Buterin új elképzelése: miért válna az Ethereum digitális arannyá?

​Az Ethereumot régóta azért értékelik, mert sok mindenre képes a blokklánca. Most egy másik kérdés kerül előtérbe: válhat-e az ETH megbízható értékőrző eszközzé? A válasz nemcsak a keresleten és a kínálaton múlhat.

Veszít vonzerejéből az Ethereum tranzakciósidíj-égetésre épülő narratívája

Az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin megkérdőjelezte a kriptovaluta egyik legismertebb befektetési érvét. November 8-án, az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az ETH-t értékőrző eszközként kellene értékelni, nem pedig elsősorban olyan tokenként, amelynek árfolyamát a tranzakciós díjak elégetése hajtja fel.

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

Az Ethereum a 2021-es EIP-1559-frissítéssel vezette be a díjak elégetését. A mechanizmus minden tranzakciós díj egy részét kivonja a forgalomból, így nagy hálózati aktivitás mellett csökkenhet az ETH kínálata. Ez segített népszerűsíteni azt az elképzelést, hogy az ETH ultrahangpénz, vagyis olyan eszköz, amelynek kínálata idővel csökkenhet. Az Ethereum azonban 2022-ben hozzávetőleg 1,48 millió ETH-t égetett el, míg 2026 januárja és november eleje között mindössze 19 200 ETH-t. Az alacsonyabb tranzakciós díjak és a layer-2 hálózatokra áthelyeződő aktivitás mérsékelte az elégetett mennyiséget.

Buterin elismerte ennek az érvelésnek a gyengeségét: „Az ETH tranzakciósidíj-égető tokenként sosem volt olyan erős érv, mint amilyennek tűnt.” Arra figyelmeztetett, hogy a díjbevételek maximalizálása költséges fejlesztést és beavatkozóbb irányítást tehet szükségessé, ami alááshatja a decentralizációt. Ehelyett a cenzúraállóságot, az adatvédelmet, a biztonságot és a hálózat technológiai változásokkal szembeni ellenálló képességét hangsúlyozta.

Az Ethereum Classic létrejötte kérdéseket vet fel a decentralizációról

Buterin értékőrző eszközként képzeli el az ETH-t, ami felveti a kérdést, mennyire kiszámíthatók valójában az Ethereum szabályai, különösen, ha befolyásos szereplők azok megváltoztatását szorgalmazzák. Egy 2016-os vitatott döntés fontos előzményt jelent.

Abban az évben, júniusban hackerek kihasználtak egy sebezhetőséget a The DAO-ban, az Ethereumra épülő befektetési projektben, és hozzávetőleg 3,6 millió ETH-t vontak el. Az eset nehéz döntés elé állította a közösséget: visszafordíthatatlanok maradjanak-e a blokkláncon végrehajtott tranzakciók akkor is, ha egy súlyos támadás veszélyezteti a befektetőket?

Az Ethereum vezető fejlesztői beavatkozást javasoltak a pénzeszközök visszaszerzésére. Júliusban a hálózaton hard forkot hajtottak végre, amely az érintett eszközöket egy visszaszerzési okosszerződésbe irányította át. A döntést közösségi szavazás előzte meg, bár az ETH-tulajdonosoknak csak kis része vett részt benne.

Egyes bányászok és felhasználók elutasították a beavatkozást, és tovább működtették az eredeti láncot, amelyből az Ethereum Classic (ETC) lett. A szakadás rávilágított a blokklánc megváltoztathatatlanságáról folyó alapvető vitára. A támogatók szerint az ellopott pénzeszközök visszaszerzése indokolta a rendkívüli beavatkozást, a kritikusok viszont úgy vélték, a szabályok megváltoztatása aláássa azt az elvet, hogy a tranzakciók visszafordíthatatlanok.

Buterin központi szerepet játszott a beavatkozás támogatásában és abban, hogyan reagált az Ethereum a válságra. Kiállása lendületet adott a hard fork kezdeményezésének, amelynek megvalósításához végül a hálózat többi résztvevőjének is el kellett fogadnia a változtatásokat. Az eset megmutatta, hogy az Ethereum társalapítója jelentős befolyást gyakorolhat a blokkláncot érintő fontos döntésekre. Több mint egy évtizeddel később Buterin továbbra is meghatározó alakja a hálózat technológiai fejlődésének.

Miért erősebb a Bitcoin igénye a digitális arany címére?

A Bitcoint és az Ethereumot eltérő célokra tervezték. A Bitcoin elsősorban decentralizált monetáris eszköz, míg az Ethereum okosszerződéseket, decentralizált alkalmazásokat, stabilcoinokat és tokenizált pénzügyi termékeket támogat. Ezek a különbségek a monetáris politikájukat és irányításukat is meghatározzák.

A Bitcoin kínálata a jelenlegi konszenzusszabályok szerint 21 millió BTC-re korlátozott, az új kibocsátás pedig az előre meghatározott felezések révén csökken. A független node-üzemeltetők érvényesítik ezeket a szabályokat, módosításukhoz pedig a hálózat széles körű támogatására lenne szükség. Az Ethereumnak nincs rögzített maximális kínálata. Monetáris politikája az új kibocsátást a tranzakciós díjak elégetésével ötvözi, így a kínálat a hálózati körülményektől függően nőhet vagy csökkenhet.

A hálózatok fejlődése is eltérő. Az Ethereum jelentős frissítéseken esett át, köztük 2021-ben a díjak elégetésének bevezetésén, majd 2022-ben a proof of workről proof of stake-re való átálláson. A Bitcoin fejlesztése általában konzervatívabb volt, a javasolt változtatásokat alaposan megvizsgálják. Alkotója, Satoshi Nakamoto több mint egy évtizede nem vesz részt nyilvánosan a fejlesztésben, Buterin viszont továbbra is az Ethereum fejlődésének meghatározó alakja.

A Bitcoin sem mentes a vitáktól. A skálázási nézeteltérések miatt 2017-ben létrejött a Bitcoin Cash, ami megmutatta, hogy a protokoll módosításai miatt egymással versengő csoportok válhatnak szét. A Bitcoin monetáris szabályai azonban viszonylag stabilak maradtak. Az Ethereum rugalmassága ösztönzi az innovációt, de nagyobb bizonytalanságot teremt a gazdasági modell jövőbeli változásait illetően.

Lehet-e az Ethereum digitális arany úgy, hogy közben megőrzi saját jellegét?

Az Ethereum szerepe a pénzügyi infrastruktúrában folyamatosan bővül. Blokklánca stabilcoinokat, decentralizált hitelezést és tokenizált befektetési termékeket támogat. Az ETH ebben az ökoszisztémában többféle célt szolgál: tranzakciós díjak fizetésére, a hálózat stakinggel történő biztosítására, valamint fedezetként használják a decentralizált pénzügyekben.

A pénzügyi intézmények vizsgálják a tokenizált értékpapírok és a blokkláncalapú elszámolás lehetőségeit, ami új keresletet teremthet az Ethereum infrastruktúrája iránt. A hálózat szélesebb körű elterjedése azonban nem feltétlenül jelent nagyobb keresletet az ETH iránt. A layer-2 hálózatok csökkentik a tranzakciós költségeket, egyes alkalmazások pedig viszonylag csekély közvetlen keresletet teremtenek a tokenre.

Buterin folyamatos befolyása további kihívást jelent. Javaslatai alakíthatják a protokollfrissítésekről és a monetáris politikáról folytatott vitákat, megvalósításukhoz azonban szélesebb körű támogatásra van szükség. A megbízható értékőrző eszközt kereső befektetők számára ez a koncentrált befolyás aggályokat vet fel az Ethereum szabályainak kiszámíthatóságával kapcsolatban.

Az ETH-nek végső soron nem kell a Bitcoint utánoznia ahhoz, hogy értékes maradjon. Sikere azon múlhat, hogy képes-e egyre bővülő pénzügyi ökoszisztémát kiszolgálni, nem pedig egy változatlan monetáris modell fenntartásán. Ha azonban az Ethereum digitális aranyként akar versenyezni a Bitcoinnal, a befektetőknek bízniuk kell abban, hogy irányítása megőrzi a monetáris kiszámíthatóságot, és akkor is ellenáll a beavatkozásnak, ha a szabályok megváltoztatása előnyösnek tűnik.