A német szövetségi kormány szerdán hatályba léptetett szabályozása szerint a benzinkutak naponta legfeljebb egyszer, délben emelhetnek árat, miközben az árcsökkentés továbbra is bármikor lehetséges. A kabinet ezt azzal indokolja, hogy a gyorsan emelkedő energiaárak idején egyes töltőállomások akár napi 22 alkalommal is módosították áraikat. A szabály megszegése akár 100 ezer eurós bírságot is maga után vonhat.
Kiemelések
- Németország napi áremelési korlátot vezet be a benzinkutakon, hogy visszafogja az üzemanyagárak gyors emelkedését és növelje az árképzés kiszámíthatóságát.
- A Brent olaj ára 101 dollár felett mozgott, a WTI 98 dollár volt szerdán, mindkét benchmark 2 százalékos napi csökkenést mutatott, de az árszint magas maradt.
- Az IEA 32 tagországa 400 millió hordó olaj felszabadításáról döntött a stratégiai tartalékból, hogy enyhítse a kínálati nyomást és mérsékelje az árakat.
Piaci beavatkozás az üzemanyagárak fékezésére
Berlin a lépéssel az úgynevezett "rakéta és toll" hatást akarja megtörni, amikor a nyersolaj drágulása gyorsan megjelenik a kutak áraiban, a csökkenés viszont csak lassan jut el a fogyasztókhoz. A kormány emellett olyan jogszabály-módosításokat is előkészít, amelyek megkönnyítik az üzemanyagpiaci erőfölénnyel való visszaélés elleni fellépést. Az intézkedés a kiskereskedelmi üzemanyagpiac átláthatóságát és az árképzés kiszámíthatóságát erősítheti.
Az olajárak azután ugrottak 100 dollár fölé, hogy Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának mintegy negyede halad át. Szerdán a WTI amerikai könnyűolaj határidős ára 98 dolláron állt, míg a Brent jegyzése 101 dollár felett mozgott. Mindkét benchmark esetében nagyjából 2 százalékos napi csökkenést regisztráltak, de az árszint továbbra is magas maradt.
Európai kormányok támogatással és korlátozásokkal reagálnak
Más európai országok is azonnali intézkedéseket vezetnek be a magas energiaárak kezelésére. Az Egyesült Királyságban Keir Starmer miniszterelnök 53 millió fontos támogatási csomagot jelentett be a leginkább érintett családok számára, és a brit kormány árplafont vezetett be a lakossági energiaszámlákra. Ausztria és Magyarország szintén korlátozza az üzemanyag-áremeléseket, Franciaország pedig szigorú ellenőrzésekkel próbálja visszaszorítani az árspekulációt.
Dániában az energiaügyi miniszter takarékosságra és az autóhasználat mérséklésére szólítja fel a lakosságot. A régiós lépések azt mutatják, hogy az energiaár-sokk nemcsak inflációs, hanem társadalompolitikai kockázatot is jelent. A kormányzati válaszok egyszerre célozzák a háztartások védelmét és a piaci feszültségek enyhítését.
Az IEA tartalékfelszabadítása enyhítheti a kínálati nyomást
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerdán arra figyelmeztetett, hogy az energiaválság áprilisban tovább súlyosbodhat. Ennek enyhítésére az ügynökség 32 tagországa megállapodott 400 millió hordónyi olaj stratégiai tartalékból történő felszabadításáról. A cél a kínálati zavarok részbeni ellensúlyozása és az árnyomás mérséklése.
Birol azt is jelezte, hogy további készletek piacra engedését is mérlegelik. Ez rövid távon javíthatja az ellátási biztonságot, de nem oldja meg teljesen a geopolitikai eredetű kockázatokat. Az európai üzemanyagpiac számára ezért a szabályozói beavatkozás és a tartalékpolitika egyaránt meghatározó marad.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az iráni konfliktus nyomán kialakult ellátási bizonytalanság nemcsak a nyersolajárakban, hanem a finomított termékek kereskedelmében is egyre erősebben érezhető. Akkor kiemeltük, hogy Magyarországon az árplafon és az állami készletfelszabadítás átmenetileg tompíthatja a lakossági árhatást, miközben a beszerzési költségek emelkedése ellátási feszültségeket és mennyiségi korlátozásokat jelezhet. A mostani fejlemények ezt a képet viszik tovább azzal, hogy Európa-szerte szigorúbb piaci eszközökkel próbálják fékezni az árak gyors áthárítását és kezelni a sokkhatást.
Legfrissebb Iran war hírek
- Forex
- Crypto