Magyarországon mélyül a gázpiaci áfacsalási ügy, nemzetközi és nemzetbiztonsági szálak is felmerülnek

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Gázpiaci áfacsalási ügy Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

12.05.2026

Magyarországon mélyül a gázpiaci áfacsalási ügy, nemzetközi és nemzetbiztonsági szálak is felmerülnek — Gázpiaci áfacsalás botrány

A magyar gázkereskedelmi piac működését és az adóhatósági ellenőrzést is érintheti az a nagyszabású büntetőügy, amelyben a hatóságok szerint földgázügyletekhez kapcsolt, papíron létező elektronikai tranzakciókkal tüntethették el az áfafizetési kötelezettséget. Az ügy jelentőségét növeli, hogy a feltárt céghálózat több mint száz társaságot érinthet, miközben a nyomozásban nemzetközi beszállítói kapcsolatok és esetleges nemzetbiztonsági kockázatok is felmerülnek.

Kiemelések

A magyarországi gázpiaci áfacsalási ügyben 2024 januárja és augusztus vége között egy román vezetésű beszállító 80 milliárd forint értékben adott el földgázt.
Egy bankszámla-kivonat szerint egy szlovák közvetítőcég 92,5 millió eurót fizetett az OMV-nek és az AXPO-nak, miközben 121 millió eurót kapott magyar oldalról, amit a 27 százalékos magyar áfakulcs különbsége magyarázhat.
Az ügy 41 gyanúsítottja közül sok cég formális vezetője csak stróman volt, és szakértők szerint jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelent a háttérben álló szervezettség és feltételezett nemzetközi kapcsolatrendszer.

A feltárt konstrukció és a nyomozás főbb elemei

A Telex által ismertetett nyomozati anyagok szerint a konstrukció alapja az volt, hogy a földgáz valóban megjelent a piacon, vagyis nem fiktív gázügyletekről van szó, a csalás gyanúja inkább a hozzákapcsolt, csak számlákon szereplő elektronikai termékek adásvételéhez kötődik. A hálózat szereplői okosórákról, napeleminverterekről, fülhallgatókról és más eszközökről állíthattak ki számlákat, miközben ezek a termékek a valóságban nem léteztek, így a gázértékesítés után keletkező áfafizetési kötelezettséget fiktív beszerzésekkel semlegesíthették.

A cikk szerint a modell azért lehetett különösen nehezen átlátható, mert olyan piacra épült rá, ahol az egyes tranzakciók eleve jelentős értékűek, és a kereskedés sok esetben nem fizikai szállítással, hanem elszámolási és kapacitáslekötési folyamatokkal zajlik. A bemutatott iratok alapján egyes gázbeszállító cégek komoly nemzetközi szereplőktől, köztük az OMV-től és az AXPO-tól is szerezhettek be földgázt, ami a lap értelmezése szerint arra utal, hogy a háttérben kiterjedt kapcsolatrendszerrel és finanszírozási háttérrel rendelkező szereplők állhatnak.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2024 szeptemberében több, fedőnéven azonosított személy mozgását figyelte Budapesten és Székesfehérváron. A lap szerint egyikük egy román férfi volt, aki egy olyan gázbeszállító cég ügyvezetője, amely 2024 januárja és augusztus vége között 80 milliárd forint értékben adott el földgázt.

A Fővárosi Főügyészség szerint az ügynek jelenleg 41 gyanúsítottja van, miközben az eddig ismert nyomozati eredmények főként a rendszer alsóbb szintjeit érik el. A vallomások alapján több társaság élén olyan strómanok álltak, akiknek nem volt tényleges rálátásuk a cégek működésére, és egyes esetekben a nevüket néhány tízezer forintért adták olyan vállalkozásokhoz, amelyek később milliárdos forgalmat bonyolítottak le.

Piaci és nemzetbiztonsági kockázatok

A cikkben ismertetett egyik bankszámla-kivonat szerint egy szlovák közvetítőcég 92,5 millió eurót fizetett földgázért az OMV-nek és az AXPO-nak, miközben a magyar oldali cégektől 121 millió euró érkezett hozzá. A két összeg közötti különbség a beszámoló szerint feltűnően közel esik a magyar 27 százalékos áfakulcshoz, ami a feltételezett konstrukció pénzügyi logikáját is alátámaszthatja.

A megkérdezett szakértők szerint a rendszer mérete és szervezettsége alapján nem egyszerű bűnözői csoportról lehet szó. A Telex felidézi a Válasz Online korábbi felvetését is, amely szerint az ügy mögött akár orosz titkosszolgálati érdek is meghúzódhat, ezt pedig erősítheti, hogy a gyanús hátterű cégek jelentős gázbeszerzési képességgel rendelkeznek, miközben a térségben ekkora mennyiségű földgáz biztosítására 2024-ben leginkább az orosz fél lehetett képes.

Az ügyben jelenleg két ember van letartóztatásban, és mindketten tagadják a bűncselekmény elkövetését. Nyitott kérdés marad ugyanakkor, kik irányították ténylegesen a céghálót, hová került a pénz, miként juthattak frissen alapított vállalkozások gyorsan komoly nemzetközi gázpiaci kapcsolatokhoz, és miért nem sikerült eddig azonosítani a konstrukció végső haszonhúzóit.

Korábbi cikkünkben a globális földgázpiac ármozgásait vizsgáltuk az Iránnal és a Hormuzi-szoros körüli geopolitikai feszültségek tükrében, kiemelve, hogy az európai TTF ár gyorsan reagál az LNG-ellátást érintő kockázatokra. Arra is rámutattunk, hogy Európa különösen sérülékeny az alacsonyabb tárolói szintek és a magas LNG-függőség miatt, miközben az amerikai Henry Hub átmenetileg stabilabb képet mutat a kedvező készletadatok mellett.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?