Magyarország egyetemi alapítványainak megszüntetése ezermilliárdos állami vagyonvisszaszállást hozhat

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Egyetemi alapítványok megszüntetése

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Sholanke Dele

2 órával ezelőtt

Magyarország egyetemi alapítványainak megszüntetése ezermilliárdos állami vagyonvisszaszállást hozhat — Állami vagyon visszaszáll

A magyar kormány két lépcsőben tervezi a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetését, ami az egyetemi fenntartói struktúrában is jelentős vagyoni átrendeződést vetít előre. A 2025-ös beszámolók alapján az egyetemi alapítványok nettó vagyona megközelíti az 1900 milliárd forintot, bár ennek egy része várhatóan az intézmények működését szolgáló eszközökben marad.

Kiemelések

A kormány 2025 szeptemberéig megszünteti az egyetemi alapítványokat, mintegy 1904,8 milliárd forintnyi vagyonelem visszakerülhet az államhoz.
A Corvinus, Semmelweis és Széchenyi István Egyetem alapítványaira jutó tőzsdei részesedések Mol, Richter és Rába részvényekben összesen 659,8 milliárd forintot érnek június 11-i áron.
A Neumann János Egyetemért Alapítvány 127,5 milliárd forintos, Optima Befektetési Zrt.-ben lévő kötvénybefektetésének likviditási problémái finanszírozási és vagyonmegőrzési kockázatot jeleznek.

Vagyonvisszavételi terv és az érintett eszközök köre

Portfolio.hu összesítése szerint a kormány előbb a nem egyetemi alapítványokat szünteti meg augusztusban, majd a következő szeptemberig az egyetemi alapítványok kivezetése a cél, miközben a kuratóriumi szabályokat az uniós elvárásokhoz igazítja. A tervek szerint az állam által korábban átadott vagyonelemek visszaszállnak az államra, de a napi működéshez szükséges oktatási és intézményi ingatlanok egy része az egyetemeknél maradhat.

A 2025-ös beszámolók alapján az alapítványi egyetemek saját tőkéje összesen 1904,8 milliárd forint, ezen belül 128,2 milliárd forint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, valamint 769,1 milliárd forint egyéb tartós részesedés szerepel. A legnagyobb nettó vagyonnal a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója rendelkezik, míg az egyetemek között jelentős eltérések látszanak, ami újra előtérbe helyezi a vagyonelosztás egyenlőtlenségeiről szóló vitát.

A legkönnyebben számszerűsíthető tételek közé tartoznak a tőzsdei részesedések. Június 11-i záróárakkal számolva a Corvinushoz, a Semmelweis Egyetemhez és a Széchenyi István Egyetemhez kötődő Mol-, Richter- és Rába-csomagok összértéke 659,8 milliárd forint, miközben más intézményekhez is kerültek vállalati érdekeltségek, például a Grand Tokaj Zrt. vagy az Ózdi Acélművek Kft. részesedései.

Az alapítványi vagyon nemcsak részvényekből áll. Az érintett eszközök között szerepelnek kollégiumok, szállodák, vegyesbolt, csillagvizsgáló, a győri repülőtér, valamint a Gödöllői Kastély és a Borsay kastély is, miközben a teljes vagyonlista összeállítását az évek alatt, több jogszabályon keresztül végrehajtott átadások átláthatatlansága nehezíti.

Finanszírozási kockázatok és felsőoktatási hatások

Az átalakítás központi kérdése nem az egyetemek működésének megszakítása, hanem az, hogy mely vagyonelemek maradjanak az intézményeknél, és melyek kerüljenek vissza az államhoz. A kormány álláspontja szerint az egyeztetések célja az, hogy a felsőoktatási és kórházi működés ne sérüljön, miközben a korábbi kivételező vagyonelosztási rendszer megszűnik.

A vita tétjét jól mutatja a Neumann János Egyetemért Alapítvány ügye. A fenntartó 2020 és 2021 között kapott 144,4 milliárd forint állami juttatásból 127,5 milliárd forintot az Optima Befektetési Zrt. 10 éves, fix 2,5 százalékos vállalati kötvényeibe fektetett, amelyet az Állami Számvevőszék túlzottan koncentráltnak és kockázatosnak minősített; amikor az alapítvány 2024-ben vissza akarta váltani a kötvényeket, az Optima ezt nem tudta teljesíteni.

Ez az eset rámutat arra, hogy az alapítványokhoz került közvagyon nem passzívan marad a mérlegekben, hanem befektetési döntések tárgya, ami befolyásolja annak megőrzését és visszaszerezhetőségét. A felsőoktatási intézmények ugyanakkor jellemzően nem vagyonhozamokból működnek, hanem az állammal kötött közfeladat-finanszírozási szerződésekből, amelyek öt évre szólnak, és decemberben járnak le.

Kováts Gergely, a Corvinus Egyetem oktatója és a modellváltás kutatója szerint vagyonelemenként kell dönteni a visszavételről, és ahol az adott eszköz bevétele az egyetem fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú, ott indokolt lehet a kompenzáció. A következő hónapokban így a kormánynak egyszerre kell új finanszírozási keretet kialakítania, az érintett vagyonelemek sorsát rendeznie, és úgy végrehajtania az átalakítást, hogy az egyetemek működése zavartalan maradjon.

Korábbi cikkünkben a 2026 végéig bevezetni tervezett vagyonadó előkészítéséről írtunk, amelytől a kormány évi 300–600 milliárd forint bevételt vár. Bemutattuk, hogy a tervek szerint az adóalap meghatározása főként a céges vagyonok értékelésén múlhat, és a módszertan, a fizetőképesség, valamint a likviditás kérdései komoly szakmai vitát váltanak ki.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?