A kötvénypiac arra számít, hogy a magas hozamok még az iráni háború befejeződése után is tartósak maradnak
Az amerikai kincstárpiac már nem számít a Federal Reserve gyors monetáris lazítására. Kevin Warsh kinevezése után a befektetők olyan forgatókönyvet áraznak, amelyben a hozamok még az Iránnal vívott háború befejeződése után is magasan maradnak.
Kiemelések
- A kincstárpiac már nem áraz gyors Fed-kamatcsökkentéseket.
- Kevin Warsh kinevezése erősítette a szigorúbb inflációellenes fellépés várakozását.
- Az Iránnal vívott háború megemelte az energiaárakat és fokozta a fogyasztói árakra nehezedő nyomást.
- A határidős piacok most 25 bázispontos kamatemelést is lehetővé tesznek 2026 végéig.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
Az államkötvények újraárazása a Fed miatt
Kevin Warsh hivatalosan 2026. május 22-én lépett hivatalba a Federal Reserve igazgatótanácsának elnökeként; négyéves mandátuma 2030. május 21-ig tart. Emellett a Federal Open Market Committee (FOMC) elnöke is lett, amely az amerikai kamatpolitikát határozza meg.
A piacok számára ez elvárásváltást jelent. A Bloomberg szerint a kincstárbefektetők most arra számítanak, hogy Warsh elsődlegesen a Fed inflációellenes hitelességének megőrzésére koncentrál, ahelyett, hogy engedne a politikai nyomásnak az alacsonyabb kamatokért. A Federal funds futures most már negyed százalékpontos kamatemelés lehetőségét is mutatja 2026 végéig.
Ez éles fordulat az év elejéhez képest, amikor a piacok még a jövőbeli kamatcsökkentések időzítéséről vitáztak. A központi kérdés most már nem az, mikor kezdi a Fed a kamatvágásokat, hanem hogy mennyi ideig kell szigorú pénzügyi feltételeket fenntartani.
Az iráni sokk nem múlik el gyorsan
A közel-keleti konfliktus lett a fő külső tényező, amely fokozza az inflációs kockázatokat. Thomas Barkin, a richmondi Fed elnöke szerint az amerikai gazdaság számos kínálati sokkot élt át – a járványtól és az ukrajnai háborútól kezdve a vámokon át a jelenlegi regionális konfliktusig. Elmondása szerint a magasabb benzinárakat már most üzemanyag-felárak, drágább repülőjegyek, szállítási és csomagolási költségek, valamint egyes áruk – például műtrágya és alumínium – hiánya vagy korlátozott elérhetősége kíséri.
Barkin megjegyezte, hogy a fő PCE-infláció márciusban éves szinten 3,5%-ra emelkedett, míg a maginfláció 3,2%-ot ért el. Az infláció több mint öt éve meghaladja a Fed 2%-os célját, ami kérdéseket vet fel a jegybank korábbi gyakorlatával kapcsolatban, miszerint figyelmen kívül hagyta az átmeneti kínálati sokkokat.
Még ha a geopolitikai feszültségek enyhülnek is, az árakra gyakorolt hatás tartós lehet. Barkin arra figyelmeztetett, hogy a következmények a konfliktus hosszától és az ellátási láncok helyreállításához szükséges időtől függenek. Hozzátette, hogy a benzinárak akár hónapokig is magasak maradhatnak még a Hormuzi-szoros újranyitása után is.
Új kockázati ár a piacokon
A magas kincstárhozamok minden eszközosztályban megváltoztatják a feltételeket. A részvényeknél ez magasabb diszkontrátát jelent a jövőbeli nyereségekre, különösen a drága technológiai szegmensekben. A vállalatok számára drágább hitelfelvételt jelent. A fogyasztók számára pedig nagyobb terhet jelent a jelzáloghitelek, autóhitelek és hitelkártyák révén.
A Fed számára most nemcsak a kamatszint a kulcs, hanem az infláció tartóssága is: 3,5%-os fő PCE, 3,2%-os mag PCE és több mint öt év a 2%-os cél felett. Ha Warsh arra a következtetésre jut, hogy az inflációs horgony gyengül, a kötvénypiac új rezsimbe léphet: a hozamok nem a háború miatt maradnak magasan, hanem mert a befektetők arra számítanak, hogy a Fed erőteljesebben reagál az ismétlődő sokkokra, mint korábban.
Korábban beszámoltunk róla, hogy az olajárak csökkentek az amerikai-iráni tárgyalások előrehaladása miatt.
- Forex
- Crypto