Budapest reformcsomagot sürget a növekedési ösztönzők és fejlesztési kapacitás erősítésére

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Budapest reformcsomag és fejlődés

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Dan Blystone

4 órával ezelőtt

Budapest reformcsomagot sürget a növekedési ösztönzők és fejlesztési kapacitás erősítésére — Budapest versenyképességi reform

Budapest gazdasági súlya miatt a főváros intézményi és pénzügyi működése nemcsak helyi, hanem országos versenyképességi kérdés. Egy véleménycikk szerint a város felzárkózása nem pusztán többletforráson múlik, hanem azon is, hogy az állam és a főváros milyen kiszámítható együttműködési, bevételi és végrehajtási keretet alakít ki.

Kiemelések

Az elemzés négy pillérű reformmodellt javasol Budapest versenyképességéért, köztük törvényi állam-főváros együttműködés, szakmai végrehajtó kapacitás és mérhető teljesítmény.
A 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás 2025-ben 111 milliárd forint bevételt hozott, de ennek Budapesten keletkezett részéből jelenleg alig hasznosul helyben forrás.
A szerző szerint Budapesten a helyben maradó bevételeket fejlesztési mérföldkövekhez kötnék, éves beszámolókkal és auditokkal átlátható finanszírozási reformot sürgetve.

Intézményi keret és fejlesztési végrehajtás

A Portfolio oldalon megjelent elemzés szerint a javasolt modell négy egymásra épülő pillérre támaszkodik, köztük egy törvényben rögzített állam-főváros együttműködési keretre, szakmai végrehajtó kapacitásra, fejlesztésösztönző bevételi szerkezetre és a működés mérhetővé tételére. Az írás azt hangsúlyozza, hogy a főváros pénzügyi helyzetének rendezése önmagában nem elegendő, mert a fejlesztési érdekeltség, a végrehajtási kapacitás és a kiszámítható állami partnerség hiánya rendszerszintű problémát jelez.

A felvetés szerint a korábban működő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsához hasonló fórum törvényi megerősítése adhatna stabil alapot a közös stratégiai döntéseknek. Egy ilyen keretben az állam, Budapest és szükség esetén az agglomerációs települések hosszú távú, 12-15 éves irányokat rögzíthetnének, amelyeket 4-5 éves, számszerűsített intézkedéscsomagok bontanának le.

Az elemzés szerint a megállapodások csak akkor válnak működőképessé, ha mögöttük önálló szakmai előkészítő és koordinációs kapacitás áll. Ennek mintájaként a szerző a prágai IPR Praha intézetet említi, amely adat- és tervalapú szakmai pozíciót biztosít a városnak a nagy fejlesztéseknél és az állami vagy piaci szereplőkkel folytatott egyeztetéseknél.

Konkrét próbakőként jelenik meg a Rákosrendező-projekt is, amelynek előrehaladása az írás szerint nagyban függ a 2025 szeptemberében aláírt állami infrastrukturális kötelezettségvállalások teljesítésétől. Ha ezek időben és tartalmilag megvalósulnak, az a szerző értelmezésében az új együttműködési modell első gyakorlati bizonyítéka lehet.

Bevételi ösztönzők és gazdasági hatások

Az elemzés egyik központi állítása, hogy Budapest csak akkor válhat aktív fejlesztő szereplővé, ha a gazdasági növekedésből származó többletbevétel érdemi része helyben marad. Ennek részeként felülvizsgálandónak tartja a helyi iparűzési adó és a szolidaritási hozzájárulás viszonyát, mert a jelenlegi rendszer a szerző szerint gyengíti a növekedési ösztönzőket.

Ugyanezen logika mentén az írás a turizmusfejlesztési hozzájárulás részbeni helyben tartását is felveti. A cikkben szereplő adatok szerint a 4%-os hozzájárulás 2025-ben mintegy 111 milliárd forint bevételt hozott a központi költségvetésnek, ennek közel fele Budapesten keletkezett, miközben a fővárosban ebből jelenleg alig jelenik meg közvetlen forrás.

A szerző nemzetközi példákkal támasztja alá a többcsatornás bevételi modell szükségességét. London esetében a helyben tartott üzleti ingatlanadó, a fejlesztésekhez kapcsolódó infrastruktúra-hozzájárulás és a Crossrailhoz kötött üzleti pótadó, Koppenhágában pedig a földértékre épülő adó jelenik meg olyan eszközként, amely a közberuházásokból eredő értéknövekedés egy részét visszaforgatja a városi infrastruktúrába.

Az írás szerint Budapesten vizsgálható lenne egy stratégiai városfejlesztési alap és a tartósan kihasználatlan ingatlanokat aktivizáló adózási ösztönző is. A javaslat alapján a helyben maradó forrásokat nem feltétel nélkül, hanem konkrét fejlesztési és hatékonysági mérföldkövekhez kötve kellene felhasználni, nyilvános auditokkal és éves beszámolókkal alátámasztva.

A cikk végkövetkeztetése szerint Budapest fiskális és intézményi rendezése a magyar gazdaság egészének felzárkózási pályáját befolyásolja. A szerző úgy látja, hogy a főváros csak akkor kerülhet vissza a régiós versenyben erősebb pályára, ha a finanszírozási reform, a stratégiai együttműködés, a szakmai végrehajtó kapacitás és a teljesítményalapú szervezeti megújulás egyszerre valósul meg.

Korábbi anyagunkban Budapest pénzügyi és intézményi válságáról írtunk, kiemelve, hogy a szűkülő fejlesztési mozgástér, a szolidaritási hozzájárulás növekvő terhe és a felhalmozási kiadások visszaesése már a régiós versenyképességet is rontja. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a széttagolt városüzemeltetés és a teljesítménymérés hiánya, valamint az állam és a főváros közötti intézményesített partnerség elmaradása kockázatot jelent a többmilliós várostérség fejlesztésére és az uniós források hatékony lehívására.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?