Balásy-csoport állami átvétele körvonalazódik Magyarországon

Traders Union
Minden hír
Üzlet és vagyon
Balásy-csoport állami átvétele

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Sholanke Dele

23.07.2026

Balásy-csoport állami átvétele körvonalazódik Magyarországon — Állami átvétel küszöbén

A választási fordulat után a korábban az állami reklám- és rendezvénypiacon domináns Balásy-cégek jövője egyre inkább vagyonkezelési és hatósági kérdéssé válik. Az állam végül mégis átveheti a társaságokat, miután a cégbirodalomban felhalmozott eszközállomány és likvid vagyon jelentős értéket képvisel.

Kiemelések

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. harmincnapos átvilágítást indít Balásy Gyula fő cégeinél június végén, az ügylet augusztus elején zárulhat le pozitív eredmény esetén.
A négy fő vállalat 2023-ban több mint 26 milliárd forint adózott eredményt ért el, nettó eszközértékük 55-60 milliárd forint, ebből likvid eszköz több mint 26 milliárd forint.
Állami likviditási mentéssel ideiglenesen stabilizálják a cégcsoportot, de felbontják az állami szerződéseket, csökken a működési kilátás és a dolgozók elvándorlása várható.

Átvilágítás indul az esetleges állami átvétel előtt

Amint arról a Portfolio, a Telex beszámolójára hivatkozva, beszámolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából június végén harmincnapos átvilágítás kezdődik Balásy Gyula fő cégeinél, és kedvező jogi, illetve pénzügyi eredmény esetén az ügylet augusztus eleje után megvalósulhat. Iparági források szerint a jogi vizsgálatot az EY, a pénzügyi átvilágítást pedig a Deloitte végzi.

Balásy korábban májusban ajánlotta fel az államnak a vállalatokat, valamint magántőkealap-befektetéseit és egy tévécsatornához kapcsolódó részesedését. A kormányfő ezt hetekkel korábban még elutasította, azzal az indokkal, hogy a kabinet nem veszi át a cégeket, és az ügyben a hatóságok járnak el.

A mostani fordulat hátterében a társaságokban lévő vagyon állhat. A felajánlott négy fő vállalat tavaly több mint 26 milliárd forint adózott eredményt termelt, miközben a cégbirodalom nettó eszközértéke 55-60 milliárd forint körül alakul, ebből a likvid eszközök összege önmagában meghaladja a 26 milliárd forintot.

Likviditási mentés mellett kifut a korábbi üzleti modell

A kormányzat közben a cégcsoport működőképességének fenntartásába is beavatkozik, miután a teljes számlazárolás hetekre fizetésképtelen helyzetbe hozza a vállalatokat. A hatóságok ezért lehetővé teszik, hogy a zárolás óta beérkező bevételekből a cégek kifizessék alvállalkozóikat és hitelezőiket, ami átmenetileg stabilizálja a likviditást.

A hosszabb távú működési kilátások ugyanakkor gyengék, mert az állami szerződéseket már felbontják, így érdemi munka jelenleg nem zajlik. A dolgozók bérét egyelőre még rendezik, de már arra ösztönzik őket, hogy új állást keressenek, mert nem valószínű, hogy az állam a korábbi formában működteti tovább a cégbirodalmat.

A folyamat politikai és üzleti szempontból is érzékeny, mert a cégcsoport korábban az állami hirdetési és rendezvényszervezési piac meghatározó szereplője volt. Az eset ezért nemcsak egy vállalati tranzakcióról szól, hanem arról is, miként kezeli az állam a korábbi rendszerhez kötött, jelentős készpénzállománnyal rendelkező cégek vagyonát.

Korábbi cikkünkben az NKA-támogatások körül kirobbant, mintegy 17 milliárd forintot érintő ügyet foglaltuk össze, amelyben a döntéshozatali felelősség és az ellenőrzési mechanizmusok működése került a középpontba. Bemutattuk, hogy a nyomozás több mint ezer támogatási döntést vizsgál, és az eljárás részeként több érintettet letartóztattak, illetve elektronikus adatok biztosítása érdekében szervereket is lefoglaltak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?