EBRD-jelentés szerint történelmi mélypontra süllyedt a régiós rosszhitel-ráta

EBRD-jelentés szerint történelmi mélypontra süllyedt a régiós rosszhitel-ráta
Rekord alacsony rosszhitelek

A közép- és kelet-európai bankrendszerekben 2025-ben tovább javult az eszközminőség, még úgy is, hogy a nem teljesítő kinnlevőségek nominális összege emelkedett. A 17 vizsgált bankrendszer átlagos NPL-rátája 1,8 százalékra csökkent, ami történelmi mélypontot jelent a térségben.

Kiemelések

  • Az EBRD jelentése szerint a közép- és kelet-európai bankrendszerekben 2025-ben az NPL-ráta 0,09 százalékpontos csökkenéssel 1,8 százalékos történelmi mélypontra süllyedt.
  • Magyarországon a nem teljesítő hitelek összege decemberben 4,2 milliárd eurót és 2,6 százalékos NPL-rátát ért el, miközben a fedezeti ráta 59,4 százalékra nőtt.
  • Ukrajnában az NPL-ráta tavaly 16,4 százalékponttal 13,9 százalékra mérséklődött, a nominális volumen 56,4 százalékkal 3,9 milliárd euróra csökkent.

Régiós adatok és a 2025-ös trendek

Ahogy a Portfolio az EBRD keddi éves jelentése alapján bemutatja, a londoni pénzintézet a Bécsi Kezdeményezés keretében követi a nem teljesítő banki kinnlevőségek alakulását az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbank-csoporttal együttműködésben. A 38 oldalas beszámoló szerint 2025-ben 4,8 százalékkal, 28,6 milliárd euróra nőtt a rossz kinnlevőségek összege a vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszerben.

Ezzel párhuzamosan a bruttó követelésállományhoz mért átlagos NPL-ráta 0,09 százalékponttal 1,8 százalékra süllyedt. Az EBRD ezt azzal magyarázza, hogy a hitelkihelyezések értékének növekedési üteme meghaladta a nem teljesítővé vált kitettségek emelkedését.

A jelentés szerint Szlovéniában nőtt a legnagyobb mértékben a rosszhitel-állomány, decemberben 53,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, főként a feldolgozóipari átütemezések miatt. Romániában 13 százalékkal, Magyarországon 9,5 százalékkal emelkedett tavaly a nem teljesítő követelések összege.

Magyar és ukrán bankrendszeri hatások

Magyarországon a nominális NPL-állomány decemberben 4,2 milliárd eurót tett ki, ami az EBRD számítása szerint 2,6 százalékos NPL-rátának felelt meg a bruttó követelésportfólióhoz viszonyítva. A magyar rosszhitel-ráta a volumen emelkedése ellenére 0,1 százalékponttal csökkent.

A térségi átlagos fedezeti ráta 2025 végén a rosszhitel-állomány 62,7 százalékának felelt meg, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezzel szemben a magyar bankrendszer NPL-fedezeti rátája 59,4 százalék volt a vizsgált időszak végén, 1,8 százalékponttal magasabb egy év alatt.

Ukrajnában tavaly 16,4 százalékponttal 13,9 százalékra csökkent a rossz kinnlevőségek rátája, ami az orosz invázió kezdete óta a legalacsonyabb szintet jelenti. A nominális NPL-volumen 56,4 százalékkal 3,9 milliárd euróra esett, amit az EBRD szerint elsősorban a régi problémás követelések jelentős leírása és az új, jobb minőségű kihelyezések bővülése okozott.

Korábbi cikkünkben a magyar vállalatok várakozásainak javulásáról és a K&H vállalati bizalmi indexének markáns emelkedéséről írtunk, amit kedvezőbb árbevétel- és profitkilátások, valamint stabilabb árfolyamvárakozások kísértek. Az anyag kitért a banki hitelmegújítások és az új kihelyezések alakulására, illetve arra is, hogy a fogyasztás és a reálbér-növekedés továbbra is fontos támasza lehet a hazai növekedésnek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.