Budapest reformcsomagot sürget a növekedési ösztönzők és fejlesztési kapacitás erősítésére
Budapest gazdasági súlya miatt a főváros intézményi és pénzügyi működése nemcsak helyi, hanem országos versenyképességi kérdés. Egy véleménycikk szerint a város felzárkózása nem pusztán többletforráson múlik, hanem azon is, hogy az állam és a főváros milyen kiszámítható együttműködési, bevételi és végrehajtási keretet alakít ki.
Kiemelések
- Az elemzés négy pillérű reformmodellt javasol Budapest versenyképességéért, köztük törvényi állam-főváros együttműködés, szakmai végrehajtó kapacitás és mérhető teljesítmény.
- A 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás 2025-ben 111 milliárd forint bevételt hozott, de ennek Budapesten keletkezett részéből jelenleg alig hasznosul helyben forrás.
- A szerző szerint Budapesten a helyben maradó bevételeket fejlesztési mérföldkövekhez kötnék, éves beszámolókkal és auditokkal átlátható finanszírozási reformot sürgetve.
Intézményi keret és fejlesztési végrehajtás
A Portfolio oldalon megjelent elemzés szerint a javasolt modell négy egymásra épülő pillérre támaszkodik, köztük egy törvényben rögzített állam-főváros együttműködési keretre, szakmai végrehajtó kapacitásra, fejlesztésösztönző bevételi szerkezetre és a működés mérhetővé tételére. Az írás azt hangsúlyozza, hogy a főváros pénzügyi helyzetének rendezése önmagában nem elegendő, mert a fejlesztési érdekeltség, a végrehajtási kapacitás és a kiszámítható állami partnerség hiánya rendszerszintű problémát jelez.A felvetés szerint a korábban működő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsához hasonló fórum törvényi megerősítése adhatna stabil alapot a közös stratégiai döntéseknek. Egy ilyen keretben az állam, Budapest és szükség esetén az agglomerációs települések hosszú távú, 12-15 éves irányokat rögzíthetnének, amelyeket 4-5 éves, számszerűsített intézkedéscsomagok bontanának le.
Az elemzés szerint a megállapodások csak akkor válnak működőképessé, ha mögöttük önálló szakmai előkészítő és koordinációs kapacitás áll. Ennek mintájaként a szerző a prágai IPR Praha intézetet említi, amely adat- és tervalapú szakmai pozíciót biztosít a városnak a nagy fejlesztéseknél és az állami vagy piaci szereplőkkel folytatott egyeztetéseknél.
Konkrét próbakőként jelenik meg a Rákosrendező-projekt is, amelynek előrehaladása az írás szerint nagyban függ a 2025 szeptemberében aláírt állami infrastrukturális kötelezettségvállalások teljesítésétől. Ha ezek időben és tartalmilag megvalósulnak, az a szerző értelmezésében az új együttműködési modell első gyakorlati bizonyítéka lehet.
Bevételi ösztönzők és gazdasági hatások
Az elemzés egyik központi állítása, hogy Budapest csak akkor válhat aktív fejlesztő szereplővé, ha a gazdasági növekedésből származó többletbevétel érdemi része helyben marad. Ennek részeként felülvizsgálandónak tartja a helyi iparűzési adó és a szolidaritási hozzájárulás viszonyát, mert a jelenlegi rendszer a szerző szerint gyengíti a növekedési ösztönzőket.Ugyanezen logika mentén az írás a turizmusfejlesztési hozzájárulás részbeni helyben tartását is felveti. A cikkben szereplő adatok szerint a 4%-os hozzájárulás 2025-ben mintegy 111 milliárd forint bevételt hozott a központi költségvetésnek, ennek közel fele Budapesten keletkezett, miközben a fővárosban ebből jelenleg alig jelenik meg közvetlen forrás.
A szerző nemzetközi példákkal támasztja alá a többcsatornás bevételi modell szükségességét. London esetében a helyben tartott üzleti ingatlanadó, a fejlesztésekhez kapcsolódó infrastruktúra-hozzájárulás és a Crossrailhoz kötött üzleti pótadó, Koppenhágában pedig a földértékre épülő adó jelenik meg olyan eszközként, amely a közberuházásokból eredő értéknövekedés egy részét visszaforgatja a városi infrastruktúrába.
Az írás szerint Budapesten vizsgálható lenne egy stratégiai városfejlesztési alap és a tartósan kihasználatlan ingatlanokat aktivizáló adózási ösztönző is. A javaslat alapján a helyben maradó forrásokat nem feltétel nélkül, hanem konkrét fejlesztési és hatékonysági mérföldkövekhez kötve kellene felhasználni, nyilvános auditokkal és éves beszámolókkal alátámasztva.
A cikk végkövetkeztetése szerint Budapest fiskális és intézményi rendezése a magyar gazdaság egészének felzárkózási pályáját befolyásolja. A szerző úgy látja, hogy a főváros csak akkor kerülhet vissza a régiós versenyben erősebb pályára, ha a finanszírozási reform, a stratégiai együttműködés, a szakmai végrehajtó kapacitás és a teljesítményalapú szervezeti megújulás egyszerre valósul meg.
Korábbi anyagunkban Budapest pénzügyi és intézményi válságáról írtunk, kiemelve, hogy a szűkülő fejlesztési mozgástér, a szolidaritási hozzájárulás növekvő terhe és a felhalmozási kiadások visszaesése már a régiós versenyképességet is rontja. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a széttagolt városüzemeltetés és a teljesítménymérés hiánya, valamint az állam és a főváros közötti intézményesített partnerség elmaradása kockázatot jelent a többmilliós várostérség fejlesztésére és az uniós források hatékony lehívására.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto