Magyarország ideiglenes államfői feladatköre Forsthoffer Ágneshez kerül július 20-tól

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Ideiglenes államfői feladatkör Forsthoffer Ágnes

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

Tegnap

Magyarország ideiglenes államfői feladatköre Forsthoffer Ágneshez kerül július 20-tól — Forsthoffer ideiglenes államfő

Az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépésével július 20-án megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása, és az új államfő megválasztásáig az Országgyűlés elnöke gyakorolja az elnöki jogköröket. Az átmeneti időszakban a parlamenti vezetésben is ideiglenes átrendeződés jön, miközben az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.

Kiemelések

Forsthoffer Ágnes július 20-tól Magyarország ideiglenes államfői jogkörét veszi át az alaptörvény-módosítás nyomán, amíg új elnököt választanak.
Az Országgyűlés elnökének feladatait átmenetileg Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó veszi át, amiről hétfőn dönt a parlament.
Az alkotmánymódosítás kilenc évben maximalizálja az Alkotmánybíróság tagjainak megbízását, 12 évben a képviselők mandátumát, és létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.

Alkotmánymódosítás utáni átmeneti menetrend

Ahogy a Portfolio.hu beszámol róla, a Magyar Közlönyben kihirdetett tizenhetedik alaptörvény-módosítás nyomán a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma a vasárnapi hatálybalépést követő napon szűnik meg. A szabályozás szerint az új köztársasági elnök megválasztásáig az államfői jogköröket az Országgyűlés elnöke veszi át.

Forsthoffer Ágnes a Facebookon közölte, hogy a feladatot az Alaptörvényhez és Magyarország alkotmányos rendjéhez hűen kívánja ellátni. Azt is jelezte, hogy a köztársasági elnök helyettesítésének ideje alatt országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja.

A házelnök arról is tájékoztatott, hogy az Országgyűlés elnökének feladatait ideiglenesen az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. Előterjesztése szerint erről a parlament hétfői ülésén dönt, és a posztra Dr. Hallerné dr. Nagy Anikót jelölte.

Politikai és intézményi következmények

Az alkotmánymódosítás nemcsak az államfői tisztséget érinti, hanem több közjogi területen is változást hoz. A szöveg alapján az Alkotmánybíróság tagjait ezentúl kilenc évre választják, legfeljebb 70 éves korukig maradhatnak hivatalban, az országgyűlési képviselők mandátumát pedig 12 évben maximalizálják.

A módosítás alapján létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is, ami a közjogi és intézményi rendszer további átalakítását jelzi. A politikai oldalon közben már megjelentek az új köztársasági elnök személyével kapcsolatos várakozások is, Magyar Péter korábban azt jelezte, hogy pártpolitikai múlt és kötődés nélküli jelöltben gondolkodnak.

A mostani átmeneti időszak így egyszerre jelent vezetői helyettesítést és szélesebb intézményi átrendeződést. A következő napok középpontjában ezért a parlament hétfői döntése és az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata áll.

Korábban írtunk az Alaptörvény 17. módosításának aláírásáról és arról, hogy ez július 20-tól lezárja a hivatalban lévő államfő mandátumát. Bemutattuk, hogy az új köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke ideiglenesen átveszi az államfői jogköröket, miközben a módosítás több intézményi változást is elindít, például az Alkotmánybíróság működését és a képviselői mandátumok 12 éves korlátját érintően.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?