Magyar kormány új költségvetési szabályokat vezet be, nyilvánossá teszi az ügynökaktákat

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Kormány új költségvetési szabályai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Ciaran Ryan

02.07.2026

Magyar kormány új költségvetési szabályokat vezet be, nyilvánossá teszi az ügynökaktákat — Új költségvetési reformok

A magyar kormány a 2026-os költségvetést érintő átláthatósági módosításokról és több intézményi reformról dönt a szerdai kormányülés után. A bejelentések a büdzsé benyújtási rendjét, az állami kötelezettségvállalások közzétételét, valamint a rendszerváltás előtti állambiztonsági iratok nyilvánosságát is érintik.

Kiemelések

A magyar kormány október 1. és 30. között írja elő a költségvetés benyújtását, kötelezővé teszi a módosítások nyilvános közzétételét, és szigorítja a forrásfelhasználási szabályokat.
Energiapiaci törvénymódosítások 868 milliárd forint helyreállítási alap lehívását célozzák, lazítják a szélerőmű-szabályokat, bevezetik a dinamikus áramtarifákat és szigorítják az energiahatékonysági közbeszerzési kritériumokat.
Felszámolják a nem egyetemet fenntartó KEKVA-alapítványokat augusztus 31-ével, az egyetemi KEKVA-k felett fokozatosan a miniszter gyakorolja kizárólag az alapítói jogokat.

Költségvetési és jogállami változások

Amint arról a Portfolio beszámol, a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzik, hogy a kabinet főként technikai jellegű, a költségvetés átláthatóságát erősítő módosításokról dönt. A következő évi büdzsét a jövőben nem szeptember 30-ig, hanem október 1. és 30. között kell benyújtani, és kötelezővé válik a költségvetést módosító tételek nyilvános közzététele is.

A nyilvánosságra hozandó elemek közé tartozik a rendkívüli tartalék felhasználása, az átcsoportosítások, a költségvetési címek módosítása, valamint az 5 milliárd forintot elérő vagy meghaladó állami kötelezettségvállalások. A kormány emellett megszünteti annak lehetőségét is, hogy egyedi döntéssel olyan kiadást engedélyezzenek, amelyhez nincs előzetesen jogállami költségvetési fedezet.

A tájékoztatón az is elhangzik, hogy új ügynöktörvény készül, amelynek részeként nyilvánossá válnak az 1956. október 22-én az előző rendszerhez kapcsolódó ügynökakták, a hatos kartonok és a beszervezési, vagyis b-mappák, legkésőbb 2026. december 22-ig. A folyamatba történészeket és jogászokat is bevonnak, miközben az áldozatok és megfigyeltek adatait anonimizálják, bizonyos személyes adatokat pedig nem közölnek.

A kormány az Alaptörvény módosításáról is egyeztet, és Magyar Péter szerint a végleges javaslatokat még ezen a héten, legkésőbb a jövő héten az Országgyűlés elé terjeszthetik. A kabinet azt is javasolja, hogy az alkotmánybírók megbízatása a jelenlegi 12 év helyett ismét 6 év legyen, és az alkotmánymódosítás részeként visszanevezik megyékre a vármegyéket is.

Energia, vízellátás és állami működés hatása

A kormány több, a gazdasági működést és a közszolgáltatásokat érintő intézkedést is bejelent. Négy energiatörvény módosítását kezdeményezik annak érdekében, hogy a helyreállítási alap forrásai lehívhatók legyenek, ami a tájékoztatón elhangzottak szerint 868 milliárd forintot tehet elérhetővé; ennek része a szélerőművekre vonatkozó szabályok lazítása és a dinamikus árazású áramtermékek önkéntes bevezetésének előkészítése a háztartások és mikrovállalkozások számára.

Az állami beszerzéseknél erősebben érvényesítik az energiahatékonysági szempontokat, így a közbeszerzéseknél nemcsak az ár, hanem az energiafogyasztás is fontosabb értékelési tényezővé válik. Emellett a kormány módosítja a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hiteleihez kapcsolódó állami kezességvállalás szabályait is, ami világosabb biztosítéki hátteret teremthet a finanszírozóknak.

A vízellátási és aszályhelyzet szintén központi téma marad, miután a kabinet szerint az ivóvíz 20-25 százaléka elveszik a rossz állapotú csőhálózatban. A kormány ezért a víziközmű-hálózat átfogó megújítását, a víztározói kapacitások bővítését, vízmegtartási program indítását, az öntözési kultúra fejlesztését és egy új klímatörvény elfogadását tartja szükségesnek.

A felsőoktatás és az állami intézményrendszer területén is változás jön, mivel a közérdekű vagyonkezelő alapítványi modell megszűnik. A nem egyetemet fenntartó alapítványok augusztus 31-ével befejezik működésüket, míg a 16 egyetemi KEKVA esetében hosszabb átmeneti időszak következik, és az alapítói jogokat kizárólagosan az oktatásért felelős miniszter gyakorolja majd.

Korábbi beszámolónkban a kormányzati intézkedéscsomag egyik fő vonalaként a közszolgáltatásokra nehezedő nyomást és a költségvetési tervezés átalakítását mutattuk be. Kitértünk a vízhiányos időszak elrendelésére és a nem lakossági víziközmű-díjak emelésére, valamint arra is, hogy a 2027-es költségvetés benyújtását őszre tolnák, szigorúbb tervezési és átláthatósági szabályokkal.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?