Az EKB felügyelete kiemeli a felügyelet és szanálás folytonosságát az euróövezeti banki keretrendszerben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi intézmények
Az EKB felügyelet–szanálás folytonossága

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Alena Volkova

22.09.2026

Az EKB felügyelete kiemeli a felügyelet és szanálás folytonosságát az euróövezeti banki keretrendszerben — Az EKB összekapcsolja a felügyeletet és a szanálást

Tíz évvel az Egységes Szanálási Mechanizmus létrehozása után az EKB egyik vezető bankfelügyeleti szakértője szerint a felügyelet és a szanálás egyetlen, folyamatos rendszert alkot az euróövezet pénzügyi stabilitásának védelmében. A beszéd amellett érvel, hogy az információmegosztás, a jogi koordináció és a hiteles szanálási tervezés már jóval bármely csődpont elérése előtt alakítja a bankok magatartását.

Kiemelések

Az EKB felügyelete hangsúlyozza, hogy a bankfelügyelet és a szanálás egymással összefüggő folyamatok, amelyekben a prudenciális követelmények közvetlenül befolyásolják a bank szanálhatóságát és fenntarthatóságát.
Az EKB és az Egységes Szanálási Testület közötti, egyetértési megállapodásban rögzített integrációt az IMF 2025-ös pénzügyi szektort értékelő programja az euróövezet egyik alapvető erősségeként azonosítja, bár az adatok és az ösztönzők összehangolása továbbra is kihívást jelent.
A keretrendszer célja az állami támogatással kapcsolatos várakozások csökkentése azáltal, hogy arra ösztönzi a bankokat: tegyék belsővé a csőd költségeit, építsenek veszteségelnyelő kapacitást, és a szanálhatóságot vezetői felelősségként kezeljék.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A keretrendszer összekapcsolja a felügyeletet a bankcsődök kezelésével

Az ECB Banking Supervision beszámolója szerint, amely az EKB felügyeleti részlegének közzétett beszédére hivatkozik, az előadó úgy véli, hogy az európai bankfelügyelet és szanálás különálló pillérekként való hagyományos értelmezése elemzési szempontból félrevezető, mivel mindkét funkció ugyanazon a láncolaton működik, a normál felügyelettől a válságkezelésig és az esetleges piacról való kilépésig.

A felszólalás szerint a bankcsődök általában egy látható romlási folyamat eredményeként alakulnak ki, nem pedig elszigetelt eseményként; az eszközminőség, a finanszírozási költségek, az irányítási hiányosságok és a bizalom egyaránt befolyásolják a nehéz helyzethez vezető utat. Ebben az összefüggésben a még működő bankkal szemben támasztott prudenciális követelmények – beleértve a tőkét, a likviditást, az irányítást és az adatkezelési képességeket – közvetlenül befolyásolhatják, hogy az intézmény később szanálható-e.

A beszéd azt is megállapítja, hogy a szanálási tervezés visszahat a felügyeleti értékelésekre. Az olyan elemek, mint a szavatolótőkére és leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény, a szanálási stratégiák, az eszközök működési készenléte és a kritikus funkciók azonosítása, befolyásolhatják a fizetőképesség megítélését, valamint azt, hogy a bank üzleti modellje fenntartható marad-e a szanálási folyamat után.

Az előadó hozzáteszi, hogy a bankok által készített helyreállítási tervek és a hatóságok által kidolgozott szanálási tervek eltérő jogi rendszerek alapján készülnek, de ugyanazt a mérleget és a potenciális válságpályát írják le. Ha e folyamatok nem kapcsolódnak össze, a keretrendszerben éppen ott keletkezhet rés, ahol a koordináció a legfontosabb.

A koordináció az euróövezeti bankok egyik kulcsfontosságú erőssége

A beszéd az Európai Központi Bank és az Egységes Szanálási Testület közötti együttműködést az euróövezeti válságkezelési architektúra központi elemének tekinti. Eszerint az időben történő és részletes információmegosztás, a közös válságszimulációk, valamint a felügyeleti és szanálási hatóságok közötti kölcsönös bizalom szükséges ahhoz, hogy az egyik szakaszból a következőbe történő eszkaláció koordinált átadás-átvétellé váljon.

A megjegyzések szerint az EKB és az SRB közötti egyetértési megállapodás e kapcsolat sarokköve, és a normál körülmények, valamint a válságok idején történő információcserére is kiterjed. A beszéd hozzáteszi, hogy az IMF 2025-ös, az euróövezetre vonatkozó pénzügyi szektort értékelő programja ezt az integrációt az európai keretrendszer erősségeként azonosítja, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az adatminőség, az információmegosztás és az ösztönzők összehangolása folyamatos erőfeszítést igényel.

Az előadó szerint a folytonosság a válság előtt is befolyásolja a piaci magatartást, mivel a bankok szanálására irányuló hiteles szándék és képesség csökkenti az állami támogatással kapcsolatos várakozásokat. Ebben a helyzetben a bankokat arra ösztönzik, hogy belsővé tegyék a csőd költségeit, veszteségelnyelő kapacitást építsenek ki, és a szanálhatóságot ne csak megfelelési feladatként, hanem vezetői felelősségként kezeljék.

A beszéd azzal zárul, hogy az együttműködés a szanálás után is ugyanolyan fontos, mint azt megelőzően, és kijelenti, hogy a hatékony válságkezelés olyan szilárd jogi keretrendszertől függ, amely lehetővé teszi a hatóságok számára a gyors fellépést a jogszerű korlátok túllépése nélkül.

Korábban beszámoltunk az Indiai Tartalékbank által elindított Felügyeleti Adatminőségi Indexről, amely a kereskedelmi bankok szabályozói jelentéseinek pontosságát, következetességét és hasznosságát hivatott javítani. Az index célja, hogy segítse a bankokat a jelentési hiányosságok feltárásában és kijavításában, ezáltal erősítve a belső kontrollokat és az adatkezelést. A jobb felügyeleti adatminőség pedig hatékonyabb felügyeletet támogat, valamint erősíti az átláthatóságot és a pénzügyi stabilitást a bankszektorban.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?