EGSZB korrupciógyanú miatt uniós ügyészségi vizsgálat alá kerül Brüsszelben

Traders Union
Minden hír
Szabályozó hatóságok
EGSZB korrupció gyanú vizsgálat

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Dmytro Kharkov

16.10.2026

EGSZB korrupciógyanú miatt uniós ügyészségi vizsgálat alá kerül Brüsszelben — EGSZB uniós vizsgálat

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság pénzeszközeinek kezelése miatt felmerült összeférhetetlenségi gyanú új szakaszba lép Brüsszelben. Az ügyet az OLAF átadja az Európai Ügyészségnek, amely szélesebb nyomozati jogkörökkel vizsgálja az EU pénzügyi érdekeit érintő feltételezett bűncselekményeket.

Kiemelések

Az OLAF az év elején érkezett visszaélés-bejelentések nyomán átadta az EGSZB pénzkezelési korrupciógyanús ügyét az Európai Ügyészségnek.
Az EGSZB elnöke, Séamus Boland 2025 októberében került megválasztásra és saját kezdeményezésére fordult az OLAF-hoz az ügy kirobbanásakor.
A vizsgálat kockázatait növeli, hogy az OLAF azt is ellenőrzi, az EGSZB vezetése próbálja-e azonosítani a visszaélés-bejelentőt.

Az ügy átadása és a vizsgálat háttere

A Portfolio a Politico beszámolója alapján írja, hogy az OLAF az idei év elején kap bejelentést visszaélés-bejelentőktől arról, hogy összeférhetetlenség merül fel az EGSZB pénzeszközeinek kezelésében. Az OLAF sajtóosztálya megerősíti a lapnak, hogy az ügyet átadja az Európai Ügyészségnek, további részleteket azonban nem közöl.

Az uniós költségvetésből finanszírozott tanácsadó testület az EU jogalkotási és szakpolitikai javaslatait véleményezi. Az EGSZB szóvivője közli, hogy a testületet az OLAF tájékoztatja az átadásról, és amikor a gyanú felmerül, az EGSZB elnöke, a 2025 októberében megválasztott ír Séamus Boland azonnal, saját kezdeményezésére fordul a csalásellenes hivatalhoz.

A szóvivő szerint a testület vezetése rendkívül komolyan veszi az ügyet, és elkötelezett az átláthatóság, valamint az elszámoltathatóság mellett. Az EPPO jogkörei jóval erősebbek az OLAF lehetőségeinél, mivel a közigazgatási vizsgálatokon túl házkutatást tarthat és bizonyítékokat is lefoglalhat az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények nyomozásában.

További kockázatok a bejelentők azonosításának ügyében

Az ügynek külön szála, hogy az európai ombudsman tájékoztatása alapján az OLAF azt is vizsgálja, megpróbálják-e az EGSZB vezetői azonosítani a visszaélés-bejelentőt. Ez a kérdés a belső ellenőrzési és irányítási gyakorlatok mellett a szervezeti megfelelési kockázatokat is növeli.

A Politico által megismert névtelen levelek szerint a felsővezetés arra utasítja az EGSZB informatikusait, hogy derítsék ki, mely alkalmazottak nyitják meg az OLAF weboldalát az azt megelőző hetekben. Az EGSZB közleményében azt írja, hogy a névtelen levelek súlyos személyes fenyegetéseket tartalmaznak, és nem a testület hivatalos visszaélés-bejelentési csatornáján keresztül érkeznek.

Korábbi cikkünkben a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló brüsszeli tárgyalások magyar vonatkozásait tekintettük át, kiemelve a hétéves keret nagysága és a tagállami terhek körüli vitát. Bemutattuk azt is, hogyan próbál a kormány kompenzációt elérni a korábban elveszített uniós források miatt, és milyen feltételek mellett kerülhet napirendre több milliárd euró felszabadítása.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?