A KSH, az Eurostat és az Online Árfigyelő adatai alapján a magyar tojásárak a húsvéti időszak előtt mérsékelten emelkednek, miközben a piacon nem látszik erős szezonális kilengés. A cikk szerint március elején átlagosan 3 forintos drágulás jelenik meg, amit a beszállítói szerződések kifutása is magyarázhat. A hazai piacot továbbra is a korábbi kínálati sokkok, az uniós szabályozás és a fogyasztói szokások lassú változása alakítja.
Kiemelések
- A 13. héten a bolti ketreces tojás ára 3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, kétéves összevetésben 52 százalék az emelkedés.
- Előrejelzés szerint a fogyasztói tojásár átlagosan 98 forintra, a termelői ár 60 forintra emelkedhet 2028-ra Magyarországon a 2023-as értékekhez képest.
- 80 forintos darabár alatt továbbra is széles tojáskínálat található a magyar boltokban, a minimáláraknál kisebbek a láncok közti különbségek.
Márciusi átárazódás és húsvéti kereslet
A húsvét a karácsony mellett a tojásfogyasztás egyik legfontosabb időszaka Magyarországon, de az ármozgás most sem mutat olyan markáns szezonális mintázatot, mint több gyümölcs- vagy zöldségféle esetében. A hosszabb távú statisztikák alapján az árakat inkább piaci és szabályozási sokkok mozgatják, nem pedig az éven belüli rendszeres hullámzás. A 2017 és 2018 közötti időszakban az európai kínálati zavarok, köztük a fipronil-botrány és a madárinfluenza, gyors drágulást okoztak, amit a magyar áfacsökkentés sem ellensúlyozott teljesen.
Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke szerint a hónap eleji átárazódás nem számít váratlannak, mert több beszállítói szerződés is lejárhatott. Elmondása szerint egyre több a hosszabb távú megállapodás, ami stabilizáló tényező lehet a piacon. Hozzátette, hogy hiány nem várható a boltokban, miközben a vásárlók egyre inkább közvetlenül húsvét előtt szerzik be a tojásokat.
Erste-előrejelzés és hazai piaci szerkezet
Az Erste elemzése szerint a húsvéti szezonban mérsékelt marad a tojás drágulása. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján az idei 13. héten a bolti ketreces tojás ára 3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, kétéves összevetésben viszont 52 százalékos az emelkedés. Fórián Zoltán, az Erste agrárszakértője arra számít, hogy a felvásárlási és fogyasztói árak közötti különbség nem nő tovább számottevően.
Az előrejelzés alapján a tavalyi 90 forintos átlagos fogyasztói árszintről 2028-ra 98 forintra emelkedhet az átlagár, míg a termelői ár a tavalyi 54 forintról 60 forintra nőhet a következő három évben. Magyarországon az egy főre jutó éves tojásfogyasztás 230-240 darab, ami a globális átlag fölött van. A hazai önellátottság a háztáji termeléssel együtt 80 százalékos, miközben a ketreces tartás aránya még mindig jóval magasabb az uniós átlagnál.
Bolti kínálat és árkülönbségek a láncok között
Az Online Árfigyelő adatai szerint a szupermarketekben magasabbak az átlagárak, míg a diszkontokban alacsonyabbak, de ezt nagyrészt a választék összetétele magyarázza. A szupermarketekben több prémiumtermék szerepel, ami felhúzza az átlagos darabárat. A tavaly október óta folyamatosan követhető 87 termék alapján az Auchanban, a Sparban és a Tescóban jóval szélesebb a kínálat, mint a diszkontláncoknál.
A minimálárak vizsgálata ugyanakkor azt mutatja, hogy 80 forintos darabár alatt továbbra is jelentős kínálat érhető el a magyar boltokban. Ebben a mutatóban kisebb az eltérés az egyes láncok között, mint az átlagáraknál. Ez arra utal, hogy a fogyasztók az árérzékenyebb szegmensben továbbra is viszonylag széles választékból tudnak vásárolni.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi hátterű élelmiszer-kiskereskedelmi lánc számos alapélelmiszernél – így a tojásnál is – jellemzően 90 százalék feletti arányban hazai beszállítóktól szerez be. Anyagunk kiemelte, hogy a beszerzési arányokat főként a szezonális és itthon nem elérhető termékek magyarázzák, miközben a láncok jelentős foglalkoztatóként és adófizetőként is erős gazdasági súlyt képviselnek a magyar piacon.
- Forex
- Crypto