Magyar építőipar élénkülését 2.000 milliárd forintos uniós forrás támogathatná

Magyar építőipar élénkülését 2.000 milliárd forintos uniós forrás támogathatná
Építőipar új forrásokkal

A magyar építőiparban a kereslet továbbra is visszafogott, miközben a lakáspiacon már enyhülés látszik, és a kihasználatlan kapacitások miatt az esetleges új programok inkább stabilizáló hatást hozhatnak. Az ágazat kilátásait az energiaárak bizonytalansága, a választások utáni gazdaságpolitikai irányok kérdése és a gyenge megrendelési háttér egyszerre terheli.

Kiemelések

  • Az ÉVOSZ szerint Magyarország építőipara 2.000 milliárd forint uniós támogatással élénkülhetne a következő két évben.
  • Az építőipari termelés 2024 első két hónapjában 5,7%-kal maradt el éves alapon, új szerződések volumene jelentősen zsugorodott.
  • 2026 márciusára az építőiparban működő társas vállalkozások száma 57,1 ezerre csökkent, nettó cégdinamika tartósan negatív maradt.

Uniós forrás és gyenge rendelésállomány

Az Opten közleménye szerint Koji László, az ÉVOSZ elnöke úgy látja, hogy az építőipari visszaesést érdemben lassíthatná, ha Magyarország hozzáférne a befagyasztott uniós pénzekhez. Az információik alapján, írja Portfolio, ebből mintegy 2.000 milliárd forintot kellene építési célokra elkölteni a következő két évben.

A rövid távú folyamatokat ugyanakkor továbbra is a meglévő kereslet határozza meg. A KSH februári adatai alapján az építőipari termelés 0,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, havi összevetésben viszont emelkedett. Az ágazaton belül az épületek építése nőtt, miközben az egyéb építmények és a speciális szaképítés teljesítménye csökkent.

Az új szerződések volumene jelentősen visszaesett, ami arra utal, hogy a jelenlegi teljesítmény mögött nincs erős keresleti utánpótlás. Az év első két hónapjában az ágazat termelése összességében 5,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

Cégszámcsökkenés és területi különbségek

Az Opten első negyedéves cégtrendadatai szerint az építőiparban tovább szűkül a vállalkozói kör. 2026 márciusára a működő társas vállalkozások száma 57,1 ezerre csökkent, ami közel 2.000-rel kevesebb az egy évvel korábbinál, miközben havi alapon csak csekély elmozdulás történt.

A nettó cégdinamika negatív maradt, vagyis továbbra is több cég szűnik meg, mint amennyi alakul. Márciusban a megszűnések közel 85%-a felszámolással vagy kényszertörléssel történt, ami azt jelzi, hogy a piaci alkalmazkodás jelentős része nem önkéntes kilépés formájában zajlik. Az épületek építése a leginkább érintett, míg a speciális szaképítés mérsékeltebb visszaesést mutat.

Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője szerint a jelenlegi adatok alapján az ágazat rövid távon nem lép új pályára, mert a teljesítmény és a cégtrend egyaránt a visszafogott keresletet tükrözi. Az építőipari Opten Cégfluktuációs Index országosan 18,55% volt az első negyedévben, a legmagasabb értéket Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád, a legalacsonyabbat pedig Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád-Csanád érte el.

Korábbi cikkünkben a közlekedési – elsősorban vasúti – fejlesztésekhez kapcsolódó uniós források kockázatait vettük sorra, kiemelve, hogy az elmúlt években jelentős támogatások veszektek el, és további pénzek is veszélybe kerülhetnek a csúszások miatt. Arra is rámutattunk, hogy a szűk határidők és több projekt leállítása miatt az uniós források megmentése és időben történő lehívása időkritikus feladattá vált.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.