A magyar ipar számára az iráni olajsokk a körkörös és bioalapú átállást erősítheti

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Iráni olajsokk és bioalapú átállás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Sholanke Dele

2 órával ezelőtt

A magyar ipar számára az iráni olajsokk a körkörös és bioalapú átállást erősítheti — Iráni olajsokk: bioipari váltás

Az iráni helyzethez kapcsolódó energia- és alapanyagár-sokk ismét ráirányítja a figyelmet a magas importkitettségű magyar ipar sérülékenységére. A Green Policy Center szerint a bioökonómia, az újrahasználat és az újrahasznosítás nemcsak klímavédelmi, hanem gazdasági önvédelmi eszközzé is válik a hazai vállalatok számára.

Kiemelések

A Green Policy Center tanulmánya szerint a körkörös gazdaság és bioökonómia évente 500 kilotonna CO2e-kibocsátás és 1 TWh energia megtakarítását érheti el 2030–2035 között.
A biogázhoz és zöld hidrogénhez kapcsolódó nagyvállalati beruházások már elindultak Magyarországon, de a hálózati infrastruktúra hiánya és a szabályozási bizonytalanság lassítják az új technológiák terjedését.
A természetes anyagok alkalmazása az építőiparban és a növényi alapú lebomló bioműanyagok fejlesztése előnyt jelenthet, de a kkv-k tőkehiánya korlátozza az innovációt és az értékláncba való belépést.

Tanulmány a hazai ipar átállási lehetőségeiről

A Green Policy Center közleménye és „Veszélyből esély a magyar iparnak: körkörösség és bioökonómia” című tanulmánya alapján a növényi alapú termékekre és a körkörös gazdaságra építő ipari átállás érdemi kitörési pontot kínál a magyar gazdaságnak. A szervezet szerint az Európai Bizottság Clean Industrial Deal programjának hazai adaptálása gazdasági potenciált hordoz, miközben az olaj- és alapanyagárak emelkedése a hagyományos, fosszilis alapú ellátási láncok kockázatait is felerősíti.

A modellezés szerint a zöld elektrifikáció, a bioökonómia és az újrahasznosítás bővítése 2030 és 2035 között évente 500 kilotonna CO2e-kibocsátás és 1 TWh energia megtakarítását teszi lehetővé. A számítások szerint ez a hazai hozzáadott érték növelése mellett az anyagfelhasználás, az ellátási szuverenitás, a foglalkoztatás és az egészségi hatások szempontjából is érdemi előnyt jelent.

A szakmai műhelyhez kapcsolódó panelbeszélgetésen elhangzik, hogy a nagyvállalati szektorban már elindulnak egyes energetikai beruházások, köztük a biogázhoz és a zöld hidrogénhez kapcsolódó fejlesztések. Ugyanakkor a hálózati infrastruktúra hiánya, a megtérülési bizonytalanság és a részletszabályok továbbra is lassítják az új technológiák terjedését, miközben a 2030-as uniós célok eléréséig hátralévő idő gyorsan fogy.

Ipari hatások a műanyagoktól az építőiparig

A műanyagiparban a bioműanyagok piaca növekszik, de a technológiai és felhasználói előnyök kiaknázását még fékezi a komposztálhatósággal és lebomlással kapcsolatos bizonytalanság. A hazai kutatói és vállalati oldal képes lehet növényi alapú, lebomló termékek fejlesztésére, miközben a hagyományos műanyagok újrahasznosítási kapacitásának és a visszagyűjtési rendszereknek is fejlődniük kell.

Az építőiparban a természetes alapanyagok, például a kender, a szalma, a fa és a természetes hőszigetelő anyagok nagyobb arányú alkalmazása csökkentheti az épületek beépített karbonlábnyomát. A panel résztvevői szerint ezek az anyagok azért is lehetnek fontosak, mert előállításuk során a növények szén-dioxidot kötnek meg, miközben a hazai szabályozás már részben ösztönzi használatukat.

A kkv-szektor helyzete azonban továbbra is komoly akadályt jelent. A kisebb környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szereplők sok esetben nem rendelkeznek elegendő tőkével a kísérletezéshez és innovációhoz, ezért célzott szabályozási és támogatási környezet nélkül nehezen kapcsolódnak be az új tisztaipari értékláncokba. A szakmai összegzés szerint a hosszú távú versenyképességhez valós ipari lépésekre, kiszámítható szabályozásra és a zöldremosást elkerülő ellenőrzésre van szükség.

Korábbi cikkünkben a BYD európai gyártási stratégiájáról és a magyarországi üzemindítás előkészületeiről írtunk, kiemelve, hogy a vállalat meglévő európai gyár átvételével gyorsítaná a kapacitásbővítést és mérsékelné a vámkockázatokat. Bemutattuk azt is, hogy a magyar autóipart egyszerre terheli az európai keresleti bizonytalanság, az exportkitettség és a kínai szereplők gyors térnyerése, ami a beszállítói láncok sérülékenységét és a technológiai alkalmazkodási kényszert is felerősíti.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?