Magyar felsőoktatás új működési modellt keres az alapítványi egyetemek kivezetése után

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Felsőoktatás új működési modell

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

03.06.2026

Magyar felsőoktatás új működési modellt keres az alapítványi egyetemek kivezetése után — Új egyetemi modell jön

A magyar felsőoktatás újabb szerkezeti átalakítás előtt áll, miután a kormány 2027. augusztus 31-ig átmeneti időszak mellett kivezeti az egyetemeket felügyelő közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszert. A vita immár nemcsak a KEKVA-modell lezárásáról szól, hanem arról is, milyen finanszírozási és irányítási keret tud egyszerre nagyobb rugalmasságot, átláthatóságot és nemzetközi versenyképességet adni az intézményeknek.

Kiemelések

Az EU 2,2 milliárd euró uniós forrást zárolt és több programból kizárta az alapítványi egyetemeket az átláthatósági és összeférhetetlenségi problémák miatt.
A Debreceni Egyetem szerint az állami költségvetési szervi működésre való visszalépés 10-15 évvel vetné vissza fejlődésüket bérezés, innováció és versenyképesség terén.
Hangsúlyos dilemmává vált, hogy a 2027 utáni új modell egyensúlyba hozza az EU transzparenciakövetelményeit és az egyetemek működési rugalmasságát, aminek gazdasági következményei jelentősek.

Lehetséges modellek 2027 után

Ahogy a Portfolio.hu bemutatta, a felsőoktatási szereplők és kutatók szerint a hagyományos állami, költségvetési szervként működő forma csak korlátozottan jelent életképes visszatérési pontot, mert a rendszer erősen bürokratikus és gyenge pénzügyi mozgásteret hagy az egyetemeknek. A megszólalók szerint a fő kérdés nem az állami fenntartás önmagában, hanem az, hogy az intézmények milyen szabályozási környezetben gazdálkodhatnak, tervezhetnek és működhetnek együtt a piaci szereplőkkel.

A Debreceni Egyetem szerint a korábbi költségvetési szervi működés kiszolgáltatottá teszi az intézményeket az éves költségvetési döntéseknek és a politikai ciklusoknak, ami megnehezíti a hosszú távú stratégiai tervezést. Az egyetem úgy látja, hogy az ilyen keretek közé való visszalépés 10-15 évvel vetné vissza fejlődését, különösen a bérezés, az ipari együttműködések, az innovációs hasznosítás és a nemzetközi versenyképesség területén.

Kováts Gergely, a Corvinus Egyetem oktatója két alternatívát emelt ki: a vállalkozó közintézeti formát és az önfenntartó egyetem modelljét. Előbbi az állami intézményi keretet megtartaná, de több kivételt adna a gazdálkodási szabályok alól, míg az önfenntartó egyetem esetében az intézményen belüli fenntartói testület gyakorolna számos jogosítványt, nagyobb autonómiával és az államháztartási szabályok alóli kikerüléssel.

Versenyképességi és szabályozási következmények

A cikkben megszólaló intézmények közös álláspontja szerint a következő modellnek egyszerre kell kezelnie az EU által kifogásolt átláthatósági és összeférhetetlenségi kérdéseket, valamint az egyetemek működési rugalmasság iránti igényét. A jelenlegi alapítványi szerkezet egyik fő problémája, hogy az EU kizárta az érintett egyetemeket és kutatókat több fontos programból, miközben 2,2 milliárd euró uniós forrást is zároltak.

A Semmelweis Egyetem hosszabb távon az osztrák modellt tartja működőképesnek, amelyben nincs külső fenntartó, hanem az egyetem saját szervezetén belül működik egy stratégiai fenntartói testület. Az Óbudai Egyetem közben a jelenlegi KEKVA-rendszer korrekcióját és továbbfejlesztését tartja indokoltnak, különösen az irányítási, összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályok pontosítása terén.

A felsőoktatási ágazat előtt álló döntés így egyszerre intézményi és gazdasági jelentőségű. Az új keret meghatározza, hogy az egyetemek milyen bérezési modellel tudnak oktatókat és kutatókat megtartani, mennyire tudnak vállalatokkal együttműködni, és milyen feltételek mellett tudnak hosszú távú állami finanszírozási megállapodásokra építeni.

Korábbi cikkünkben a 16,4 milliárd eurós befagyasztott uniós forráscsomag felszabadításáról szóló magyar–európai bizottsági megállapodást vettük végig, amely szoros határidők és reformmérföldkövek teljesítése mellett válhat lehívhatóvá. Rámutattunk, hogy a kifizetések érdemben a korrupcióellenes, közbeszerzési, igazságügyi és intézményi garanciák működőképességétől függnek, és a csomag részeként a felsőoktatás szabadságához kötött – 2,2 milliárd eurós – tétel is különösen érzékeny pont.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?