Magyarország vagyonadó bevezetését készíti elő 2026 végéig, 300-600 milliárd forintos bevétellel számol

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország vagyonadó tervei

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Dan Blystone

1 órával ezelőtt

Magyarország vagyonadó bevezetését készíti elő 2026 végéig, 300-600 milliárd forintos bevétellel számol — Jön a magyar vagyonadó

A kormány legkésőbb 2026 októberének végéig fogadná el a vagyonadóról szóló törvényt, miközben a részletszabályok még nem készültek el, és több szabályozási lehetőséget is vizsgálnak. A kabinet becslése szerint az új adónemből 300-600 milliárd forint közötti költségvetési bevétel származhat, az adóalap meghatározása pedig főként a céges vagyonok értékelésén múlhat.

Kiemelések

Magyarország 2026 végéig vagyonadót vezet be, amelytől a kormány évente 300-600 milliárd forint bevételt vár.
A tervezet szerint az adóalapot elsősorban céges vagyonok alapján, a 2025 végi cégértékek figyelembevételével, 2026 májusáig beadott beszámolók alapján határozzák meg.
Szakmai szervezetek aggodalmai szerint a vagyonértékelési módszer, a fizetőképesség és a likviditás komoly gyakorlati és jogi problémákat vethet fel.

Céges vagyonokra épülhet az adóalap

A Portfolio beszámolója szerint Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondja, a legvalószínűbb szabályozási irány az, hogy az érintettek az adó legnagyobb részét céges vagyonok után fizetik meg. A kormányfő szerint emiatt kulcskérdés, hogy a vállalatok értékét milyen időpontra és milyen módszertan alapján állapítják meg.

Magyar Péter azt mondja, ő azt fogja képviselni, hogy a 2025 végi cégértékeket vegyék figyelembe, vagyis a 2026 májusáig beadandó beszámolók alapján számítsák ki az adó alapját. Hozzáteszi, hogy a svájci vagyonadó szabályai között vannak olyan elemek, amelyeket a magyar előkészítés során szintén vizsgálnak, miközben a pénzügyminiszter szakmai szervezetekkel egyeztet a részletszabályokról.

A miniszterelnök hangsúlyozza, hogy a kabinet nem büntetőadóként tekint a vagyonadóra, hanem olyan közteherként, amelynek szabályait szakmai alapon kell kialakítani. Egyértelművé teszi ugyanakkor, hogy a kormány nem áll el a bevezetéstől, és a jogszabály-előkészítés előrehaladtával további részleteket is közölnek.

Élénk szakmai vita kíséri a tervezetet

A vagyonadó körüli egyik legnehezebb kérdés az adóalap meghatározása, mert a vállalati, az ingatlan- és az ingó vagyon értékelése is komoly gyakorlati problémákat vet fel. Egy nem tőzsdei társaság esetében például nyitott kérdés, hogy a saját tőke, a jövedelemtermelő képesség vagy más értékelési módszer szolgáljon alapul, miközben a túl egyszerű szabály alulértékeléshez, a túl összetett rendszer pedig jogvitákhoz és adótervezéshez vezethet.

Az ingatlanvagyon esetében szintén érzékeny pont, hogyan kerülhető el, hogy a papíron jelentős, de ténylegesen nem likvid vagy nem szabadon mozgatható vagyon magas adóalapként jelenjen meg. A szakmai szervezetek szerint a fizetőképesség különösen problémás lehet olyan vállalkozóknál és startupalapítóknál, akiknek vagyona nagy értékű cégben áll, de nincs elegendő likvid pénzük az adó megfizetésére.

Nemzetközi példák alapján a klasszikus általános vagyonadó Európában már csak néhány országban működik, több állam pedig korábban kivezeti vagy átalakítja ezt az adónemet. Az RSM adószakértője, Fajcsák Gábor korábban arról beszél a Portfolio-nak, hogy a szabályozás sikerét nemcsak a bevétel nagysága határozza meg, hanem az is, mennyire illeszkedik az adórendszerbe, okoz-e tőkekiáramlást vagy vállalkozói bizonytalanságot, és világos-e az új bevétel felhasználási célja.

Korábbi cikkünkben a 2026. június 10-re meghirdetett kormányszóvivői tájékoztató várható napirendjét vettük sorra, miután a Miniszterelnöki Kabinetiroda meghívója csak az időpontot és a helyszínt rögzítette. Összefoglaltuk, hogy a bejelentések között többek között egy 540 milliárd forintos energetikai pályázat, oktatási szabályozási kérdések, valamint intézményi átalakítások (például az egyetemeket fenntartó alapítványok ügye) is felmerülhetnek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?