Az inflációs nyomás kamatemelés felé tereli az EKB-t

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Az inflációs nyomás lépésre kényszeríti az EKB-t

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Igor Krasulya

1 órával ezelőtt

Az inflációs nyomás kamatemelés felé tereli az EKB-t — Az EKB első kamatemeléséhez közelít 2023 óta

Az Európai Központi Bank várhatóan 2023 óta először emeli meg az alapkamatot, mivel az iráni háború magasan tartja az energiaárakat, és a célérték fölé szorítja az inflációt. Az eurózóna inflációja májusban 3,2%-ra emelkedett, ami 2023 óta a legmagasabb szint, miután az energiaköltségek megugrottak, a szolgáltatások árai pedig stabilak maradtak.

Kiemelések

Az EKB várhatóan 25 bázisponttal 2,25%-ra emeli a betéti kamatlábat.
Ez lenne az első EKB kamatemelés 2023 óta.
Az euróövezeti infláció májusban 3,2%-ra emelkedett, ami meghaladja az EKB 2%-os célját.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A Bloomberg szerint a közgazdászok arra számítanak, hogy az EKB 25 bázisponttal 2,25%-ra emeli a betéti kamatlábat, így ez lesz az első jelentős jegybank, amely a konfliktusra reagálva szigorítja monetáris politikáját.

Az infláció politikai váltást kényszerít ki

Az EKB tisztviselői hónapokig azzal érveltek, hogy a monetáris politika megfelelő helyzetben van, mivel az infláció közeledett a jegybank 2%-os céljához. Ez az érvelés meggyengült, ahogy a közel-keleti háború elhúzódott, nyomás alatt tartva az olaj- és gázpiacokat, és növelve annak kockázatát, hogy az energiaköltségek begyűrűznek a szélesebb árakba.

Maga az EKB is figyelmeztetett, hogy a háború bizonytalanabbá tette a kilátásokat, felfelé mutató kockázatokat teremtve az infláció, és lefelé mutatókat a növekedés tekintetében. Ez a fő dilemma, amellyel Christine Lagarde elnöknek szembe kell néznie: az árnyomás növekszik, de az euróövezet gazdasága a kifáradás jeleit mutatja.

Az EKB új előrejelzései várhatóan magasabb inflációt mutatnak az idei és a következő évre, gyengébb növekedés mellett. Az elemzők arra is számítanak, hogy a tisztviselők felfelé módosítják a maginflációra vonatkozó várakozásaikat, ami jelzi, hogy a sokk már nem korlátozódik kizárólag az energiára.

A növekedési kockázat korlátozza az EKB mozgásterét

A várható lépés valószínűleg nem zárja le a kamatpályáról szóló vitát. A befektetők és a közgazdászok azt figyelik, hogy Lagarde jelez-e újabb emelést az év későbbi szakaszában; egyes felmérések szeptemberre teszik a második emelést.

A kihívást az jelenti, hogy az eurózónának kevés növekedési tartaléka van. Az üzleti felmérések májusban gyengültek, a magasabb hitelköltségek pedig tovább lassíthatják a beruházásokat, az ingatlanpiacot és a fogyasztói keresletet. Ez a közelgő döntést kevésbé egyértelművé teszi, mint egy normál infláció elleni küzdelmet. Az EKB-nak eléggé kell szigorítania a hitelesség megőrzéséhez, de nem annyira, hogy az energiasokkot szélesebb körű gazdasági visszaeséssé változtassa.

A piacok a következő jelzést várják

A kamatdöntés bejelentése délután 2:15-kor esedékes Frankfurtban, amelyet 30 perccel később Lagarde sajtótájékoztatója követ. Az ő üzenete fontosabb lehet, mint maga a negyedpontos lépés, mivel a piacok már beárazták az emelést.

A 3,2%-os inflációval, amely jóval a 2%-os cél felett van, és a betéti kamatlábbal, amely még mindig elmarad a 2023-as 4%-os csúcstól, a jegybanknak van mozgástere. De a növekedés gyengülésével minden egyes további emelés magasabb gazdasági költséggel jár majd.

Korábban arról számoltak be, hogy az eurózóna inflációs várakozásai mérséklődnek, de az EKB kamatemelése továbbra is valószínű.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?