Az EKB a bankok éghajlati és bizonytalansági kockázatokkal szembeni ellenálló képességének fokozását sürgeti Európában

Az EKB a bankok éghajlati és bizonytalansági kockázatokkal szembeni ellenálló képességének fokozását sürgeti Európában
Az EKB a bankok ellenálló képességének fokozását sürgeti

Az európai bankfelügyeletek és döntéshozók egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogyan kezelik a hitelezők azokat a kockázatokat, amelyeket egyre nehezebb modellezni, mivel az éghajlati, természeti és szélesebb körű strukturális sokkok egyre inkább összefonódnak. Az Európai Központi Bank szerint a bankok javították képességüket egyes éghajlattal kapcsolatos kitettségek mérésére, de a mélyebb bizonytalanság továbbra is nagyobb ellenálló képességet igényel a portfóliók és kockázati kategóriák teljes körében.

Kiemelések

  • Az EKB 2023-ban legalább 50 milliárd euróra becsüli az éghajlattal kapcsolatos rövid távú gazdasági veszteségeket Európában, míg az Allianz 2030-ig akár 7%-os halmozott GDP-veszteséget vetít előre.
  • Az EKB konkrét nemzeti hatásokat emel ki: Franciaország esetében 240 milliárd USD, Olaszország esetében 147 milliárd USD, Németország esetében 131 milliárd USD, Spanyolország esetében pedig 120 milliárd USD GDP-veszteséget prognosztizál.
  • Az EKB arra ösztönzi a bankokat, hogy erősítsék ellenálló képességüket az éghajlati és rendszerszintű bizonytalansággal szemben, szélesebb körű forgatókönyv-elemzést szorgalmazva és óva a történelmi modellekre való támaszkodástól.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Az éghajlat és a bizonytalanság keretezi az EKB kockázati üzenetét

Az Európai Központi Bank beszámolója szerint az EKB és a Bank of England közös konferenciáját megnyitó felszólalás arra összpontosít, miként kell a pénzügyi intézményeknek a kockázatkezelést egy olyan világhoz igazítaniuk, amelyet nem lineáris sokkok, geopolitikai széttagolódás, technológiai változások, valamint a folyamatban lévő éghajlati és természeti válságok alakítanak.

Az EKB szerint a hagyományos pénzügy régóta stabil történelmi összefüggésekre, adatokra és modellekre támaszkodik a veszteségek becsléséhez, a kockázatok árazásához, a céltartalékok meghatározásához és a tőkeszükséglet megállapításához. Bár ezek az eszközök továbbra is hasznosak, az EKB szerint az egyre összetettebb és összekapcsoltabb rendszerek visszacsatolási hurkokat, fordulópontokat és hirtelen átmeneteket idézhetnek elő, amelyek kevésbé megbízhatóvá teszik a korábbi feltételezéseket.

A beszéd a bizonytalanság kezelésének háromrészes keretét vázolja fel: ismert ismert tényezők, ismert ismeretlenek és ismeretlen ismeretlenek. A mérhető kockázatok esetében a feladat a kitettségek számszerűsítése; azon kockázatoknál, amelyek időzítése és nagysága továbbra sem egyértelmű, a felkészülés az elsődleges; a még nem azonosítható sokkoknál pedig a hangsúly az ellenálló képesség kiépítésére helyeződik.

Az EKB szerint a bankok és felügyeletek az elmúlt évtizedben jelentős előrelépést értek el az éghajlati és természeti kockázatok azonosításában és kezelésében. A jobb adatok, modellezési és geolokációs eszközök segítik a hitelezőket annak felmérésében, hogy az olyan veszélyek, mint az aszályok és árvizek, miként hatnak az olyan mutatókra, mint a nemteljesítéskori veszteségráta, bár a központi bank szerint a megalapozott gyakorlatokat még következetesebben kell alkalmazni a jelentős portfóliókban és kitettségekben.

Gazdasági költségek és banki következmények Európában

A központi bank az idei aszályokra mutat rá annak bizonyítékaként, hogy az éghajlati kockázatok már most is jelentős gazdasági költségeket okoznak Európa-szerte. Az előzetes becslések szerint a rövid távú veszteségek legalább 50 milliárd eurót tesznek ki, míg az Allianz becslése szerint 2026 és 2030 között a halmozott GDP-veszteség a nagy európai gazdaságokban akár 7% is lehet.

A beszédben idézett adatok szerint ezek az előrejelzések Franciaország esetében mintegy 240 milliárd USD-t, Olaszország esetében 147 milliárd USD-t, Németország esetében 131 milliárd USD-t, Spanyolország esetében pedig 120 milliárd USD-t jelentenek. Az EKB kiemeli továbbá az idei nyári alacsony rajnai vízállást is, és közlése szerint a szállítás és az ipari termelés zavarai Németország harmadik negyedévi GDP-helyreállását akár 0,2 százalékponttal is visszavethették.

A közvetlen veszteségeken túl az EKB szerint a természetromlás és a bolygóhatárok átlépése további bizonytalanságot teremt, mivel az átviteli csatornák kölcsönhatásba léphetnek egymással, és a gazdaságon, valamint a pénzügyi rendszeren keresztül felerősíthetik egymást. Az EKB szerint a forgatókönyv-elemzés továbbra is alapvető eszköz, de figyelmezteti a bankokat, hogy a tőke tervezése és a kockázatok azonosítása során ne ragadjanak le a narratívák szűk körénél.

A hitelezőknek szóló üzenet az, hogy a körültekintés nem támaszkodhat kizárólag arra, ami már látható a modellekben. Az EKB álláspontja szerint a radikális bizonytalansággal szembenéző pénzügyi rendszernek a jobb mérést szélesebb körű felkészültséggel és erősebb ellenálló képességgel kell ötvöznie.

Korábbi tudósításunk Európa ismét emelkedő olaj- és gázárairól elmagyarázta, miért látják a befektetők a nagy tőzsdén jegyzett vállalatokat 2022-höz képest jobb helyzetben lévőnek, az indexösszetétel változásainak, az ellátási láncok kiigazításainak és a javuló inflációkezelésnek köszönhetően. Ugyanakkor rámutatott, hogy a tartósan magas energiaárak idővel közvetetten továbbgyűrűzhetnek a magasabb infláción, a szigorúbb hitelfelvételi feltételeken és a gyengébb keresleten keresztül, próbára téve a vállalatok ellenálló képességét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.