Külgazdasági intézményeknél átfogó átvilágítást indít a tárca, az EXIM is érintett
A magyar export- és befektetésösztönzési rendszer működésének felülvizsgálata indul több, a külgazdasági területhez tartozó intézménynél. Az intézkedés az EXIM Magyarországra, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökségre és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökségre terjed ki, és jogi, működési valamint gazdálkodási szempontokat is érint.
Kiemelések
- A külgazdasági tárca átfogó jogi, működési és gazdálkodási átvilágítást indít az EXIM-et és más intézményeket is érintve, független külső szakértők bevonásával.
- Az átvilágítás kiterjed a működési folyamatokra, szerződésekre, irányítási struktúrákra és a közpénzek felhasználásának hatékonyságára.
- A vizsgálat eredményeként szükséges szervezeti, működési és hatékonyságnövelő intézkedések várhatók a magyar állami export- és befektetésösztönző rendszerben.
Az átvilágítás célja és terjedelme
Kapitány István Facebook-bejegyzése szerint a minisztériuma külgazdasági területének irányítása alatt működő intézményeknél átfogó jogi, működési és gazdálkodási átvilágítás indul.A vizsgálat célja, hogy az érintett szervezetek működése a lehető legnagyobb hatékonysággal, átláthatósággal és eredményességgel szolgálja a magyar gazdaság érdekeit, az export növekedését és a Magyarországra érkező magas hozzáadott értékű beruházások ösztönzését. A feladat végrehajtásában független külső szakértők és jogi tanácsadók vesznek részt.
Az átvilágítás kiterjed a működési folyamatokra, a szerződésállományra, az irányítási struktúrára és a közpénzek felhasználásának hatékonyságára is.
Várható intézkedések és gazdasági jelentőség
Kapitány István szerint a kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar export- és befektetésösztönzési rendszer a nemzetközi legjobb gyakorlatoknak megfelelően, a lehető legmagasabb szakmai színvonalon működjön.Az átvilágítás eredményei alapján szükséges szervezeti, működési és hatékonyságnövelő intézkedések következnek. Ez a folyamat az exportösztönzési és beruházásösztönzési intézményrendszer működésére is hatással lehet, mivel a felülvizsgálat közvetlenül az állami szerepvállalás eredményességét és az erőforrások felhasználását vizsgálja.
Korábbi cikkünkben a közérdekű vagyonkezelő alapítványok – köztük az egyetemi alapítványok – tervezett kivezetéséről és az ezzel járó jelentős vagyonátrendeződésről írtunk. Bemutattuk, hogy a 2025-ös beszámolók alapján közel 1900 milliárd forintnyi vagyon sorsa kerülhet napirendre, és a döntések központi kérdése az, mely eszközök maradjanak az intézményeknél, illetve melyek kerüljenek vissza az államhoz, különös tekintettel a finanszírozási és likviditási kockázatokra.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto