Magyarország költségvetési kockázatai nőnek az Európai Bizottság értékelése szerint

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország költségvetési kockázatai

Minden hír

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Piaci hangok

Brókerhírek

Szabályozói hírek

Ciaran Ryan

Tegnap

Magyarország költségvetési kockázatai nőnek az Európai Bizottság értékelése szerint — Nőnek a költségvetési kockázatok

Az Európai Bizottság friss országspecifikus jelentése szerint Magyarország költségvetési pályája továbbra is sérülékeny, miközben a hiány a következő két évben is jóval az uniós küszöb felett maradhat. A dokumentum úgy látja, hogy a gazdasági növekedés ugyan újraindul, de szerkezete törékeny, ezért önmagában nem elég a fiskális egyensúly helyreállításához.

Kiemelések

Az Európai Bizottság szerint Magyarország költségvetési hiánya a 2025-ös 4,7 százalékról 2026-ban 6,2 százalékra nőhet, messze a 3 százalékos cél felett.
A kormányzati nettó kiadások éves eltérése 2025-ben 1.293 milliárd forint, 2026-ban várhatóan 2.092 milliárd forint lesz, a kumulált eltérés 2026-ra 2.793 milliárd forintra nő.
A GDP-arányos bruttó adósságráta 2025-ben 74,6 százalékról 2027-re 76,8 százalékra emelkedik, miközben a bizottság költségvetési és intézményi kockázatokat hangsúlyoz.

Költségvetési pálya és adósságteher

Ahogy a Portfolio.hu ismertette, az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárásban egyelőre nem javasol újabb lépést Magyarországgal szemben, mert formálisan történtek hatékony intézkedések, de a költségvetési és intézményi kockázatokat továbbra is jelentősnek tartja. A bizottsági értékelés szerint a hiány 2025-ben 4,7 százalék volt, 2026-ban 6,2 százalékra nőhet, 2027-ben pedig 5,8 százalékon maradhat, így az ország nem közelít érdemben a 3 százalékos maastrichti küszöbhöz.

A jelentés szerint a nettó kiadásnövekedés is jóval meghaladja a korábban elfogadott középtávú pályát. Az éves eltérés a bizottsági számítás alapján 2025-ben 1.293 milliárd forint volt, 2026-ban pedig 2.092 milliárd forint lehet, miközben a kumulált eltérés 2026-ra 2.793 milliárd forintra nőhet.

Az államadósság-ráta is emelkedő pályán marad a dokumentum alapján: a GDP-arányos bruttó adósság a 2025-ös 74,6 százalékról 2026-ban 75,1 százalékra, 2027-ben 76,8 százalékra nőhet. A kamatkiadások 2026-ban a GDP 3,9 százalékát, 2027-ben 3,7 százalékát érhetik el, ami önmagában is jelentős terhet jelent a költségvetésnek.

A bizottság külön kockázatként emeli ki a magas bruttó finanszírozási igényt, a devizaarányt, az állami garanciák növekvő állományát és a költségvetésen kívüli konstrukciókat. Az intézményi kritikák között szerepel a középtávú költségvetési keret gyengesége, a gyakori költségvetési módosítások gyakorlata és a fiskális szabályok gyenge érvényesülése is.

Növekedési modell és reformnyomás

A gazdaság a bizottság várakozása szerint három év stagnálás után ismét növekszik, de ez elsősorban a belső kereslet élénkülésére épül. A GDP 2025-ben 0,5 százalékkal nőtt, 2026-ban 1,8 százalékos, 2027-ben 2,1 százalékos bővülés várható, miközben a beruházások csak lassan állnak helyre, a nettó export pedig rövid távon még visszafogja a növekedést.

A jelentés szerint a jelenlegi szerkezet költségvetési szempontból kedvezőtlen, mert a fogyasztást támogató intézkedések rövid távon javíthatják a GDP-adatot, de közben növelik a hiányt és fenntartják az inflációs nyomást. Brüsszel a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, az adórendszer szűkülő bevételi bázisát és a szektorspecifikus különadók torzító hatását is problémának tartja.

A bizottság bírálja az ár- és kamatplafonok, valamint a támogatott hitelprogramok fenntartását is, mert ezek torzítják a piaci versenyt, gyengítik a monetáris politika hatását és költségvetési terhet okoznak. Emellett a magyar növekedési modell hosszabb távú korlátaira is figyelmeztet, mivel a termelékenység érdemben nem zárkózik fel, az energiaintenzitás magas, a munkaképes korú népesség pedig csökken.

Az uniós források ugyanakkor továbbra is fontos támaszt jelenthetnek. A jelentés szerint a helyreállítási és kohéziós források érdemben javíthatják a beruházási és reformkilátásokat, de a fiskális korrekció hitelessége azon múlik, hogy a kormány képes-e egyszerre visszafogni a nettó kiadásokat, átalakítani a torzító adó- és támogatási rendszert, valamint kiszámíthatóbb költségvetési keretet kialakítani.

Korábbi cikkünkben a kormányváltás után elindult külügyminisztériumi átszervezésekről és a vitatott kiléptetési gyakorlatról írtunk. Bemutattuk, hogy a személyi és intézményi átalakítások mellett a 2026-os költségvetést is nyomás alá helyezhetik egyes tételek, miközben napirenden van az uniós források felhasználásának terve is. Ezek a fejlemények fontos hátteret adnak ahhoz, hogyan értékeli Brüsszel a magyar költségvetési keret kockázatait és a kiadási pálya hitelességét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?