A globális áramtermelésben csökken a gáz súlya, miközben az energiatárolás gyorsan bővül

Traders Union
Minden hír
Commodities
Globális áramtermelés trendek

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Oleksii Zaichenko

25.10.2026

A globális áramtermelésben csökken a gáz súlya, miközben az energiatárolás gyorsan bővül — Csökken a gáz szerepe

A villamosenergia-termelés szerkezete 2026-ban tovább alakul, a gáz globális részesedése várhatóan sorozatban hatodik éve mérséklődik az előző évhez képest. Magyarországon ugyanakkor idén eddig nő a gáz aránya a termelésben, részben a paksi augusztusi energiakrízis és az év eleji hidegebb időjárás miatt.

Kiemelések

2026 lehet a hatodik egymást követő év, amikor globálisan csökken a gáz részaránya az áramtermelésben, miközben Magyarországon idén 18,6%-ra nőtt.
A négyórás akkumulátoros tárolók fajlagos áramköltsége világszerte alacsonyabb, mint az új gáztüzelésű csúcserőműveké, az energiatárolási beruházási költségek pedig a következő öt évben várhatóan 12%-kal csökkennek.
Az energiatárolók globális telepítése 2025-ben 118 GW-tal bővült, 2026-ban pedig várhatóan 158 GW-tal nő, Magyarország pedig már most túlteljesítette 2030-as hivatalos 1 GW-os célszámát.

Magyarországi és globális termelési trendek 2026-ban

A Portfolio.hu által ismertetett EMBER- és Mavir-adatok szerint 2026 a hatodik egymást követő év lehet, amikor a gáz részesedése zsugorodik a globális áramtermelésben. Az Európai Unióban ugyanakkor a kép nem egységes, mert 2022-ben és 2025-ben is nőtt a gáz szerepe, és a 2026-os fejlemények sem mutatnak egyértelmű irányt.

Magyarországon hasonlóan vegyes a tendencia: 2021-ben nőtt a gáz részaránya, 2022 és 2024 között csökkent, 2025-ben ismét emelkedett, 2026 eddig eltelt részében pedig 18,6%-ra nőtt az egy évvel korábbi 18%-ról. Az idei emelkedés egyik fő hajtóereje az augusztusi paksi energiakrízis, amelynek nyomán a nukleáris energia részesedése 2026 első kilenc hónapjában 37,3%-ra mérséklődött a tavalyi 40,4%-ról.

A hazai gázfelhasználást a januári hidegebb időjárás is felfelé hajtotta. Az év elején az iráni háború február végi kitörésének árfelhajtó hatása még kevésbé fogta vissza a fogyasztást, mint augusztusban, amikor a piaci zavarok erősebben jelentkeztek.

Az akkumulátoros tárolás árnyomása erősödik

A gáz szerepének hosszabb távú gyengülését világszerte a megújuló energiatermelés és az akkumulátoros energiatárolók terjedése is támogatja, miközben a gázpiaci zavarok visszatérően növelik a költségeket. A négyórás akkumulátoros rendszerek fajlagos áramköltsége már a világ szinte minden piacán alacsonyabb, mint az új gáztüzelésű csúcserőműveké.

A Wood Mackenzie jelentése szerint Európában maradnak a legmagasabbak a fosszilis alapú termelési költségek, miközben a napelemes fotovoltaikus rendszerek továbbra is a legolcsóbb energiatermelési technológiának számítanak a kontinensen. Ez annak ellenére is így van, hogy a 2026-os naperőmű-beruházási költségek 14%-kal nőttek a magasabb modulköltségek miatt, az akkumulátoros energiatárolók kulcsrakész beruházási költségei pedig idén mintegy 2%-kal emelkedtek Európában, három év után először.

A következő öt évben ugyanakkor az energiatárolási beruházási költségek várhatóan 12%-kal csökkennek, mielőtt az ütem lassul. A kilátásokat később befolyásolhatja, hogy a várakozások szerint a lítium ára 2029-ben nagyjából megduplázódik, amikor megszűnik a túlkínálat, és a kereslet meghaladja az új bányászati és finomítói kapacitásokat.

Nemzeti célok és a magyar piac felzárkózása

Az EMBER külön tanulmánya szerint az energiatárolók globális telepítése gyors ütemben nő, és a jelenlegi tempó fennmaradása esetén a világ beépített teljesítőképessége 2030-ra 1020 GW-ra emelkedhet. Az ENSZ 2024-es COP29 klímacsúcsán 74 ország 1500 GW-os globális célt vállalt 2030-ra, miközben a nemzeti vállalások összértéke azóta 822 GW-ra nőtt, főként Kína és az EU révén.

2020 óta az évente telepített új energiatároló-kapacitás átlagosan közel 80%-kal bővül évről évre. Az EMBER szerint 2025-ben rekord mértékben, 118 GW-tal nőtt a globális energiatárolói kapacitás, ebből 108 GW akkumulátoros rendszer volt, míg a Bloomberg New Energy Finance becslése alapján 2026-ban 158 GW lehet az éves növekmény.

Magyarországon a hivatalos 2030-as célszám az elemzésben még 1 GW, összhangban a 2024-ben frissített Nemzeti Energia- és Klímatervvel. Ugyanakkor a korábbi és a jelenlegi kormányzat is magasabb célról beszélt, Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter pedig korábban már 4 GW-os vagy azt meghaladó 2030-as tárolói célt említett, miközben az új adatok szerint a hazai akkumulátoros tárolók beépített teljesítőképessége az eredeti 1 GW-os célt már most meghaladja.

Korábbi cikkünkben a magyar földgáztárolók töltöttségi szintjét és az ellátásbiztonsági kilátásokat vettük át, kiemelve, hogy a készletek 4,8 milliárd köbméter felett jártak, ami a teljes országos igényeket mintegy 96 téli napig fedezheti. A háttérben az energetikai irányítás átalakulása és a 2026-os költségvetési döntések szerepe is hangsúlyt kapott, mivel ezek együtt érdemben befolyásolhatják a szabályozási kiszámíthatóságot és a beruházási környezetet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?