A COP31 energiával kapcsolatos tárgyalásainak középpontjában a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás és az elektromos hálózatok fejlesztése áll

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi intézmények
COP31: energia- és hálózati tárgyalások

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Darina Pashchenko

2 órával ezelőtt

A COP31 energiával kapcsolatos tárgyalásainak középpontjában a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás és az elektromos hálózatok fejlesztése áll — COP31: az energiaátállás a középpontban

A COP31 második napján Antalyában az energia- és közlekedési kérdések kerülnek előtérbe, miközben a kormányok azt mérlegelik, hogyan csökkenthetnék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és bővíthetnék a tiszta villamosenergia-termelést. A vita már nemcsak a termelési célokról szól, hanem a változékony tüzelőanyag-import költségeiről, a hálózati kapacitás hiányáról és a fejlődő gazdaságok magas finanszírozási korlátairól is.

Kiemelések

Brazília november 3-án mutatta be a COP31-en azt a nemzeti átállási útitervet, amely segít az országoknak felmérni a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra való felkészültségüket és felgyorsítani a nemzetközi együttműködést.
António Guterres, az ENSZ főtitkára arról számolt be, hogy a közel-keleti feszültségek fokozódása óta az EU több mint 100 milliárd euró többletköltséget fizetett a fosszilis tüzelőanyagok importjáért, miközben 130 országban emelkedtek a benzin- és dízelárak.
A hálózati csatlakozás szűk keresztmetszetei 2 500 gigawattnyi globális tisztaenergia-projektet késleltetnek, a magas finanszírozási költségek pedig a nap- és szélenergia árának csökkenése ellenére is hátráltatják a projektek megvalósítását a fejlődő országokban.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Brazília útiterve és Türkiye villamosítási törekvése

A UN News beszámolója szerint Brazília hivatalosan is bemutatja a COP31-en azt az önkéntes útitervet, amelynek célja, hogy segítse az országokat a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra vonatkozó globális vállalás nemzeti átállási tervekre váltásában.

A november 3-án először közzétett terv a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, termelést és kínálatot, valamint az ezekről való átállás gazdasági hatásait vizsgálja. Ana Toni, a COP30 brazil elnökségének vezérigazgatója szerint a terv olyan mutatókat kínál az országoknak, amelyekkel felmérhetik felkészültségüket, azonosíthatják az akadályokat és kijelölhetik a következő lépéseket, emellett pedig a nemzetközi együttműködés erősítését is javasolja.

António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség egyre nagyobb gazdasági terhet és éghajlati kockázatot jelent. Elmondása szerint az Európai Unió önmagában több mint 100 milliárd euró többletköltséget fizetett a fosszilis tüzelőanyagok importjáért a közel-keleti eszkaláció kezdete óta, miközben 130 országban emelkedtek a benzin- és dízelárak.

A COP31 házigazdája, Türkiye a 35-re 35 kezdeményezést is szorgalmazza, amely azt célozza, hogy a villamos energia részesedése a globális energiafogyasztásból a jelenlegi valamivel több mint 20 százalékról 2035-re 35 százalékra emelkedjen. Ennek az átállásnak az éghajlati előnye attól függ, hogy a villamos energia egyre nagyobb hányada tiszta energiaforrásokból származik-e.

A hálózati szűk keresztmetszetek és a finanszírozási kockázatok lassítják az előrehaladást

Az elektromos hálózatok az energiaátállás egyik központi korlátjává válnak: világszerte mintegy 2 500 gigawattnyi energiatermelési és egyéb energetikai projekt vár hálózati csatlakozásra. Egyes projektek egyáltalán nem tudnak csatlakozni, másoknak pedig vissza kell fogniuk a termelést, mert a meglévő hálózatok nem képesek befogadni az általuk előállított villamos energiát.

Ez a szűk keresztmetszet különösen a nap- és szélenergia-projekteket érinti, amelyek viszonylag gyorsan megépíthetők, de az áram otthonokba és vállalkozásokhoz történő eljuttatásához továbbra is átviteli hálózatokra van szükségük. A hiányzó vagy elavult hálózatok ezért még ott is veszélyeztetik a tiszta energia gyors elterjedését, ahol rendelkezésre áll a szükséges termelési technológia.

A finanszírozás továbbra is jelentős akadályt jelent. Bár a nap- és szélenergia költségei az elmúlt évtizedben meredeken csökkentek, számos fejlődő ország továbbra is magas kezdeti költségekkel és drágább hitelfelvétellel szembesül, ami megnehezíti a projektek finanszírozását még akkor is, ha az alapul szolgáló technológia versenyképes.

Az ENSZ a Global Grids Accelerator programmal igyekszik orvosolni a probléma egy részét: a kezdeményezés célja, hogy mozgósítsa az elektromos hálózatokba irányuló beruházásokat, valamint felgyorsítsa a hálózatok bővítését és korszerűsítését. A hálózati korlátok és a finanszírozási költségek együttesen határozzák meg azokat a kereskedelmi és szakpolitikai kihívásokat, amelyeket az országoknak meg kell oldaniuk ahhoz, hogy a COP31 célkitűzései az energiarendszerek átalakulásában is megmutatkozzanak.

A legfrissebb fejlemény az AI-adatközpontok finanszírozásával kapcsolatos korábbi cikkünket követi, amely a finanszírozási nehézségekre, az építkezések késedelmeire és az áramellátási korlátokra hívta fel a figyelmet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?