Magyarország költségvetési stabilizálást sürget a piacellenes korszak lezárása után

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar költségvetési stabilizáció

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

Tegnap

Magyarország költségvetési stabilizálást sürget a piacellenes korszak lezárása után — Stabilizációs fordulat jöhet

A magyar gazdaság több év lefojtottság után 2026-ban több ágazatban ismét növekedést mutat, miközben az államháztartás helyzete továbbra is rendkívül gyenge. A kontrasztot az mélyíti, hogy a választási ciklusokhoz kötődő költségvetési politika ismét nagy hiányt hagy maga után, ezért az új kormánynak egyszerre kell helyreállítania a bizalmat és fékeznie a közpénzek elfolyását.

Kiemelések

A magyar költségvetési hiány 2024-ben várhatóan a GDP 7-8 százaléka lesz, a választási költekezés miatt extrém módon megemelkedve.
A piacellenes állami beavatkozások és a konfrontatív EU-politika időszaka véget ért, az új kormány elkezdi a kiadások visszafogását és a költségvetési stabilizálást.
A kormány előtt álló fő kihívások: a jövőbeni deficit csökkentése, a közkiadások szerkezetének átalakítása, és az EU-szabályokból fakadó költségvetési korlátok teljesítése.

Költségvetési kiigazítás és kormányzati fordulat

A Portfolio.hu által közölt írásban Bod Péter Ákos arról ír, hogy 2026 extrém módon mutatja meg a választási szempontoknak alárendelt gazdaságpolitika állampénzügyi következményeit. Értékelése szerint a választási év a GDP arányában 7-8 százalékos költségvetési hiánnyal zárulhat, miközben az üzleti élet számára kedvező fordulatot jelent, hogy a piacellenes állami beavatkozások korszaka véget ér és az Orbán-kormányok konfrontatív Európa-politikája lezárul.

A szerző szerint az új kormány már nekikezd a fölös költekezések leállításának, valamint megpróbálja visszaszedni a korábban kifolyatott pénzeket. Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet az idei költségvetés kiigazítása, miközben a kabinet a 2027-es büdzsén is dolgozik.

Bod Péter Ákos úgy látja, hogy a magyar államháztartás hosszú ideje a politikai ciklusok szerint pulzál, a választások előtti költekezést pedig rendre megszorító stabilizálás követi. Szerinte ez a prociklikus gyakorlat nemcsak a hiányt és az államadósságot növeli, hanem a gazdasági kilengéseket is erősíti, különösen akkor, amikor külső sokkok is érik az országot.

Állami szerepvállalás és piaci hatások

A cikk szerint a következő időszak egyik kulcskérdése nemcsak a deficit leszorítása, hanem az is, hogy mire fordítja az állam a közpénzeket. A szerző azt hangsúlyozza, hogy az államháztartás feladata a jövedelmek értelmes közösségi célokra és közjavakra történő újraelosztása, miközben a korábbi évek magyar kiadási szerkezete ettől jelentősen eltér.

Bod Péter Ákos a COFOG-statisztikák alapján azt írja, hogy 2010 után nőtt az állam működtetésére és gazdasági célokra fordított kiadások aránya, miközben csökkent a szociális, jóléti és egészségügyi tételek súlya. Hozzáteszi, hogy az egyházak, a sport és a közmédia támogatására fordított összegek az EU-átlag többszörösét érték el az Orbán-kormányok éveiben.

A szerző szerint az új kormánynak ezért nemcsak a pénzszivárgásokat kell megszüntetnie, hanem újra kell gondolnia az állam gazdaságszervező szerepét is. Úgy véli, az EU szabályrendszere és az euróátvételhez kapcsolódó menetrend kemény költségvetési korlátot jelent, de a bevételi és kiadási szerkezet átalakítása alapvetően magyar döntés marad.

Értékelése szerint akkor lehet tartósan kedvezőnek nevezni a magyar gazdasági kilátásokat, ha az üzleti konjunktúra mellett a közszektor is fenntartható pályára áll. Az üzleti oldalon már látszanak biztató jelek, az állam működésének átalakítása azonban még jelentős feladat marad.

Korábbi cikkünkben a 2026-ra várt megugró magyar költségvetési hiányról írtunk, amelyet az egyszeri kiadások és a választás előtti többletköltekezés is felfelé tolhat. Azt is bemutattuk, hogy 2027-ben a kifutó tételek, az alacsonyabb kamatkiadások és az uniós források beérkezése javíthat a hiánypályán, miközben az új kormány további vállalásai kockázatot jelenthetnek a stabilizációra.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?