Oksana Koneva

A magyar áramrendszer kockázatait növeli a napelemes túlépítés

A magyar áramrendszer kockázatait növeli a napelemes túlépítés
Napelemek veszélyei nőnek

A magyar villamosenergia-rendszer egyik fő gyengesége az egyoldalú forrásoldali fejlesztés, mert a gyorsan bővülő napelemes kapacitás mellé nem épült ki elég tárolási és rugalmassági kapacitás. Ez a szerkezet negatív nagykereskedelmi árakat, nyári ellátási feszültségeket és a nagyfogyasztókra háruló többletterheket is erősíti.

Kiemelések

  • A magyar áramrendszer közel 9000 megawattos napelemes kapacitása mellett is importra szorult a július–augusztusi hőség idején, mivel a termelés nem esett egybe a fogyasztási csúcsokkal.
  • A tavaszi napos órákban a régiós Core másnapi piacon negatív nagykereskedelmi villamosenergia-árak alakultak ki, míg a nyári kínálatszűkülés kiugró árakat eredményezett Magyarországon és több európai országban.
  • Szakértők szerint a magyar energiarendszer stabilitásához szükséges Paks II. megépítése, hálózatfejlesztés, valamint a nukleáris és gázas kapacitások bővítése a következő energiamixben.

Rendszerszintű gondok és nyári árkilengések

Ahogy a Portfolio.hu beszámolt róla, Batta Gergő egy konferenciaelőadásban arról beszél, hogy Magyarország túl nagy hangsúlyt helyezett a napelemes kapacitások kiépítésére, miközben elmaradtak azok az intézkedések, különösen a tárolókapacitások fejlesztései, amelyek kiegyensúlyozhatták volna a rendszert.

Szerinte a naperőművek jellemzően akkor termelnek sokat, amikor arra kisebb az igény, miközben a csúcsterheléses időszakokban nem áll rendelkezésre elegendő más forrás. A nagykereskedelmi villamosenergia-árak ezt már jelzik, mert tavasszal a régiós alacsony kereslet és az erős napenergia-termelés a Core régió másnapi piacán a napos órákban negatív árakat okozott.

Nyáron ezzel szemben a hőkupola, a szélcsend és az alacsony vízállás miatt több európai országban szűkül a kínálat, ami kiugró árakat eredményez. A július végi és augusztus eleji extrém meleg idején a magas hűtési igény és a Duna vízgyűjtőjén jelentkező szárazság Paks termelésének visszafogásához is hozzájárult, így a magyar ellátás a kritikus időszakban importra szorult a közel 9000 megawattos napelemes kapacitás ellenére is.

Batta szerint a megfelelőbb energiamixszel rendelkező országok, köztük Bulgária, ebben az időszakban nettó hozzájárulóvá váltak, miközben Magyarország mellett Németország és Olaszország is nettó importőri pozícióba került. Úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi szerkezetben gyakorlatilag a magyar GDP exportálása zajlik, ennek terhét pedig elsődlegesen a hazai nagyfogyasztók viselik.

Árjelzések, szabályozás és a következő energiamix

A panelbeszélgetésen Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára azt veti fel, mennyire stresszálló a rendszer a covidtól a nyári paksi energiakrízisig tartó válságsorozat után. Batta erre azt mondja, hogy forráshiány esetén a rendszerirányító elsődleges feladata nem maga az ellátás, hanem a rendszer egyensúlyának fenntartása, ami korlátozásokkal vagy importtal is járhat.

Králik Gábor, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese szerint a kulcskérdés az, hogy minden szereplő megfelelő árjelzést kapjon. Úgy látja, a lakossági árak keresztfinanszírozása tompítja az alkalmazkodást, emiatt a valós költségek csak részben jelennek meg a fogyasztóknál, ami drágábbá teszi a rendszer problémáinak kezelését és a stabilitást is veszélyezteti.

A résztvevők szerint a dinamikus árazást nem lehet változtatás nélkül a lakosságra terhelni, de olyan termékek kialakíthatók, amelyek ösztönzik a fogyasztói alkalmazkodást. Katona Ádám, az E.ON Hungária Zrt. hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy a piaci logika erősebb beengedése, a keresletoldali beavatkozás és a támogatási rendszer átalakítása nélkül a negatív árak és a pazarló kapacitásfelhasználás problémája fennmarad.

A jövőbeli energiamixről szólva Aszódi Attila és Katona Ádám is szükségesnek tartja Paks II. megépítését. Batta Gergő szerint a hálózatfejlesztést Magyarország földrajzi helyzete miatt mindenképpen folytatni kell, miközben a jelenlegi állás szerint a nukleáris és a gázas kapacitások racionális bővítése tűnik indokoltnak, még ha a hosszú távú költségpályák ma nehezen is láthatók.

Korábbi cikkünkben a magyar energiarendszer átalakulását jártuk körül, kiemelve, hogy a megújulók térnyerése mellett egyre inkább a termelés, a tárolás és a fogyasztás összehangolása, illetve a rugalmas portfólió válik kulcskérdéssé. Bemutattuk, hogy az ipari méretű energiatárolás és az adatvezérelt menetrendezés már a napi működés része, miközben a PICASSO-platformhoz való csatlakozás új lehetőségeket és szigorúbb megfelelési elvárásokat hoz a kiegyenlítő piacon.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.