Az Európai Bizottság fejlettanyag-ipari menetrendet javasol az EU ipari versenyképességének erősítésére
Az Európai Unió hosszú távú tervet vázol fel arra, hogy a fejlett anyagok terén meglévő kutatási bázisát 2035-re nagyobb léptékű ipari termeléssé alakítsa. A javaslat olyan stratégiai ágazatokat céloz meg, mint az energiaipar, a mobilitás, az elektronika, az építőipar, az egészségügy, a repülőgépipar és a védelem, miközben a beruházási célokat a tagállamok közötti szorosabb együttműködéssel kapcsolja össze.
Kiemelések
- Az Európai Bizottság fejlett anyagokra vonatkozó európai menetrendje 2035-ig 20%-os növekedést céloz meg a beruházások, az EU-ban működő startupok és a fejlett anyagokkal kapcsolatos projektek alkalmazási szintje terén.
- A menetrend célja, hogy felgyorsítsa az átállást a laboratóriumi kutatástól a kereskedelmi felhasználásig; az előrehaladást a Fejlett Anyagok Technológiai Tanácsa által nyomon követett fő teljesítménymutatók alapján mérik, az első helyzetfelmérésre pedig 2028 végéig kerül sor.
- Az EU fejlettanyag-ipara 1,5 millió munkahelyet és 15 000 vállalatot támogat; a Horizont Európa program 2021–2027-re elkülönített 2,3 milliárd eurója elősegíti a növekedést és az ipari versenyképesség javítását.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
2035-ös célok és szakpolitikai keret
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a javasolt, fejlett anyagokra vonatkozó európai menetrend célja, hogy 2035-re az EU legyen a világelső a biztonságosabb és fenntarthatóbb fejlett anyagok feltalálásában, gyártásában és felhasználásában. A terv három mérhető célt határoz meg erre az időpontra: 20%-kal növelné a fejlett anyagok kutatására és innovációjára fordított beruházásokat, 20%-kal emelné az EU-ban működő, ezen a területen tevékenykedő startupok és scaleupok számát, valamint 20%-ra növelné a magasabb alkalmazási szintet elérő projektek arányát.A Bizottság szerint a menetrend célja, hogy felgyorsítsa az utat a laboratóriumi kutatástól a kereskedelmi felhasználásig, és támogassa az ipari alkalmazás szélesebb körű elterjedését. Emellett a tagállamok közötti szorosabb együttműködés keretrendszerét is javasolja a beruházások jobb összehangolása, a kutatás és a piaci alkalmazás közötti idő lerövidítése, a stratégiai autonómia erősítése és Európa technológiai pozíciójának megerősítése érdekében.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke szerint a fejlett anyagok központi szerepet játszanak Európa tiszta átállásában, gazdasági biztonságában és globális versenyképességében. A javaslat elfogadásához még szükség van az EU Tanácsának jóváhagyására. Az előrehaladást a Fejlett Anyagok Technológiai Tanácsa által felügyelt fő teljesítménymutatók alapján követik nyomon; az első helyzetfelmérésre 2028 végéig, a teljes végrehajtási jelentésre pedig 2030 végéig kerül sor.
Ipari hatás a stratégiai ágazatokban
A fejlett anyagokat már most is széles körben használják az európai gazdaságban: az épületek energiahatékonyságának javításától és a szélturbináktól kezdve az elektromos járművek akkumulátorainak, a közlekedési alkatrészeknek és a 3D-nyomtatással készülő orvosi implantátumoknak a megerősítéséig. A Bizottság érvelése szerint az atomi szinten tervezett anyagok könnyebbé, erősebbé, intelligensebbé és hatékonyabbá tehetik a termékeket, támogatva azokat az ágazatokat, amelyek egyre fontosabbak az EU ellenálló képessége és gazdasági biztonsága szempontjából.Európa jelentős meglévő bázisra építhet: több mint 15 000 vállalat tevékenykedik a fejlett anyagok területén, és az ágazat mintegy 1,5 millió munkahelyet támogat az EU-ban. A Bizottság szerint a további növekedéshez az ágazatnak szorosabb ökoszisztéma-kapcsolatokra, a tesztelési és kísérleti infrastruktúrához való gyorsabb hozzáférésre, jobb készségekre, ellenállóbb ellátási láncokra, egyértelműbb szabályozási útvonalakra és jobb adat-interoperabilitásra van szüksége.
A 2030-ig szóló kezdeményezés öt kiemelt területe keretében a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a kutatási és innovációs beruházásokat a stratégiai ágazatokra összpontosítsák; a digitalizáció és a mesterséges intelligencia segítségével gyorsítsák fel a felfedezést és a tesztelést; a minősítési rendszerek és az infrastruktúrához való hozzáférés javításával rövidítsék le a piacra jutás idejét; keresletoldali intézkedésekkel és közbeszerzéssel támogassák a felfuttatást; továbbá képzéssel, átképzéssel és továbbképzéssel kezeljék a készséghiányt. A javaslat a Bizottság fejlett anyagokról és az ipari vezető szerepről szóló, 2024-es közleményére épül, az EU pedig már 2,3 milliárd eurót különített el erre a területre a Horizont Európa program keretében a 2021 és 2027 közötti időszakra.
Korábban már részletesen ismertettük Putyin APEC-en elhangzott megjegyzéseit az EU ipari versenyképességéről a szankciók és a kereskedelmi pozicionálás összefüggésében.
Legfrissebb EU Sanctions hírek
- Forex
- Crypto