödét befektetők bonyolították, egyes nagyvárosokban pedig ennél jóval magasabb volt az arány. A lakáskereslet egy része valóban olyan magánszemélyektől és cégektől származik, amelyek elsősorban befektetési eszközként vásárolnak ingatlanokat.

A befektetési kereslet azonban csak az egyik tényező, amely az árakat befolyásolja. Az ingatlanárak alakulása függ a népesedési trendektől, a jövedelmektől, a jelzáloghitelek megfizethetőségétől, az építési korlátozásoktól, a telekáraktól, a helyi gazdasági körülményektől és az új ingatlanok kínálatától. A piac növekedése ezért nem magyarázható kizárólag azzal, hogy az emberek az infláció ellen próbálják védeni a pénzüket.

Wankum az ingatlan megtakarítási eszközként betöltött szerepének erősödését az 1971 utáni időszakhoz köti, amikor az Egyesült Államok végleg felhagyott a dollár aranyhoz kötésével. Érvelése szerint minél gyorsabban veszítik el vásárlóerejüket a fiatvaluták, annál több tőke áramlik a szűkös kínálatú tárgyi eszközökbe, például földterületekbe, lakóingatlanokba és kereskedelmi ingatlanokba.

A Bitcoin hasonló szűkösséget kínál, de fizikailag nem kötődik egy adott helyhez. Ez a Digital Real Estate-ben kifejtett érvelés alapja: ha egy befektetőnek elsősorban vagyonmegőrzésre van szüksége, a BTC versenyre kelhet egy lakással vagy házzal, még akkor is, ha az ingatlan gyakorlati funkcióját nem tudja átvenni.

Mit kínál a Bitcoin az ingatlan alternatívájaként?

Ha a lakóingatlanokat kizárólag pénzügyi eszközként vizsgáljuk, a Bitcoinnak több előnye is van. Tetszőleges összegben vásárolható, gyorsan eladható, határokon átívelően utalható, és javítási, épületbiztosítási vagy fenntartási költségek nélkül tartható.

Ezek az előnyök különösen szembetűnőek a befektetők számára, amikor magasak a jelzáloghitel-kamatok. Az Egyesült Államokban a 30 éves jelzáloghitelek átlagos kamata 2026 őszén meghaladta a 7%-ot, így a hitelből finanszírozott lakásvásárlás jóval drágábbá vált, mint néhány évvel korábban.

Ilyen körülmények között már gyakorlati, nem csupán elméleti kérdés, hogy jobb-e saját lakást vásárolni, vagy inkább bérelni, a megmaradó tőkét pedig befektetni.

Az összehasonlítás azonban hamar korlátokba ütközik, hiszen az ingatlan olyasmit nyújt, amit a BTC nem. Az emberek lakhatnak egy házban, bérbe adhatják ingatlanukat, és a földterületek, illetve kereskedelmi épületek gyakorlati értékét a pénzügyi piacok teljesítményétől függetlenül is kiaknázhatják.

Ráadásul az ingatlanárak általában sokkal lassabban változnak. A Bitcoin értéke néhány hónap alatt több tíz százalékot is eshet, az ingatlanpiacon viszont ritkán fordulnak elő hasonló mértékű változások ugyanilyen időtávon.

Ez a különbség különösen fontos annak, aki egy vagyontárgyat fedezetként használ.

A Bitcoin-fedezetű hitelezés piaca már létezik. A nagyobb kriptovaluta-platformokon a felhasználók úgy vehetnek fel hitelt a coinjaik terhére, hogy nem kell eladniuk azokat. Ezek a konstrukciók azonban jóval kevésbé elnézőek a hagyományos jelzáloghiteleknél: ha a Bitcoin árfolyama meredeken esik, a fedezetet automatikusan likvidálhatják.

A lakástulajdonosoktól senki sem követel pótfedezetet pusztán azért, mert ingatlanuk piaci értéke egy hét alatt csökkent.

Mi történik, ha a befektetési tőke egy része valóban a BTC-be áramlik?

Ha a Bitcoin tovább erősíti értékőrző szerepét, az elsődleges hatás nem a lakhatás iránti alapvető igényt, hanem a befektetési célú keresletet érintheti. Az embereknek továbbra is szükségük lesz házakra és lakásokra, de egyes vásárlók többé nem tekintik majd az ingatlant az egyetlen lehetőségnek megtakarításaik védelmére.

Ebben az esetben a befektetők nagyobb jelentőséget tulajdonítanának az ingatlan tényleges hozamának, és kevésbé számítanának pusztán az árfolyam-emelkedésre.

Ez azt jelenti, hogy előtérbe kerül a bérleti díjból származó bevétel, a fenntartási költség, az adó és maga az ingatlan minősége. Az ingatlannak minden befektetési dollárért erősebb versenyt kellene folytatnia más pénzügyi eszközökkel.

Ez nem jelenti azt, hogy az árak automatikusan esnének. A korlátozott lakáskínálatú, nagyarányú bevándorlással vagy erős jövedelemnövekedéssel jellemezhető városokban az ingatlanok értéke a Bitcoin népszerűségétől függetlenül is tovább emelkedhet. Ha azonban a befektetési tőke egy része hozzáfér egy likvidebb alternatívához, a lakáskereslet ezen forrása gyengülhet.

A fedezet szerepe is változhat. Ma az ingatlan továbbra is azon fő vagyontárgyak egyike, amelyekre a bankok hajlandók nagy összegű, hosszú lejáratú hiteleket nyújtani. Ha a Bitcoin volatilitása csökken, és mélyebben beépül a szabályozott pénzügyi rendszerbe, potenciálisan kiegészítheti ezt a szerepet, bár a jelzáloghitelekéhez hasonló feltételekkel történő hitelezés még távoli lehetőség.

A kriptovaluták lakáspiacra gyakorolt lehetséges hatása ezért aligha úgy jelentkezik majd, hogy a tőke hirtelen kivonul az ingatlanból.

Sokkal valószínűbb, hogy a befektetési tőkéért folyó verseny fokozatosan erősödik. Ha az emberek egy globálisan elérhető, szűkös kínálatú eszközbe is befektethetnek, a második lakás megvásárlása többé nem lesz az egyetlen magától értetődő módja a vagyon megőrzésének.

A Bitcoin nem szünteti meg a lakóingatlan értékét, inkább világosabban elkülöníti annak két funkcióját. A piac továbbra is megfizeti a lakhatás, az ingatlan bérbeadásának és fizikai eszközként való használatának értékét. Az ingatlan „biztonságos menedék a vagyon számára” szerepének azonban immár globális digitális versenytársa van.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.