Az EPPO működési kockázataira figyelmeztet Kövesi az uniós vizsgálatok közepette

Traders Union
Minden hír
Szabályozó hatóságok
EPPO működési kockázatai vizsgálatok idején

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Oleksii Zaichenko

28.10.2026

Az EPPO működési kockázataira figyelmeztet Kövesi az uniós vizsgálatok közepette — EPPO veszélyben: kockázatok

Az Európai Ügyészség leköszönő vezetője szerint az intézmény működését tartós forráshiány, politikai akadályok és bonyolult jogi keretek gyengítik. A bírálatok az EPPO több érzékeny ügyének idején hangzanak el, köztük a Pfizerrel kapcsolatos vizsgálat és több tagállami eljárás közepette.

Kiemelések

Laura Codruța Kövesi szerint az EPPO működését fenyegeti a krónikus alulfinanszírozottság, a jogi felülvizsgálat késése és a túlzott bürokrácia.
Az EPPO 2024-ben átvette a Pfizergate-ügyet, Ursula von der Leyen ellen korrupció és összeférhetetlenség gyanújával nyomoznak, miközben személyesen nem jelent meg vallomástételre.
Az EPPO a görög agrártámogatási botrányban és több mint négymillió eurós ID-frakciós visszaélés kapcsán is nyomoz, míg Görögországnak uniós forrásvesztést, Lengyelországnak és Magyarországnak működési nehézségeket jósolnak.

Vezetői bírálatok és a Pfizer-ügy háttere

Amint azt a Portfolio a Politicóra hivatkozva megírta, Laura Codruța Kövesi a lapnak adott interjújában arról beszél, hogy az Európai Ügyészséget rendszerszinten ássák alá, miközben a szervezet végzi a munkáját. A pénteken távozó főügyész három fő problémát emel ki, a krónikus alulfinanszírozottságot, a jogi keretek felülvizsgálatának késlekedését és a bürokratikus struktúra bonyolultságát.

Kövesi konkrét ügyet nem kommentál, de azt mondja, egyes politikusok úgy gondolják, hogy a törvény felett állnak. A Pfizergate-ügyet az EPPO 2024-ben vette át a belga hatóságoktól, és az ügyben Ursula von der Leyent közfeladatokba való beavatkozás, SMS-ek megsemmisítése, korrupció és összeférhetetlenség gyanújával vizsgálják.

A nyomozásban érintett, névtelenséget kérő forrás szerint az Európai Bizottság elnöke mindeddig nem jelent meg személyes vallomástételre az ügyészségen. A Bizottság szóvivője ezzel szemben azt közli, hogy az intézmény széles körben együttműködik az EPPO-val, és az elnök a hivatali kötelezettségei által megszabott keretek között mindig együttműködő volt.

Tagállami feszültségek és intézményi következmények

Kövesi szerint a nyomás nemcsak uniós, hanem tagállami szinten is érzékelhető. A legsúlyosabb megfélemlítési kísérletként a görögországi helyzetet említi, ahol a tavaly kirobbant agrártámogatási botrány több miniszter és államtitkár távozásához vezet, miközben négy kormánypárti képviselő ellen jelenleg is bírósági eljárás folyik.

Tavaly májusban az EPPO hivatalos panaszt nyújt be az Európai Bizottsághoz, mert a görög kormány megpróbálja megakadályozni, hogy az uniós ügyészek görög parlamenti képviselők ellen nyomozzanak, a görög Legfelsőbb Bírói Tanács pedig nem hosszabbítja meg az EPPO-hoz kirendelt ügyészek mandátumát. Kövesi arra figyelmeztet, hogy ennek következménye Görögország uniós forrásainak csökkenése lehet.

A főügyész a költségvetési korlátok más országokra gyakorolt hatásáról is beszél. Magyarország 2026 augusztusában jelzi csatlakozási szándékát az EPPO-hoz, de Kövesi szkeptikus a hatékony működést illetően, mert az Európai Bizottság csak a szükséges költségvetés felét javasolja, míg Lengyelországban a szervezet a nagy várakozások ellenére sem tudja teljesíteni ígéreteit.

Az EPPO emellett az Európai Parlament egykori Identitás és Demokrácia frakciójának több mint négymillió eurós visszaélési ügyét is vizsgálja. Kövesi szerint utódja, Andrés Ritter legnagyobb kihívása az intézmény függetlenségének és hitelességének megőrzése lesz.

Korábbi cikkünkben a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló brüsszeli tárgyalások magyar vonatkozásait vettük sorra, és azt, miért tartja Budapest elfogadhatatlannak a tervezet jelenlegi formáját. Bemutattuk, hogyan érintheti Magyarországot és más kohéziós országokat a befizetések és feltételek várható szigorodása, illetve hogy a kormány milyen kompenzációt és forrásfelszabadítást próbál elérni a következő pénzügyi ciklusban.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?