Hlib Chabaniuk

Magyarország 4000 milliárd forintos gazdaságfejlesztési kerettel és új energetikai programokkal számol

Magyarország 4000 milliárd forintos gazdaságfejlesztési kerettel és új energetikai programokkal számol
Új gazdasági és energetikai programok

A magyar kormány egyszerre igyekszik fenntartani a rezsicsökkentési rendszert, bővíteni az energetikai beruházásokat és élénkíteni a lakás- és hitelpiacot. Kapitány István szerint a cél változatlanul az, hogy Magyarország minél több forrásból és minél alacsonyabb áron jusson energiához, miközben a gazdaságfejlesztési csomag összértéke elérheti a 4000 milliárd forintot.

Kiemelések

  • A kormány több mint 4000 milliárd forintos gazdaságfejlesztési keretet indít, ebből 700 milliárd forint költségvetési, 900 milliárd uniós forrás, a fennmaradást MFB és Eximbank hitelek adják.
  • Energetikai lakásfelújítási programban családi házaknál maximum 15 millió forint, társasházakban lakásonként 5 millió forint forrás, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel érhető el.
  • 2030-ra 4000 megawatt új szélenergiát pályáztat a kormány, energiatárolási célt 3000-4000 megawattra emeli, 175 milliárd forintos tőkeemelést biztosít Paks II. számára.

Gazdaságfejlesztési keret és energetikai programok

A Portfolio.hu beszámolója szerint Kapitány István cáfolta, hogy a kormány a jelenlegi költségvetés készítésekor a rezsicsökkentés célzottabbá alakításán dolgozott volna, és azt is állította, hogy Tóth András államtitkár lemondása nincs összefüggésben az ügyben zajló esetleges szakmai vitákkal. A miniszter úgy fogalmazott, a tárca feladata jelenleg az, hogy Magyarország számára minél több forrásból és minél olcsóbban szerezzen energiát.

A miniszter a több mint 4000 milliárd forintos gazdaságfejlesztési keretről azt mondta, ebből 700 milliárd forint közvetlen költségvetési forrás, további 900 milliárd forinttal pedig európai uniós pénzek formájában számolnak. A csomagot az MFB és az Eximbank hitelprogramjai egészítik ki, így állhat össze a teljes keret.

A Wekerle+ programban az új lakásokhoz fix 3 százalékos, a használt lakásokhoz 5 százalékos kamatozású konstrukció válhat elérhetővé. A programhoz nem kell gyermeket vállalni, országosan igénybe vehető, és a szülők is részt vehetnek a finanszírozásban.

Az energetikai lakásfelújítási elem a családi házakat, köztük a Kádár-kockákat, valamint a tégla- és paneltársasházakat is bevonná. Családi házaknál 15 millió forintos keret állhat rendelkezésre, amelynél az energiahatékonysági javulástól függően 30 vagy 50 százalék lehet a vissza nem térítendő támogatás, a program jelenlegi célja pedig 2030-ig 120 ezer otthon korszerűsítése.

Társasházaknál lakásonként 5 millió forint finanszírozás érhető el, és 50 százalékos energiahatékonysági javulás esetén 50 százalékos támogatás járhat. A fennmaradó részhez 0 százalékos kamat és 15 éves futamidő társulhat, a forrásokat pedig egyebek mellett szigetelésre, árnyékolásra és hőszivattyús rendszerek korszerűsítésére lehet fordítani.

Energiaárak, Paks és kkv-finanszírozás

Kapitány István szerint az energiaárak csökkentésének egyik eszköze a megújuló energiatermelés és az energiatárolás bővítése. A kormány 2030-ig 4000 megawattnyi szélenergia-kapacitást tervez megpályáztatni, miközben az energiatárolóknál a korábban 2030-ra kitűzött 1000 megawattos célt már elérték, ezért ezt az évtized végére 3000-4000 megawattra emelnék.

A miniszter ezt azzal indokolta, hogy Magyarország napenergia-kapacitása már eléri a 9000 megawattot, a tárolókapacitás növelése pedig segítheti a termelés és a felhasználás időbeli szétválasztását. Hozzátette, hogy a nukleáris kapacitásokat is fenn akarják tartani, ezért a kormány Paks I. üzemidő-hosszabbításán dolgozik, miközben Paks II. energetikai, jogi és pénzügyi felülvizsgálata is zajlik.

A jövő évi költségvetésben 175 milliárd forint szerepel a Paks II. társaság tőkeemelésére, ami 30 milliárd forinttal kevesebb a korábbinál, de Kapitány szerint ebből nem lehet a projektből való hátralépésre következtetni. Azt mondta, a finanszírozás részletes ütemterveken és szerződéses rendszeren alapul, szükség esetén pedig tartalékok is rendelkezésre állnak.

A gazdaságfejlesztési források jelentős részét a kis- és középvállalkozásoknak szánják. A mintegy 4000 milliárd forintos keretből 1300 milliárd forint jut különféle Széchenyi Kártya-hitelekre, hozzávetőleg 1000 milliárd pedig az Eximbank programjaira, miközben a kormány további 25 milliárd forint költségvetési forrást fordít a kkv-k exportképességének javítására.

Kapitány szerint a vállalkozásfejlesztési politika nem pusztán támogatások kiosztásáról szól, hanem olyan programok erősítéséről, amelyek a digitalizációt, a mesterséges intelligencia használatát, a menedzsmentkultúrát, a nyelvtudást és az exportképességet fejlesztik. A miniszter a saját távozásáról szóló híreket is alaptalannak nevezte, és azt mondta, a kormányban komoly szakmai munka zajlik, a miniszterek között pedig jó az együttműködés.

Korábbi cikkünkben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) átalakulásáról és a hazai gazdaságba irányuló új forráskihelyezési feladatairól írtunk. Bemutattuk, hogy a Helyreállítási Alapból felszabaduló összegek és a futó kohéziós programok pénzügyi eszközei az MFB-n keresztül juthatnak el a vállalkozásokhoz és fejlesztésekhez, miközben a bank többek között hálózatfejlesztési programokat is kezel.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.