Az Országgyűlés adó- és intézményi döntésekről szavaz, napirenden az MNB beszámolója is

Az Országgyűlés adó- és intézményi döntésekről szavaz, napirenden az MNB beszámolója is
Fontos parlamenti döntések

Sűrű parlamenti menetrend zajlik ma az Országházban, ahol a képviselők egyszerre tárgyalnak adópolitikai, intézményi és vagyonvédelmi ügyeket. A napirend a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös üzleti jelentésétől a december 24-i munkaszüneti nappá nyilvánításán át a legfőbb ügyész személyéről szóló titkos szavazásig terjed.

Kiemelések

  • Az Országgyűlés elé kerülő vagyonadó 1 vagy 1,5 százalékos kulccsal sújtaná az egymilliárd forintot meghaladó vagyont, miközben adójóváírásról és családi pótlék duplázásról is döntenek.
  • A kata szabályai 2027-től módosulnak: főfoglalkozású kisadózóknak havi 100 ezer, nem főfoglalkozásúaknak havi 50 ezer forint fizetési kötelezettséget írnak elő.
  • A parlament szavazhat a közmédia testület KDNP-s tagjáról, új legfőbbügyész-jelöltről és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. létrehozásáról, miközben közvagyon-védelmi és transzparencia szabályokat is tárgyal.

Adócsomagok és intézményi szavazások a mai ülésen

A Portfolio.hu beszámolója szerint a plenáris nap Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indul, majd több általános vita és zárószavazás következik, köztük az MNB 2025-ös üzleti jelentésének és beszámolójának elfogadásáról szóló döntés. A parlament tárgyalja a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását célzó intézkedéseket is, amelyek az országgyűlési képviselők, politikai vezetők és közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodásának adózott jövedelemmel való összhangját erősítenék.

Napirenden van a pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozás módosítása is, amely az érintett tőkealapok tényleges tulajdonosainak megismerhetőségét bővítené. A képviselők szavazhatnak továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról és a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvények módosításáról, valamint dönthetnek arról is, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen.

A kivételes eljárásban tárgyalt előterjesztések között szerepel az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelmét erősítő törvénymódosítás, amely a zártkörű kockázati és magántőkealapok szabályozásán is változtatna. Általános vita lesz a sport területén működő szervezetek összeférhetetlenségi szabályairól is, amely az ötszáz fő feletti sportszervezeteknél korlátozná egyes közjogi, politikai és állami gazdasági tisztségek egyidejű betöltését sportvezetői pozíciókkal.

Több adózási javaslat is a ház elé kerül. A kata szabályainak módosítása alapján a főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havi 100 ezer forintot, a nem főfoglalkozású havi 50 ezer forintot fizetne, miközben az adójóváírásról szóló javaslat a minimálbért meg nem haladó bérek esetében 6 százalékos adócsökkentést vezetne be, és tartalmazza a családi pótlék jövő évi megduplázását is. A parlament emellett a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot is tárgyalja, amely az egymilliárd forintot meghaladó vagyonra vetne ki 1, illetve 1,5 százalékos kulcsot.

Személyi döntések és közintézményi változások hatása

A mai ülésen személyi döntések is várhatók, először a Független Közmédia Testület új tagjáról, majd az államfő legfőbbügyész-jelöltjéről dönthet a parlament titkos szavazáson. A közmédia működését felügyelő kilenctagú testületben eddig hat tag kapott parlamenti jóváhagyást, most pedig a KDNP jelöltjéről, Koncz Attila televíziós szakemberről határozhat a Ház.

A legfőbb ügyészi posztról azért szavaznak ismét, mert Szathmáry Zoltán szeptember 28-án nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. Baka András köztársasági elnök ezt követően október közepén Fejes Pétert, a 2025-ben nyugdíjba vonult volt Vas megyei főügyészhelyettest jelölte, akinek megválasztását a Tisza-frakció támogatja.

Az Országgyűlés két közmédiacéggel kapcsolatos előterjesztésről is határozhat, köztük a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratáról és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. létrehozásáról. Emellett napirenden van négy vizsgálóbizottság jelentéstételi határidejének 2027. június 15-re történő kitolása, miközben a végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottság határideje változatlanul december 31. marad.

A Tisza képviselői új vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezik a felzárkóztatási források felhasználásának átvilágítására a 2004 és 2026 közötti időszakban. Külön napirendi pontként kerül a képviselők elé az EUFOR ALTHEA balkáni művelethez kapcsolódó magyar katonai szerepvállalás módosítása is, amely a hazai készenlétben lévő erők engedélyezett létszámát 150 főről 300 főre emeli.

Korábbi cikkünkben az Országgyűlés napirendjén szereplő, az MNB 2025-ös üzleti jelentését és beszámolóját érintő vitát, valamint a pénzügyi szektorra vonatkozó főbb megállapításokat foglaltuk össze. Kitértünk a közmédia új társasági modelljének és az új nonprofit struktúrák létrehozásának kereteire, továbbá arra is, hogy a jogi személyek nyilvántartásáról szóló szabályozás hatálybalépése 2029-re tolódhat, ami a cég- és civil nyilvántartások egyesítését késlelteti.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.