Magyar inflációs kilátások romlanak a háborús energiaár-sokk miatt

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar inflációs kilátások

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Ciaran Ryan

07.04.2026

Magyar inflációs kilátások romlanak a háborús energiaár-sokk miatt — Inflációs kilátások romlanak

A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint a februári, 1,4%-os inflációs mélypont után márciusban ismét emelkedik a magyar fogyasztóiár-index, a medián előrejelzés 2,2%. Az összeállítás alapján a közel-keleti háború, a magasabb olaj- és gázárak, valamint a forint gyengülése már rövid távon növeli az inflációs kockázatokat. A szakértők többsége úgy látja, hogy az év végi pénzromlási ütem 4,8% körül alakulhat, miközben a korábbi pályához képest felfelé tolódnak a 2026-os és 2027-es várakozások is.

Kiemelések

A közép-keleti háborús konfliktus nyomán megugró energiaárak már márciusban 0,3-0,4 százalékponttal emelhetik a magyar inflációt, főként az üzemanyagokon keresztül.
A Portfolio felmérése szerint a decemberi infláció 4,8% lehet, az éves átlag 2026-ban 3,5%, háborús hatás nélkül akár 2,8%-ra is csökkenhetett volna.
A magyar jegybank számára beszűkült a kamatcsökkentési mozgástér, a piacok több kamatemelést is beáraznak a következő egy évben, szoros figyelemmel kísérve az inflációs várakozásokat.

Márciusi inflációs fordulat és átárazási kockázatok

A februári adatot részben bázishatás, részben a szokottnál enyhébb év eleji átárazás húzta le, ezért az elemzők már akkor is arra számítottak, hogy ez lehet az inflációs folyamat mélypontja. Márciusban a kedvező bázishatás gyengül, ehhez társul a közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaár és a piaci bizonytalanság. A szakértői várakozások szerint az üzemanyagoknál jelenne meg leggyorsabban a külső sokk, de a kormány által fenntartott védett ár egyelőre tompítja ezt a hatást.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának vezetője szerint a háború hatása már a márciusi adatban is 0,3-0,4 százalékponttal emelheti az inflációt, főként az üzemanyagokon keresztül. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője úgy látja, hogy a forint gyengülése gyorsan beszivároghat az importált termékek, a tartós fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások áraiba is. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a szállítási költségek és az árfolyamhatás sok terméknél csak késleltetve jelenik meg a fogyasztói árakban.

Év végi előrejelzések 5% közelében

A Portfolio felmérésében szereplő előrejelzések mediánja szerint a decemberi infláció 4,8%, az éves átlag pedig 3,5% lehet 2026-ban, míg 2027-re is magasabb pályát várnak a korábbinál. Több elemző szerint a háború önmagában mintegy egy százalékponttal emeli a frissített inflációs prognózisokat. Az Unicredit Bank azzal számol, hogy a konfliktus aktív szakasza nagyjából júniusban zárulhat le, de az olajár év végéig nem süllyed tartósan 90 dollár alá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a háború előtt még 3,2% körüli éves átlagos infláció látszott, ezt akár 2,8%-ra is le lehetett volna vinni a konfliktus nélkül. A Századvég Konjunktúrakutató előrejelzése szerint áprilistól gyorsul az áremelkedés, és elhúzódó konfliktus esetén év végére 5% fölé is emelkedhet az infláció. A szakértők egy része az élelmiszereknél inkább az év vége felé, az iparcikkeknél pedig a nyári átárazások idején vár erősebb másodkörös hatásokat.

Jegybanki mozgástér szűkül Magyarországon

A cikk szerint a magyar monetáris politikai kilátásokat is átírta a háborús feszültség, mert februárban az MNB még kamatot csökkentett, de ez könnyen az utolsó lazító lépés lehet. Márciusban volt olyan piaci pillanat, amikor a befektetők több, 25 bázispontos kamatemelést áraztak a következő egy évre, bár azóta mérséklődött a feszültség. Az elemzők többsége jelenleg úgy látja, hogy a jegybank számára a lazítás tere beszűkült, miközben azonnali szigorításra sincs még egyértelmű kényszer.

Regős Gábor szerint a mostani inflációs adat önmagában még nem vált ki monetáris politikai pánikot, de a gyenge forint, a magas energiaárak és az erősödő inflációs kockázatok miatt enyhítésre nincs lehetőség. Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője azt valószínűsíti, hogy az EKB-nak idén két kamatemelésre lehet szüksége, amit a magyar és a cseh jegybanknak is követnie kellhet. A következő időszakban a piacok különösen az inflációs várakozásokat, az árkorlátozások hatását és a választás utáni gazdaságpolitikai jelzéseket figyelik majd.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a kormány a Kormányinfón jelezte: a védett üzemanyagárat addig tartja fenn, ameddig ezt a körülmények lehetővé teszik, miközben folyamatosan figyeli az energiaellátási helyzetet és a készletek alakulását. A háttérben az európai energiapiaci feszültségek, a szállítási útvonalakat érintő kockázatok és a geopolitikai bizonytalanságok állnak, amelyek rendkívüli helyzetben állami beavatkozást is indokolhatnak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?