Magyarország uniós forrásmegállapodást zár le, Vitézy szerint 16,4 milliárd euró válhat elérhetővé

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország EU-s forrásmegállapodás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

Tegnap

Magyarország uniós forrásmegállapodást zár le, Vitézy szerint 16,4 milliárd euró válhat elérhetővé — 16,4 milliárd euró érkezik

A magyar kormány szerint összesen 16,4 milliárd euró, csaknem 6 ezer milliárd forint uniós forrás válik elérhetővé a helyreállítási terv és a kapcsolódó megállapodások nyomán. Az összegből közszolgáltatások fejlesztését, közlekedési és energetikai infrastruktúra-korszerűsítést, valamint kórházfejlesztéseket terveznek finanszírozni.

Kiemelések

Vitézy Dávid szerint az új kormány 50 nap alatt lezárja az EU-val a tárgyalásokat, így 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat elérhetővé.
A megállapodás feltételei elsősorban korrupcióellenes intézkedéseket, vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását és közbeszerzési szabályok szigorítását tartalmazzák.
Az uniós források beérkezése nélkül 2024-ben a költségvetési hiány 8 százalék fölé nőhet, viszont sikeres tárgyalás esetén 7 százalék közelében maradhat.

Megállapodás és a vitatott feltételek

A Portfolio beszámolója szerint Vitézy Dávid arról beszél, hogy a helyreállítási terv végleges szövege elkészül, és az Európai Bizottsággal a szükséges mérföldkövekről is megállapodás születik. A miniszter felszólalásában öt olyan állítást sorol fel, amelyeket szerinte a korábbi kormányzat tévesen közvetít az uniós források ügyében.

Elsőként azt kifogásolja, hogy a befagyasztott pénzeket Ukrajnával hozzák összefüggésbe. A kormány álláspontja szerint a forrásokat valójában korrupciós aggályok miatt zárolják, és az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdések nem szerepelnek a támogatások felszabadításának feltételei között.

Másodikként a migráció ügyét említi. Vitézy szerint nem kell módosítani a magyar határvédelmi szabályokat, és nem kell engedményeket tenni az illegális migráció kérdésében ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson az uniós pénzekhez. Ötödik pontként a szuverenitás kérdését is vitatja, és azt mondja, a feltételek döntően korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseket tartalmaznak, köztük a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását, az Integritás Hatóság jogosítványainak bővítését, a magántőkealapok átláthatóbb működését, a közbeszerzési kivételek szűkítését és az állami vagyon kezelésére vonatkozó szabályok módosítását.

Költségvetési és beruházási hatások

Vitézy szerint nem igaz, hogy a korábbi kormány már megszerzi ezeket a forrásokat. Érvelése alapján 2024 végén 1 milliárd euró, 2025 végén pedig további 1,1 milliárd euró uniós támogatás vész el végleg, miközben a helyreállítási terv projektjeinek csak 24 százaléka indul el addig, amikor az új kormány tárgyalni kezd az Európai Bizottsággal.

Elmondása szerint a kieső forrásokból mintegy 250 milliárd forint jutna városi és elővárosi közlekedési fejlesztésekre, 285 milliárd forint környezet- és természetvédelemre, árvízvédelemre és megújuló energiára, valamint 305 milliárd forint vidékfejlesztésre és kórházi beruházásokra. A fennmaradó projektekhez új beruházásokat kell előkészíteni, például a HÉV-járművek beszerzését vagy az energetikai hálózat fejlesztését.

A miniszter azt is hangsúlyozza, hogy az uniós támogatások nélkül nem valósulnának meg olyan fejlesztések, mint a kórházak, a vasút vagy az oktatási infrastruktúra korszerűsítése. Úgy fogalmaz, hogy megállapodás hiányában az idei költségvetési hiány 8 százalék fölé emelkedne, míg a források beérkezésével 7 százalék körüli hiány érhető el.

Felszólalása végén Vitézy Dávid azt mondja, hogy az új kormány 50 nap alatt lezárja az uniós tárgyalásokat, és az ehhez szükséges jogszabályokat az Országgyűlés elé terjeszti. Szerinte ezzel sikerül megcáfolni azokat az érveket, amelyekkel korábban az uniós források elmaradását indokolják.

Korábbi cikkünkben a wiiw előrejelzése alapján azt vettük sorra, hogy az EU-val kötött megállapodás elvileg 16,4 milliárd eurónyi, felfüggesztett forrás mobilizálását teheti lehetővé, ami a várakozások szerint főként 2027-től támogathatja érdemben a növekedést. Arra is rámutattunk, hogy a fiskális pálya továbbra is sérülékeny: a hiány 2026-ban magas szinten maradhat, miközben az infláció és az energiaárak alakulása is kockázatot jelent.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?