Az EKB a politika tartását jelzi, miközben az energiaárak beárnyékolják a kilátásokat

Traders Union
Minden hír
Központi bankok
Az EKB a monetáris politika tartására utal

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Olga Shendetskaya

23.07.2026

Az EKB a politika tartását jelzi, miközben az energiaárak beárnyékolják a kilátásokat — Az EKB kivár, miközben a piacok szeptemberre figyelnek

Széles körű várakozások szerint az Európai Központi Bank csütörtökön változatlanul hagyja a kamatlábakat, miközben a döntéshozók a megújult közel-keleti konfliktus és az emelkedő energiaárak gazdasági hatásait mérlegelik. Bár az infláció mérséklődött az elmúlt hónapokban, a magasabb olajárak és a geopolitikai bizonytalanság bonyolultabbá tették az euróövezet gazdasági kilátásait.

Kiemelések

Az EKB várhatóan 2,25%-on tartja a betéti kamatlábat.
A piacok továbbra is egy esetleges szeptemberi kamatemelésre összpontosítanak.
A magasabb olajárak felerősítették az inflációs aggodalmakat.
Lagarde várhatóan az adatfüggő megközelítést hangsúlyozza majd.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A piacok a szeptemberi kilátásokra összpontosítanak

Az EKB várhatóan 2,25%-on tartja a betéti kamatlábat, szünetet tartva a júniusi negyedpontos emelés után. A Bloomberg szerint sem a közgazdászok, sem a pénzügyi piacok nem várnak újabb kamatemelést ebben a hónapban, a figyelem ehelyett arra irányul, hogy a döntéshozók jeleznek-e egy esetleges szeptemberi lépést. A kereskedők továbbra is legalább két további kamatemelést áraznak 2027 elejéig, míg a legtöbb közgazdász egy utolsó emelést vár szeptemberben, amelyet egy nagyjából egyéves kamatstop követne.

Christine Lagarde, az EKB elnöke várhatóan megismétli, hogy a jövőbeli döntések továbbra is adatfüggőek maradnak, és a szeptemberi ülésen a frissített inflációs és gazdasági előrejelzések játszanak majd központi szerepet. A befektetők szoros figyelemmel kísérik majd a sajtótájékoztatóját, keresve bármilyen utalást arra, hogy a döntéshozók a fokozott bizonytalanság ellenére is látnak-e egy „általános irányt” a monetáris politikában.

Az inflációs kockázatok visszatérnek az olajárak emelkedésével

Az EKB júniusi ülésére egy ideiglenes közel-keleti tűzszünet és a vártnál kedvezőbb inflációs adatok után került sor, ami táplálta a reményt, hogy az árnyomás enyhül. Ezek a várakozások gyengültek, miután a megújult harcok a Brent nyersolaj árát 90 dollár fölé nyomták hordónként, ami aggodalmat keltett, hogy a magasabb energiaköltségek lassíthatják az infláció csökkenését.

A legutóbbi gazdasági mutatók viszonylag ellenállónak bizonyultak. Az infláció júniusban 2,8%-ra lassult, miközben a szolgáltatási infláció és a maginflációs nyomás is mérséklődött. A közgazdászok azonban továbbra is figyelemmel kísérik az inflációs várakozásokat, valamint a magasabb bérek és energiaárak esetleges másodkörös hatásait. A szeptemberben esedékes frissített szakértői előrejelzések várhatóan tisztább képet adnak arról, hogy az EKB-nak szüksége van-e további szigorításra.

A figyelem Lagarde felé is fordul

Christine Lagarde valószínűleg kérdésekkel szembesül majd az EKB-nál betöltött jövőjét övező találgatásokkal kapcsolatban is. Jelentések szerint neve felmerült lehetséges nemzetközi szerepkörökkel, többek között a Világgazdasági Fórum vezetésével kapcsolatban, míg a francia politikai vitákhoz való hozzájárulásáról szóló megjegyzései felerősítették a 2027 októberében lejáró mandátuma előtti távozásáról szóló spekulációkat.

Egyelőre úgy tűnik, a döntéshozók a javuló inflációs trendek és az új geopolitikai kockázatok közötti egyensúly megteremtésére összpontosítanak. A csütörtöki döntés várhatóan stabilitást hoz, de a szeptember lehet az EKB következő nagy próbája, ha az energiaárak magasan maradnak, és az infláció a vártnál tartósabbnak bizonyul.

Mi következik ezután

Az EKB döntése meghatározza a hitelfelvételi költségekkel kapcsolatos várakozásokat a 20 tagú euróövezetben, ahol az infláció ugyan enyhült, de továbbra is a jegybank 2%-os célja felett marad. A piacok iránymutatást várnak arra vonatkozóan, hogy az emelkedő energiaárak elegendőek-e a dezinflációs folyamat késleltetéséhez.

A 2,25%-os betéti kamatláb mellett a befektetők szeptembert tekintik a következő kulcsfontosságú politikai ülésnek. A frissített gazdasági előrejelzések, az inflációs adatok és a közel-keleti fejlemények valószínűleg meghatározzák majd, hogy az EKB újabb emelést hajt-e végre, vagy meghosszabbítja a szünetet.

Arról is beszámoltunk, hogy az EKB 36 résztvevőt választott ki a digitális euró pilot projektjéhez.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?