Magyarország új munkavállalási engedélyt javasolna a külföldiek foglalkoztatására

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Új munkavállalási engedély javaslat

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

11 órával ezelőtt

Magyarország új munkavállalási engedélyt javasolna a külföldiek foglalkoztatására — Új engedély javaslat külföldieknek

A magyarországi munkaerőhiány és a 2024 elején bevezetett idegenrendészeti szabályok bonyolultsága miatt átfogó reformjavaslat került a kormány elé a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról. A tervezet egységesebb, egyedi munkaerőpiaci vizsgálatra épülő rendszert vezetne be úgy, hogy a magyar és EGT-munkavállalók elsőbbsége megmaradna.

Kiemelések

A szakmai kerekasztal egy új, általános munkavállalási célú tartózkodási engedély bevezetését javasolja, jelentősen egyszerűsítve a jelenlegi húszféle jogcímet.
2025-ben Magyarországon 403 551 érvényes tartózkodási engedély szerepelt a nyilvántartásban, miközben a születésszám 72 ezerre, a termékenységi ráta 1,31-re csökkent.
A szabályozási kiszámíthatatlanság jelent kockázatot a beruházási döntésekre, miközben a 2024/1233-as EU irányelvet május 22-től kötelező alkalmazni Magyarországon.

Reformterv az engedélyezési rendszer átalakítására

A Portfolio beszámolója szerint a foglalkoztatók, érdekképviseletek, valamint jogi, HR- és bevándorlási szakértők részvételével működő szakmai kerekasztal egy általános munkavállalási célú tartózkodási engedély létrehozását javasolja. A kezdeményezés szerint a jelenlegi, közel húszféle jogcímből álló rendszer jelentős részét megszüntetnék, miközben az EU Kék Kártya, a szezonális foglalkoztatás, a beruházásokhoz kapcsolódó munkavégzés és a vállalaton belüli áthelyezés külön kategóriaként megmaradna.

A javasolt modellben a munkáltatónak igazolnia kellene, hogy az adott állásra nincs megfelelő magyar vagy más EGT-állampolgár. A hatóság a munkakör, a szükséges végzettség és tapasztalat, a munkavégzés helye, a felajánlott bér és a térségi munkaerőpiaci helyzet alapján döntene, és harmadik országbeli munkavállaló csak valódi munkaerőhiány esetén kaphatna lehetőséget.

A szakértők szerint a jelenlegi szabályozásban jelentős átfedések vannak az egyes engedélytípusok között, miközben eltérő állampolgársági, foglalkozási, munkáltatói és bérezési feltételek kapcsolódnak hozzájuk. Emiatt a cégek gyakran nem a pozíció tényleges igényeihez, hanem az elérhető jogcímek korlátaihoz igazítják a felvételi folyamatot.

Munkaerőpiaci és versenyképességi hatások

A reform hátterében az áll, hogy a magyar gazdaság belföldi munkaerő-tartalékai nagyrészt kimerültek, a foglalkoztatás bővülése 2025-ben megállt, majd csökkenésbe fordult. A demográfiai helyzet is rontja a kilátásokat, mivel 2025-ben 72 ezer gyermek született Magyarországon, a teljes termékenységi arányszám pedig 1,31-re süllyedt.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint 2025 végén 403 551 érvényes, Magyarország által kiállított tartózkodásra jogosító engedély volt nyilvántartva. A vállalatok és szakmai szervezetek szerint nem önmagában a szigor, hanem a szabályozás kiszámíthatatlansága jelent nagyobb kockázatot, különösen a beruházási döntések és a magas hozzáadott értékű szolgáltatóközpontok működése szempontjából.

Az ABSL úgy látja, a képzett szakemberekért globális verseny zajlik, ezért minden indokolatlanul lassú vagy nehezen tervezhető eljárás ronthatja Magyarország beruházásvonzó képességét. A Helpers Hungary szerint a javaslat nem általános nyitást jelentene, hanem a korábbi, egyszerűbb logikájú rendszer több működő elemét hozná vissza, miközben az uniós joggal is összhangba kerülne.

Az ügy sürgősségét növeli, hogy a 2024/1233-as uniós irányelvet a tagállamoknak május 21-ig kellett átültetniük, rendelkezései pedig május 22-től kötelezően alkalmazandók. A június 6-án hatályba lépett magyar szabályok egyelőre csak az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kérelmezését állítják le, miközben a teljes rendszer kormányzati felülvizsgálata továbbra is folyamatban van.

Korábbi cikkünkben a budapesti újlakáspiac következő növekedési ciklusának várható időzítését és mozgatórugóit elemeztük, külön kiemelve a finanszírozási feltételek, a makrokörnyezet és a hazai reálgazdaság szerepét. Arra is rámutattunk, hogy a XIII. kerület és a Váci úti korridor a városnegyed-fejlesztések, az infrastruktúra és az élhetőségi szempontok miatt kiemelten vonzó lehet, miközben a befektetői elvárásokat egyre inkább a hosszú távú értékállóság és a fenntarthatósági kritériumok formálják.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?