Magyarország EPPO-csatlakozása 2027 elejére tolhatja a magyar ügyek érdemi vizsgálatát

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar EPPO-csatlakozás 2027

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

1 órával ezelőtt

Magyarország EPPO-csatlakozása 2027 elejére tolhatja a magyar ügyek érdemi vizsgálatát — EPPO-indulás 2027-ben

Magyarország európai ügyészségi csatlakozásának bizottsági jóváhagyása után a tényleges magyarországi működés még hónapokat vehet igénybe. A lengyel csatlakozás menetrendje alapján a magyar ügyekben az Európai Ügyészség várhatóan csak 2027 első hónapjaiban kezdhet dolgozni, miközben a szervezet 2021-ig visszamenőleg is vizsgálódhat.

Kiemelések

A Portfolio.hu szerint az EPPO magyar tagjának kinevezése és operatív működésének kezdete 2027 elejére tolódhat a tagállami és uniós kiválasztási folyamatok miatt.
A magyar jogi együttműködési megállapodás csak korlátozott gyakorlati lehetőségeket biztosít az Európai Ügyészségnek, így a hazai ügyek vizsgálata 2027-ig a magyar ügyészség feladata marad.
A csatlakozási folyamat gyorsítása jogi, szimbolikus és intézményi jelentőségű, mivel a késlekedő eljárásindítás ronthatja a jövőbeli vizsgálatok hatékonyságát.

A csatlakozás menetrendje és a kinevezések időigénye

Portfolio.hu elemzése szerint a bizottsági jóváhagyás önmagában még nem jelenti azt, hogy az Európai Ügyészség azonnal megkezdi a munkát Magyarországon. A formális tagság után ki kell jelölni az ország európai ügyészét és a delegált európai ügyészeket is, ehhez pedig többlépcsős nemzeti és uniós kiválasztási folyamat szükséges.

A cikk a lengyel példát tekinti a legfontosabb viszonyítási alapnak, mivel az Európai Ügyészség létrehozása után hosszabb kihagyást követően eddig Lengyelország csatlakozott a szervezethez. Ott a csatlakozási szándékot 2023 decemberében jelezték, a hivatalos jelentkezést 2024. január 5-én küldték el, a Bizottság pedig 2024. február 29-én fogadta el a csatlakozási határozatot, amely március 20-án lépett hatályba.

A tényleges munkakezdést azonban Lengyelországban is lassította a személyi kiválasztás. Az európai ügyészi posztra három jelöltet kell felterjeszteni, akiket független szakértői testület értékel, majd a Bel- és Igazságügyi Tanács dönt róluk; a delegált európai ügyészeket pedig az Ügyészi Kollégium nevezi ki. A magyar menetrendet a nyári szünet és a tanácsi ülések időpontja is szűkíti, ezért a döntés az európai ügyész személyéről a szerző becslése szerint csak a december 3–4-i ülésen születhet meg, a teljes működés pedig 2027 első hónapjaiban indulhat el.

A magyar igazságügyi rendszerre gyakorolt hatás

Az átmeneti időszakban a magyar ügyek kezelése továbbra is a hazai ügyészségre hárul, miközben a már létező együttműködési munkamegállapodás a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség között korlátozott gyakorlati kapaszkodót ad. A dokumentum főként az egyébként is alkalmazandó uniós jogi együttműködési eszközökre utal, és nem ír elő részletes, konkrét végrehajtási lépéseket.

A megállapodás lehetővé teszi stratégiai információcserét, valamint tág keretek között kölcsönös segítséget és operatív együttműködést helyez kilátásba, de az Európai Ügyészség magyar ügyekben ettől még nem kap érdemben szélesebb jogkört, mint egy másik tagállam ügyészsége. A cikk szerint ezért a csatlakozás felgyorsítása nemcsak jogi, hanem szimbolikus és intézményi szempontból is fontos, különösen azért, mert a későbbi vizsgálatok eredményességét ronthatja, ha az eljárások megindítása túl sokáig húzódik.

Korábbi cikkünkben Magyarország Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozásáról írtunk, amelyet az Európai Bizottság hivatalosan jóváhagyott, és amely az uniós forrásokat érintő csalások és korrupciós ügyek kivizsgálásában hoz fordulatot. Bemutattuk, hogy a hatáskör visszamenőlegesen is kiterjed a 2021. június 1. után elkövetett, uniós pénzeket érintő bűncselekményekre, és hogy a tagság a szükséges kinevezésekkel és kapacitásépítéssel válik működőképessé. Kitértünk arra is, hogy a döntés a forrásokhoz való hozzáférés szempontjából is jelentős, miután politikai megállapodás született 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás feloldásáról.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?