Magyarország fájdalmas költségvetési kiigazítás elé nézhet a Tisza-kormány alatt
Az új magyar kormány augusztus végéig várt költségvetési csomagja a fiskális hitelesség első nagy próbájává válhat. Az elemzők szerint a kabinetnek egyszerre kellene visszafognia a hiányt és kezelnie a választási ígéretek terhét, miközben az idei deficit ismét meghaladhatja a GDP 7 százalékát.
Kiemelések
- A választás utáni politikai fordulat nyomán a magyar részvénypiacok emelkedtek, a forint Közép-Európa legjobban teljesítő devizájává vált, míg az államkötvények finanszírozási költsége jelentősen csökkent.
- A szakértők szerint a 2030-as euróbevezetési célhoz 2027-re GDP-arányosan legalább 1 százalékos deficitcsökkentés szükséges, a fiskális szigorítás elmaradása pedig alááshatja ezt a célt.
- A Fitch Ratings és az S&P Global elemzői szerint a bizonytalan kiadáscsökkentési eredmények, valamint a tartósan gyenge költségvetési pozíció miatt Magyarország nehezen kerülhet ki 2030-ig az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.
Költségvetési csomag és piaci elvárások
Ahogy a Portfolio írja a Reuters alapján, a kormány előtt álló költségvetési döntések különösen érzékeny időszakban érkeznek, mert a korábbi választás előtti költekezés után a hiánypálya újból romlik, miközben a befektetői hangulat eddig javult. Magyar Péter győzelme óta a hazai részvénypiacok emelkedtek, a forint Közép-Európa legjobban teljesítő devizájává vált, az államkötvények finanszírozási költsége pedig számottevően csökkent.Liam Peach, a Capital Economics elemzője úgy látja, ez a kormány fiskális hitelességének első valódi próbája. Szerinte a friss hiányfigyelmeztetések részben azt a célt szolgálhatják, hogy előkészítsék a várhatóan fájdalmas költségvetési szigorítást.
A Wood & Company elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a Tisza támogatottsága jelenleg magas, de a fiskális konszolidáció még nem kezdődött el. Értékelésük szerint a béremelkedés fékezése és a lakáshitelek kamattámogatásának visszavágása sok választó számára kedvezőtlen lenne, ugyanakkor fontos lépés lehetne, ha Magyarország komolyan tartja magát az euró bevezetésének céljához.
Eurómenetrend és hitelminősítői kockázatok
Piotr Kalisz, a Citi közgazdásza kulcskérdésnek nevezi, hogy a kormány milyen ütemű hiánycsökkentést vállal. Szerinte ahhoz, hogy a 2030-as euróbevezetési menetrend reális maradjon, a kabinetnek 2027-ben legalább a GDP 1 százalékának megfelelő deficitcsökkentést kellene felmutatnia 2026-hoz képest, és világos tervet kellene adnia a következő évekre is.Kalisz szerint a 0,6 és 1 százalékpont közötti kiigazítás még összeegyeztethető lenne az eurófeltételek valamivel későbbi teljesítésével. Ha azonban a szigorítás 0,6 százalék alatt maradna, az már arra utalna, hogy az euróbevezetés nem tartozik a kormány elsődleges prioritásai közé.
A hitelminősítők szintén óvatosak maradnak. Malgorzata Krzywicka, a Fitch Ratings elemzője szerint a csökkenő finanszírozási költségek támogatják Magyarország helyzetét, de továbbra is bizonytalan, mekkora eredményt hozhatnak a kiadáscsökkentési tervek, köztük az állami szerződések és kiadások felülvizsgálata. Az S&P Global elemzői pedig arra figyelmeztetnek, hogy a gyenge költségvetési kiindulópont miatt nehéz lehet 2030-ig kikerülni az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Szerintük középtávú, kiadáskontrollt is tartalmazó fiskális terv nélkül a költségvetési pálya kiszámíthatatlanabbá és a külső sokkokkal szemben sérülékenyebbé válhat.
Az államháztartás egyenlegéről közben friss adat is érkezik, a központi költségvetés júniusban több mint 400 milliárd forintos többlettel zár.
Korábbi cikkünkben a magyar államháztartás júniusi, 424,1 milliárd forintos többletéről írtunk, amely átmeneti fordulatot jelentett az év első felének hiánytrendjéhez képest. Ugyanakkor azt is kiemeltük, hogy a féléves deficit továbbra is nagyon magas, ezért az éves hiánycél eléréséhez és a költségvetési pálya stabilizálásához további korrekciókra, illetve kiadási alkalmazkodásra lehet szükség.
- Forex
- Crypto