Az Európai Bizottság lakhatási keretet javasol a rövid távú kiadás és az üres lakások korlátozásához

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
EU lakhatási keret javaslat

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Oleksii Zaichenko

10.09.2026

Az Európai Bizottság lakhatási keretet javasol a rövid távú kiadás és az üres lakások korlátozásához — Uniós lakhatási keret készül

Az Európai Unió a megfizethető lakhatás romló helyzete miatt új jogi keretet készít elő, amely segítené a lakáshiánnyal és emelkedő árakkal küzdő települések beavatkozását. A csomag nem vezetne be általános uniós tilalmat, de közös feltételrendszert adna a rövid távú lakáskiadás, a második otthonok és a tartósan üresen álló lakások helyi korlátozásához.

Kiemelések

Az Európai Bizottság új jogszabálytervezetet javasol, amely egységes keretet ad a rövid távú lakáskiadás, második otthonok és üres lakások korlátozására, a döntést a helyi hatóságokra bízva.
Berlinben 59, Madridban 75, Lisszabonban 103 százalékkal nőttek a lakbérek tíz év alatt, Magyarországon pedig országosan 116, Budapesten 106 százalékos drágulás történt 2015 és 2025 januárja között.
A Bizottság szerint a korlátozások mellett szükség van lakáskínálat bővítésére, gyorsabb engedélyezésre, felújításokra és a kihasználatlan ingatlanok bevonására, különösen a szociális szektorban.

Uniós szabályozási keret a helyi beavatkozásokhoz

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, az Európai Bizottság szerdán mutatja be a megfizethető lakhatásról szóló jogszabályjavaslatát, amelyet Dan Jørgensen energiaügyi és lakhatási biztos Teresa Riberával közösen ismertet. A Bizottság szerint az európaiak 40 százaléka, a városlakóknak pedig 51 százaléka tartja azonnali megoldást igénylő problémának a megfizethető lakhatás hiányát.

A javaslat alapján a hatóságok könnyebben ítélhetik meg, milyen feltételek mellett korlátozhatják a rövid távú lakáskiadást, a második otthonok vásárlását vagy használatát, illetve a lakások tartós üresen tartását. A kijelölés közös módszertan szerint történne, amely a lakásárak és a jövedelmek arányát, valamint a helyi kínálatot, keresletet és népesedési folyamatokat is vizsgálja.

Az Airbnb jellegű kiadások korlátozásához a hatóságoknak bizonyítaniuk kellene, hogy az adott tevékenység legalább három éve jelentősen rontja a lakhatás megfizethetőségét vagy a lakások elérhetőségét, és enyhébb intézkedéssel nem érhető el ugyanaz az eredmény. A korlátozásoknak célzottnak, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, legfeljebb öt évre szólhatnak, rendszeres felülvizsgálat mellett.

A keret a második otthonokra és a tartósan üres lakásokra vonatkozó intézkedéseket is lefedi, miközben a döntés továbbra is a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságoknál marad. A vásárlási feltételeket nem lehet visszamenőleg alkalmazni, az üresen tartás megítélésénél pedig figyelembe kell venni az indokolt használaton kívüli időszakokat.

Lakbéremelkedés és kínálatbővítési nyomás Európában

Dan Jørgensen szerint az elmúlt tíz évben Berlinben 59, Madridban 75, Lisszabonban pedig 103 százalékkal emelkednek a lakbérek, ami már a munkaerő mobilitását és a tanulási lehetőségeket is korlátozza. A biztos úgy látja, hogy az ápolók, tanárok és rendőrök sok esetben nem engedhetik meg maguknak, hogy ott dolgozzanak, ahol élnek.

Magyarországon is hasonló léptékű drágulás ment végbe, a kínálati lakbérek 2025 januárjára több mint megduplázódnak a 2015-ös szinthez képest. A KSH és az ingatlan.com korábban ismertetett lakbérindexe szerint országosan 116, Budapesten pedig 106 százalékos emelkedés történt, miközben a rövid távú kiadási aktivitás a négy legnagyobb platformon 2018 és 2024 között 93 százalékkal nőtt.

A Bizottság háttéranyaga szerint Madrid központjában száz, hosszú távú bérleti piacon elérhető lakásra mintegy negyven rövid távra kiadott szálláshely jut. Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a korlátozások önmagukban nem pótolják a lakáskínálat bővítését, ezért a javaslatot kísérő ajánlás gyorsabb tervezést és engedélyezést, épületfelújításokat, átalakításokat, valamint a kihasználatlan ingatlanok és területek bevonását szorgalmazza, különösen a szociális, megfizethető és diáklakhatás területén.

A rendelettervezetről még az Európai Parlamentnek és a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is meg kell állapodnia. Az értékelésekhez felhasználják a 2026 májusa óta alkalmazandó uniós rövid távú szálláskiadási rendelet alapján gyűjtött adatokat is, ahol ezek rendelkezésre állnak.

Korábban írtunk az Európai Bizottság javaslatáról, amely egységes uniós keretet teremtene a rövid távú lakáskiadás szabályozására, a jelenlegi, városonként széttöredezett előírások helyett. Az anyagban kiemeltük, hogy a korlátozások csak igazolt lakáspiaci feszültség esetén, célzottan, arányosan és visszamenőleges hatály nélkül lennének alkalmazhatók, miközben a rendelet elfogadásához még a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyása szükséges. A cikk azt is bemutatta, hogy a tervezet vitákat váltott ki az iparági szereplők körében, akik szerint a kínálat bővítése és az üres ingatlanok hasznosítása nélkül a szabályozás önmagában nem oldja meg a megfizethetőségi problémákat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?