A magyar tőzsdei cégek befektetői kommunikációja új szervezeti fordulat előtt áll

A magyar tőzsdei cégek befektetői kommunikációja új szervezeti fordulat előtt áll
Új irány a befektetői kommunikációban

A magyar tőkepiacon a befektetői kapcsolattartás továbbra is inkább megfelelési feladatként jelenik meg, miközben a kibocsátók részvénypiaci láthatóságát és likviditását is érdemben befolyásolja. A szoftvercégek erős hazai teljesítménye mellett egy készülő IR-szövetség most szélesebb iparági változást indíthat el a kisebb és nagyobb tőzsdei társaságoknál is.

Kiemelések

  • Magyarországon egy új IR-szövetség létrehozását tervezik egy éven belül, amely a tudásmegosztást és érdekképviseletet célozza, nagyobb szereplők – például OTP és Richter – részvételével.
  • A hazai tőzsdei cégeknél a fő piacfékező tényezők az alacsony likviditás és a vezetői IR-fókusz hiánya, nem pedig az átláthatóság.
  • A magyar IR-gyakorlat compliance-vezérelt, míg a kisebb cégek helyzetét tovább rontja az elemzői lefedettség, árjegyzés és integrált IR-megoldások hiánya.

IR-szövetség formálódik a hazai piacon

Portfolio.hu beszámolója szerint a befektetői kapcsolattartó szerepe jóval túlmutat a kötelező tőzsdei közzétételek teljesítésén, mert az IR-terület a meglévő és potenciális befektetőkkel, elemzőkkel és a sajtóval is folyamatos kapcsolatot tart. A feladatkörbe a közgyűlések, befektetői találkozók és webinárok szervezése is beletartozik, ideális esetben pedig a vállalat tőkepiaci történetének tudatos építése is.

Schuszter Péter szerint Magyarországon szükség van egy olyan szakmai közösségre, amely tudásmegosztással, jó gyakorlatok bemutatásával és érdekképviselettel segíti a kibocsátókat. Célja, hogy egy éven belül már működő hazai IR-szövetségről lehessen beszélni, amelyben a nagyobb szereplők, köztük az OTP és a Richter tapasztalatai a kisebb társaságok számára is hasznosulnak.

Likviditási gondok és menedzsmentfókusz fékezik a piacot

Schuszter úgy látja, a magyar piacon a fő problémát nem feltétlenül az átláthatóság hiánya jelenti, hanem az alacsony likviditás és a menedzsment korlátozott IR-fókusza. A hazai tőzsdei cégek vezetése jellemzően az alaptevékenységre összpontosít, miközben a nemzetközi gyakorlatban a felsővezetők idejük jelentős részét befektetői kapcsolatokra is fordítják.

A cégvezető értékelése szerint a magyar IR-gyakorlat jelenleg erősen compliance-vezérelt, szemben a nemzetközi, értékteremtés-központú modellel. A kisebb tőzsdei vállalatok helyzetét tovább nehezíti az elemzői lefedettség és az árjegyzés hiánya, miközben szerinte önmagában sem egy elemzés, sem egy árjegyző, sem egy IR-tanácsadó nem elegendő, ezek együttes jelenléte kell ahhoz, hogy valódi tőkepiaci érdeklődés alakuljon ki.

Korábbi cikkünkben a Budapesti Értéktőzsde napi mozgásait vettük végig: a BUX enyhe pluszban zárt, és a 20, 50, illetve 200 napos mozgóátlagok felett maradt, ami összességében emelkedő technikai képet jelez. Kitértünk arra is, hogy a forgalom főként a vezető papírokra – különösen az OTP-re – koncentrálódott, miközben a midcap szegmensben több részvény is látványosabb elmozdulást mutatott.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.