A tweetet a szerző törölte.
De mi mindent elmentettünk 🙂.
Franciaország az európai kriptoszabályozás módosítását sürgeti, miközben digitális pénzügyi ágazata folyamatosan bővül. A javaslatok átalakíthatják a kriptovállalatok működését az EU-ban, és Franciaország piaci pozíciójára is hatással lehetnek. Képes az ország versenyelőnnyé kovácsolni szabályozási ambícióit?
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
Franciaország szigorúbb felügyeletet szorgalmaz a kriptovállalkozások felett, ahogy a digitális eszközök egyre szorosabban kapcsolódnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez. A francia pénzügyminisztérium, a pénzügyi felügyelet (AMF), a Banque de France és a prudenciális felügyelet (ACPR) közös javaslatban kérte az EU kriptoeszközök piacairól szóló rendeletének (MiCA) módosítását, többek között a jelentős kriptovállalkozások szigorúbb felügyeletét és az új pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyértelműbb szabályokat.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
A kezdeményezés előzménye, hogy Franciaország 2026 júliusában állt át a MiCA alkalmazására, amikor az érintett kriptoszolgáltatásokra vonatkozó korábbi nemzeti nyilvántartásba vételi rendszert felváltotta az uniós engedélyezés. Az AMF akkori jelentése szerint Franciaországban 31 kriptopiaci szereplő rendelkezett engedéllyel, ezzel az ország az EU második legnagyobb engedélyezési joghatósága volt.
A javaslatok nagyobb felügyeleti szerepet biztosítanának az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA), tisztáznák a decentralizált pénzügyi szolgáltatásokhoz ügyfeleket közvetítő vállalkozások felelősségét, és megerősítenék a több joghatóságban kibocsátott stabilcoinok védelmét. A hatóságok az euróalapú stabilcoinok és a tokenizált bankbetétek szélesebb körű használatát is támogatják. Közös nyilatkozatukban hangsúlyozták: „a kriptoeszközök és a hagyományos pénzügyek közötti egyre szorosabb konvergencia nem teszi szükségessé jogi szabályozásuk összevonását; a két rendszernek különállónak kell maradnia.” Az ajánlások még nem emelkedtek törvényerőre.
A szigorúbb szabályok segíthetik a szabályozott vállalkozások európai terjeszkedését, a megfelelési költségek azonban megterhelhetik a kisebb szolgáltatókat. Eközben az engedély nélkül működő szolgáltatók továbbra is aggodalomra adnak okot. Október 19-én az AMF arról számolt be, hogy 2026 eleje óta 64 weboldallal bővítette az engedély nélkül kriptoeszköz-szolgáltatást kínáló oldalak feketelistáját.
Franciaország kriptoipara ma már nem csak a Bitcoinnal való kereskedésről szól. Az olyan vállalatok, mint a Coinhouse, a Bitstack és a Ledger, már megvetették a lábukat az ágazatban, miközben a bankok és a fintechcégek egyre inkább vizsgálják a blokklánc alkalmazását a fizetések, a befektetések és a likviditáskezelés területén.
A francia Spiko fintechcég a hónap elején 90 millió dollárt vont be tokenizált befektetési termékeinek bővítésére. A vállalat közlése szerint alapjaiba 2,7 milliárd dollárt fektettek be, ügyfeleinek száma pedig meghaladja a 10 000-et több mint 25 országban. Platformja blokklánc-technológiát használ, hogy vállalkozásoknak és magánszemélyeknek hozzáférést biztosítson szabályozott pénzpiaci alapokhoz.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
A Spiko a francia fizetési szolgáltató Fiptóval is partnerségre lépett, így a vállalkozások jogosult készpénz- és stabilcoin-egyenlegeiket szabályozott alapokba fektethetik. A szabadon álló pénzeszközök parlagon hagyása helyett a cégek befektethetik azokat, miközben működési kiadásaikra továbbra is hozzáférhetnek a szükséges készpénzhez. Ez jól példázza, hogyan hasznosul a blokklánc a vállalati pénzügyekben, nem pedig kriptovaluta-kereskedésre.
A nagy pénzügyi intézmények is ebbe az irányba haladnak. A Société Générale digitáliseszköz-üzletága, az SG-FORGE létrehozta az EUR CoinVertible nevű, euróalapú stabilcoint fizetésekhez és pénzügyi tranzakciókhoz. Áprilisban a francia állami befektetési bank, a Bpifrance partnerségre lépett az SG-FORGE-dzsal, hogy megvizsgálják a stabilcoin alkalmazását blokklánchoz kapcsolódó befektetésekben, fizetésekben és likviditáskezelési műveletekben.
Az intézményi aktivitás csak a kép egyik része. A kriptovaluták a francia fogyasztók körében is teret nyertek, bár a tulajdonosok aránya korántsem általános. A széles körű ismertség és a viszonylag szerény elterjedtség közötti kontraszt újabb szempontot kínál az ágazat fejlődésének megítéléséhez.
A 2026-os ADAN–Ipsos-felmérés szerint a francia felnőttek mintegy 11%-a rendelkezett kriptoeszközzel; ez az arány nagyjából változatlan maradt az előző felméréshez képest. Az ismertség jóval magasabb volt: a válaszadók 93%-a ismerte a kriptovalutákat. Franciaországban széles körben ismerik a digitális eszközöket, még azok is, akik soha nem fektettek be beléjük.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
Franciaország ugyanakkor több európai szomszédjától is elmarad. Ugyanez a felmérés Németországban 17%-os, Hollandiában pedig 20%-os kriptovaluta-tulajdonosi arányt mért. Az eltérések arra utalnak, hogy az ismertség önmagában nem elegendő az elterjedés ösztönzéséhez. A befektetők preferenciái, pénzügyi helyzete és a megfelelő termékekhez való hozzáférés is befolyásolhatja, hogy vásárolnak-e kriptovalutát.
A francia pénzügyi vállalatok számára ez érdekes ellentmondást teremt. A fogyasztói tulajdonosi arány viszonylag stabil, miközben a vállalkozások egyre kifinomultabb digitáliseszköz-szolgáltatásokat fejlesztenek. A további növekedés ezért nemcsak attól függhet, hogy sikerül-e több lakossági befektetőt megnyerni, hanem attól is, hogy a blokkláncalapú fizetések, befektetési alapok és más pénzügyi termékek eljutnak-e a hagyományos kriptopiacon kívüli ügyfelekhez.
Franciaország nagyobb szerepet kíván betölteni Európa digitális pénzügyi piacán, és legújabb szabályozási javaslatai ebben segítségére lehetnek. Az egyértelműbb szabályok ösztönözhetik az új fizetési és befektetési szolgáltatások fejlesztését, bár a szigorúbb előírások a költségeket is növelhetik, különösen a kisebb vállalkozások számára.
A szabályozás önmagában azonban nem garantálja a sikert. A tokenizált befektetési alapoknak, a blokkláncalapú fizetéseknek és más pénzügyi termékeknek többet kell nyújtaniuk a meglévő szolgáltatásoknál, például alacsonyabb költségeket, gyorsabb tranzakciókat vagy egyszerűbb likviditáskezelést. A vállalkozások által már használt banki rendszerekkel is zökkenőmentesen kell együttműködniük.
Franciaország más európai országokkal is versenyez a kriptovállalatok és befektetések vonzásáért. A MiCA közös szabályozási keretet teremt, a vállalkozások azonban továbbra is olyan szempontok alapján választják meg működési helyüket, mint a finanszírozáshoz, a képzett munkaerőhöz, a banki szolgáltatásokhoz és az ügyfelekhez való hozzáférés.
Franciaország már most is jelentős digitáliseszköz-iparral rendelkezik, és a nagy pénzügyi intézmények szerepvállalása is egyre erőteljesebb. A kérdés most az, hogy ezeket az előnyöket – az európai szabályozásra gyakorolt befolyásával együtt – képes-e fenntartható üzleti növekedéssé alakítani.