A tweetet a szerző törölte.
De mi mindent elmentettünk 🙂.
Az NVIDIA által támogatott Starcloud űrkutatási startup bejelentette, hogy műholdak segítségével pályára állított bitcoin bányászatot tervez. A projekt célja a folyamatos napenergia, a természetes orbitális hűtés és a földi energiahálózatoktól való függőség csökkentése. Szakértők megjegyzik, hogy a kezdeményezés egyelőre kísérleti jellegű, és magas költségekkel és technikai kihívásokkal néz szembe.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
A Starcloud ambiciózus terveiről a Cointelegraph X fiókja számolt be a vállalat vezérigazgatójára, Philip Johnstonra hivatkozva.
A startup célja, hogy az űrerőforrásokat és a technológiát kihasználva növelje a Bitcoin-bányászati műveletek hatékonyságát és fenntarthatóságát. A fejlesztők szerint a számítási teljesítmény Föld körüli pályára történő áthelyezése csökkentheti a hagyományos földi bányászfarmokkal járó környezeti terhelést.
"A napenergia végtelen, nincsenek telekköltségek, nincsenek zajpanaszok, és a kormány nem tud razziát tartani a működéseden. A gazdaságosság őrültségnek tűnik, amíg rá nem jössz, hogy a legtöbb olyan korlátozás, amely a földi bányászatot hátráltatja, egyszerűen nem létezik a Föld körüli pályán. A Starcloud vagy tíz évvel megelőzte a korát, vagy tökéletesen időzített" - kommentálta Johnston az ötletet a Payzora kriptoplatformon keresztül.
A Starcloud fejlődését figyelemmel kísérők számára a kriptobányászattal kapcsolatos legújabb bejelentés a vállalat stratégiájának logikus folytatásának tűnik. Korábban a startup bejelentette az orbitális adatközpontok projektjét, és az NVIDIA támogatásával ősszel elindította a Starcloud-1 műholdat, amelyet egy nagy teljesítményű Nvidia H100 GPU-val szereltek fel. A jelentések szerint sikeresen futtatott és betanított egy kisebb AI-modellt közvetlenül az űrben.
Emellett a vállalat kérelmet nyújtott be egy akár 88 000 műholdból álló konstelláció létrehozására, amely egy teljes értékű űrinfrastruktúrát alkotna a felhőalapú számítástechnika számára. Ezen az architektúrán belül a számítási kapacitás egy része kriptobányászatra is felhasználható lenne.
Az űrbázisú adatközpontok ötletét aktívan vitatják a piacon, mivel a mesterséges intelligencia ipar egyre több energiát fogyaszt, és a technológiai vállalatok új számítási energiaforrásokat keresnek.
Elemzők szerint a nagy AI-adatközpontok ma több száz megawattól akár több gigawattig terjedő teljesítményt is képesek fogyasztani - ez összevethető a kisvárosok energiafogyasztásával. Ennek fényében a számítástechnikai terhelés egy részének a Föld körüli pályára való áthelyezése a földi energiahálózatokra nehezedő nyomás csökkentésének egyik módját jelenti.
A világűrben a műholdak szinte folyamatosan napenergiát kapnak, a -270 °C körüli környezeti hőmérséklet pedig lehetővé teszi a hatékony hőelvezetést. Ez teszi a Föld körüli pályát potenciálisan vonzóvá az ASIC-bányászok és GPU-k működtetésére, amelyek a Földön bonyolult hűtőrendszereket igényelnek.
Ráadásul vákuumban a jelek gyorsabban terjednek, mint az optikai kábelekben, ami elméletileg felgyorsíthatja a blokkok továbbítását a Bitcoin-hálózatban, és csökkentheti az úgynevezett "árva blokkok" valószínűségét.
Mindazonáltal az űrinfrastruktúra fejlesztése komoly kihívásokkal néz szembe. Ezek közé tartozik a berendezések pályára állításának magas költsége, az elektronika kozmikus sugárzástól való védelmének szükségessége, valamint a műholdak javításának és korszerűsítésének nehézsége. Az ilyen rendszerek karbantartásához új egységek vagy robotizált szervizküldetések indítására lenne szükség.
A technológiai kihívások ellenére több vállalat már most is vizsgálja az orbitális számítástechnika lehetőségeit. Közéjük tartozik az amerikai székhelyű Axiom Space, a Starcloud és a Lonestar Data Holdings, amelyek az űrben a felhőszolgáltatások, az adattárolás és a nagy teljesítményű számítástechnika potenciális platformját látják.
Ugyanakkor Kínában hasonló technológiákat vizsgálnak. Számos kínai projekt vizsgálja a Space Solar Power + orbitális számítástechnika koncepcióját, ahol a műholdak egyszerre termelnek napenergiát, végeznek számításokat és továbbítják az eredményeket a Földre.
Tekintettel a kínai űrprogram gyors ütemére, egyes elemzők nem zárják ki, hogy ott megjelenhet az első teljesen működőképes orbitális adatközpont.
Egy másik tényező, amely felgyorsíthatja az orbitális számítástechnika fejlődését, a digitális gazdaság energiafogyasztásának gyors növekedése. A kutatócégek előrejelzései szerint az évtized végére a mesterséges intelligencia számítási teljesítménye iránti globális kereslet megsokszorozódhat, ami jelentős terhet ró az energiainfrastruktúrára.
Ebben az összefüggésben az űrközpontokat a kialakulóban lévő űrgazdaság részeként tartják számon, ahol az orbitális infrastruktúrát nemcsak kommunikációra és Föld-megfigyelésre, hanem adatfeldolgozásra, információtárolásra és az elosztott hálózatok, köztük a blokklánc támogatására is használják majd.
Mint írtuk, a Starcloud az RKLB-vel együttműködve pályára állítja az NVDA H100-asokat